A bitcoin leváltja a Western Uniont és ennyi

Szerző: genjix

Az Ars Technica legújabb cikke szerint a bitcoin nem több, mint a Western Union trónkövetelője: egy egyszerű segédeszköz, ami majd fokozatosan jobbá teszi egy kissé az életünket. Nos, ennél nagyobbat már nem is nagyon tévedhettek volna.

A bitcoin 90%-os értékvesztésére irányuló szokásos, már-már szinte kötelező legyintést követően azonban arra a tényre valamiért már nem térnek ki, hogy az árfolyam még így is 1600%-ot javított az egy évvel ezelőtti helyzetéhez képest. Majd pedig elkezdik sorolni a mindenféle szilárd alapot nélkülöző állításaikat.

Ami az árfolyamingadozások tényét illeti, abban semmi meglepő nincs; kezdettől fogva számítani lehetett rá, benne van a pakliban. A szerző elköveti azt a hibát, hogy a bitcoin jelenlegi teljesítményéből próbál következtetni annak a jövőjére. A bitcoin értéke csak attól függ, hogy hányan és mennyiért hajlandóak adni és venni: a piac határozza meg az árfolyamát.

Ha valaki úgy dönt, hogy ő most vásárol 100 BTC-t, viszont az éppen aktuális, 4$-os árfolyamon csak 10 BTC-t kínálnak, akkor nyilván nem marad más választása, mint hogy igénybe veszi a következő legolcsóbb ajánlatot is, ahol mondjuk még 8 BTC-t kínálnak, de már 4,1$-os darabáron. Így hajtja fel a kereslet a bitcoin piaci árát.

Ugyanígy működik az euró és a dollár piaca is: ha egy multimilliárdos hirtelen óriási mennyiségű eurót borít a piacra dollárért, akkor ezzel lenyomja az euró árfolyamát, és felpumpálja a dollárét. A hétköznapi emberek viszonylag kis összegű vételei és eladásai nem képviselnek elég nagy tömeget ahhoz, hogy érdemi, kimutatható hatást gyakoroljanak az árfolyamra.

A hálózati hatás

A Bitcoin azonban egy kisebb rendszer, kevesebb résztvevővel, így itt sokkal könnyebb is manipulálni az árfolyamot. Minden hatás egy azonos erejű, de ellentétes irányú ellenhatással jár. Ha felugrasz a levegőbe, úgy azzal a Földet is elrúgod magadtól, de mivel a Földhöz képest elenyészően csekély erőt fejtesz ki, ezért ennek sincs kimutatható hatása – ellentétben például a Hold jóval tekintélyesebb tömegével, amely már elég ahhoz, hogy folyamatosan imbolyogtassa a Földet a pályáján. A bitcoin piacán egy 10.000$ értékben vásárló személy sokkal nagyobb súlyt képvisel, mint az USD-EUR-piacon.

Más szóval, a bitcoin árfolyamingadozásai egyszerűen annak tudhatóak be, hogy a rendszer még a fejlődése korai fázisában tart; hogy még kicsi és fejletlen; hogy még (messze, nagyon messze) nem érte el a lehetőségei legvégső korlátait.

Ezt követően a szerző kifejti, hogy a kártyakezelők díjai valójában nagyon jók, mivel cserébe visszatérítés útján védik a fogyasztót a csalóktól – valamint azt is, hogy hasonló rendszereket lehetne építeni ugyan a bitcoin köré is, de akkor azokért is fizetni kellene, és máris nem lenne előrébb az ember bitcoinnal sem, mint kártyákkal.

Hogy oda ne rohanjak. És mi lenne, ha én magam dönthetném el, hogy igényt tartok-e ezekre a szolgáltatásokra vagy sem?! Hadd döntse már el maga a fogyasztó, hogy mi ér meg neki annyit, hogy fizessen is érte! Ne akarjuk már mindenkire rátukmálni ugyanazt a szolgáltatást a maga túlpumpált áraival!

Bitcoin vs Western Union

Itt éri el a végkövetkeztetését a cikk: a nemzetközi utalások veszettül drágák, ellenben a bitcoin hihetetlenül olcsó, így irgalmatlanul nagyot tarolhat ezen a területen. Az összes többi előnye pedig teljesen zárójelbe tehető, a decentralizáltságtól a lekapcsolhatatlanságon, adatvédelmen és végtelen feloszthatóságon át a mikrotranzakciók kifizetődővé tételéig, a biztonságosságáig és a hatékonyságáig. A szerző szerint mindez teljesen mellékes és érdektelen, a bitcoin egyetlen igazi, érdemi lehetősége ez – az úgynevezett “metapénz“-funkciója.

