Lakat és a hash mögött – avagy miért is hamisíthatatlan a Bitcoin

Lényegét tekintve a virtuális bitcoin-tárcánk, a Wallet.dat nem más, mint egy tranzakciók lebonyolítására alkalmas kulcscsomó. Ennek megfelelően nem is valódi érmék cserélnek tehát gazdát a rendszerben, hanem a tranzakciók hitelességének ellenőrzését szolgáló digitális aláírások. Nem véletlenül várják el a Bitcointól a teljes hamisíthatatlanságot annak a megalkotói és a fejlesztői, akik folyamatosan munkálkodnak a rendszernek a jövő fizetőeszközévé való előléptetésén. Elvégre egyetlen olyan digitális pénzben sem bízhat meg az ember soha igazán, amely nem tudja garantálni a teljes hamisíthatatlanságot a felhasználói számára.

Így is nagyon sokan hiszik azt, hogy ha egy csupán egyesekből és nullákból álló pénzről van szó, úgy az egyben azt is jelenti, hogy akkor azt nyilván minden további nélkül, könnyedén lehet másolni és sokszorosítani is, lényegében egyszerű copypaste útján sorozatgyártva így a hamis pénzt. A Bitcoin azonban mégis sikeresen megoldotta ezt a problémát; nem véletlenül pályázik a net jövendőbeli első számú fizetőeszközének magasztos posztjára. Az egyes bitcoinoknak ugyanis megvan a maguk egyedi hash-értéke, amely pedig magában foglalja az összes korábbi tranzakció teljes történetét is, így már csak emiatt sem lehet egyazon bitcoin egyszerre kétfelé elkölteni. Az egész hálózat folyamatosan figyeli és ellenőrzi az összes tranzakciót, így ha mégis megpróbálkozna bárki bármiféle trükkel, úgy azt a rendszer azonnal észlelné és elutasítaná.

A biztonság további fokozása érdekében emellett minden tranzakciót ellát a rendszer digitális aláírásokkal is. Az egyes kifizetések sikeres lebonyolításáhot két aszimmetrikus kulcs szükséges. E kettőből az első a tranzakció címzettjének a nyilvános kulcsa, amit ő maga ad meg a tranzakció küldőjének – aki aztán ezzel a kulccsal kódolja, majd küldi el a tranzakciót, a fogadó pedig a saját, másoknak meg nem adott titkos kulcsával tudja ismét dekódolni a tranzakciót, hozzáférve így az abban kódolt bitcoinokhoz. Ezt követően pedig a teljes tranzakció rögzítésre kerül a hash-értékben. Ezen a ponton fontos megjegyezni azonban, hogy semmiféle személyes adat nem kerül eltárolásra, kizárólag a tranzakciót jegyző címek és a tranzakcióban foglalt összeg – vagyis csak kódolt számok és karakterek hosszú sora.

Így teljesíti be a Bitcoin egyben a névtelenség iránt támasztott igényt is (vagy legalábbis ad lehetőséget a névtelenség megvalósítására, amennyiben az ember hajlandó minden szükséges intézkedést megtenni ennek érdekében; de még enélkül is elég védelmet biztosít ahhoz, hogy egyszerű jöttment, alkalmi kukucskálók ne leshessenek bele csak úgy a pénzügyeibe); a küldő és a címzett is generál egy-egy ilyen értéket, és mindketten – úgymond kölcsönösen – megerősítik saját magukat, egymást és a tranzakciót is. A Bitcoin hátterét tehát egy hihetetlenül erős kódolótechnológia alkotja. A rendszer fennállásának idestorva valamivel több, mint három éve alatt még soha senkinek nem sikerült egyetlen bitcoint sem hamisítania. Kijelenthetjük tehát, hogy egy “hamis bitcoin” az utolsó, amitől bármely Bitcoin-felhasználónak valaha is tartania kellene.

Forrás: Bitcoin.de

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.