Ennek azonban egyáltalán semmi értelme. Senki nem tart magánál dollárt pusztán azért, mert rajong a bankókat díszítő ábrák és képek művészi kidolgozottságáért. Nem, a dollár egy kereskedelmi eszköz, aminek valóban jó – gyakorlati – hasznát vehetjük.

Hasonlóképp, ha a bitcoinnak hasznát vehetjük külföldi pénzek vagy online szolgáltatások vásárlásakor, akkor elkerülhetetlen, hogy legalább egy ideig magunknál is tartsunk belőle valamennyit (tehát a megvásárlásuk és a gazdaságba való visszaforgatásuk közti időben).

Persze tudom, mire akar itt kilyukadni a szerző: arra, hogy soha senki nem akarna a feltétlenül szükségesnél egy pillanattal sem tovább tartani magánál bitcoint a folyamatosan ingadozó árfolyama miatt, és hogy éppen ezért vehetjük hasznát csak és kizárólag a pénzváltás terén – és ennyi, ez minden.

Csak azt nem ismeri fel, hogy az árfolyamingadozások egyszerűen a jelenlegi, korai fázis elkerülhetetlen velejárói – és hogy ha a Bitcoin gazdasága hirtelen gyors növekedésnek indulna (mert mondjuk egyre többen kezdik pénzváltásra használni), akkor az árfolyam-ingadozások is nagyon gyorsan megszűnnének. Ahogy professzionalizálódik a piaci kereskedelem, úgy professzionalizálódna a spekuláció és jelenne meg az arbitrázs is.

Arbitrázsnak azt nevezzük, amikor valaki, látván, hogy épp 4$-on áll az USD:BTC árfolyam, a GBP:BTC pedig 2,7-en, úgy dönt, hogy (mivel 4 USD = 2,55 GBP) amíg lehet, addig kihasználja ezt, és 4$-os áron vesz bitcoint, majd nyomban el is adja 2,7 GBP-ért. Természetesen ez fordítva is működik (BTC-eladás GBP-ért és abból USD-vásárlás), és végső soron egyre közelebb hozza egymáshoz a különböző váltók és piacok árait.

A profi spekulánsok stabilizálják az árfolyamot. Ha egy hirtelen jó hír izgalomba hozza a tömegeket, úgy az árfolyam is gyorsan felszökhet; a profi spekuláns szemében ez nem több esztelen túlzásnál, és nyomban eladásba is kezd, újra lefelé nyomva az árakat. És ugyanígy, ha valami hirtelen pánik következtében esni kezd az árfolyam, úgy a profi spekuláns vásárolni kezd, újra felhajtva az árakat. Mondhatnánk tehát úgy is, hogy a profik kipárnázzák az árfolyamot és tompítják a vad ingadozásokat.

Tyúk és tojás

Jelenleg a kereskedők igen kockázatos játékot játszanak az árfolyamingadozások miatt; ha egy bizonyos árszint szerint árazom be a termékeimet BTC-ben, úgy a piac esetleges elmozdulásai miatt rosszul is járhatok, ha a vásárlóim által fizetett összeg értéke időközben leesett. Ha nem építek be valamiféle korlátokat a rendszerbe, úgy vissza is élhetnek ezzel, és nagyot kaszálhatnak a káromra. Ezért tehát nem elég a kereskedőnek csak plusz haszonkulccsal emelnie a bitcoinos árait az esetleges árfolyamingadozások kivédésére, hanem korlátoznia is kell a napi bitcoinos vásárlásokat.

Ahogy azonban egyre jobban gyarapodik a bitcoin gazdasága, és ezáltal egyre jobban stabilizálódik az árfolyama, úgy tartják is majd maguknál egyre nyugodtabban az emberek a bitcoinjaikat, és úgy szabnak a kereskedők is egyre magabiztosabban bitcoinos árakat. Mi több, az egyre fejlődő, bővülő és sokszínűbbé váló szolgáltatások is egyre jobban ösztönöznek majd mindenkit a bitcoinok megtartására és/vagy a rendszeren belüli elköltésére. És bár jelenleg is egyre több a kereskedő, egyelőre valóban nincs túl sok olyan holmijuk amit igazán szeretnék, vagy amire valóban szükségem lenne. Azonban ahogy bővül a számuk és a kínálatuk, úgy lesz egyre nagyobb a valószínűsége annak is, hogy végül már bitcoinnal is kielégíthetem majd a szükségleteimet.

A bitcoin tehát még fiatal; rengeteg lehetőség áll előtte, és globálisan is óriási hatásai lesznek.

Forrás: Bitcoin Media

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

/strong