Interjú egy közgazdász-hallgatóval

Szerző: Ramy K.

Ramy K.: Szólnál pár szót magadról?

Philip Daniel: Közgazdásznak tanulok a Kaliforniai Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, San Luis Obispóban. Jövő júniusban fogok végezni, és szándékomban áll a pénzügyi szektorban elhelyezkedni, vagy elkezdeni a Ph.D.-t. Régóta számítógépezem is, így a Bitcoin tökéletesen illik az érdeklődési köreimhez.

R.K.: Dióhéjban, mi is az a Bitcoin, és hogyan ismerkedtél meg vele?

P.D.: Sajnos a Bitcoint nagyon nehéz belegyömöszölni egy dióhéjba, de jó összegzést lehet olvasni róla itt és hallani ebben a videóban. Nagyon röviden talán annyit lehetne mondani, hogy a Bitcoin egy független, névteleníthető, digitális pénz.

Digitális, amennyiben kizárólag a neten létezik. Független, mivel nem áll mögötte egyetlen vállalat vagy kormány sem, teljesen nyílt forráskódú az egész projekt. Nincsenek központi hatóságok, a tranzakciók ellenőrzését a rendszer egyes felhasználói, az úgynevezett bányászok végzik. Névteleníthető, mivel a megfelelő intézkedések betartása esetén valóban névtelenné teheti általa az ember a tranzakcióit. Végül, de nem utolsósorban, a Bitcoin nem képvisel semmiféle konkrét árucikket (tehát nincs pl. aranyfedezete) vagy másik pénzt. A hagyományos pénzekhez hasonlóan kizárólag az adja az értékét, hogy a felhasználói kollektíven értéket tulajdonítanak neki.

A talán legtöbbeket érdeklő része a dolognak természetesen a bányászat, mivel ezzel lehet pénzt keresni. Hagyományos, így például hitelkártyák vagy a PayPal útján lebonyolított tranzakciók esetében mindig jelen van a folyamatban egy bizalmas harmadik fél a küldő és a címzett között, aki közvetíti és lebonyolítja a tranzakciót. A PayPal levonja a megfelelő összeget a te egyenlegedről, és jóváírja azt valaki másén.

A Bitcoin előtt nem létezett másféle megoldás. Mindig kellett lennie egy közvetítőnek, aki felügyelte a pénz útját az egyik kézből a másikba, és gondoskodott róla, hogy ne lehessen digitális úton lemásolni, meghamisítani azt. A Bitcoin hálózatában azonban nincs központi ellenőrző hatóság, csak bányászok sokasága; központ híján a bányászok ellenőrzik a tranzakciókat.

Ennek a technikai részébe itt inkább nem mennék bele, mivel az jóval enciklopédikusabb tárgyalást igényelne, de a lényeg az, hogy a bányászok a számítógépük erőforrásainak felhasználásával ellenőrzik a tranzakciókat, és ezért cserébe új bitcoinokat kapnak jutalmul, amelyeket aztán elkölthetnek a Bitcoin gazdaságában, vagy beválthatják hagyományos pénzekre a különböző váltókon.

R.K.: Jelenleg lehet pénzt keresni bitcoin-bányászattal, vagy látsz erre lehetőséget a közeljövőben?

P.D.: Jelenleg csak az kereshet pénzt bitcoin-bányászattal, aki ingyen kapja az áramot. Nagyon oda kell figyelni a bevételek és a kiadások egyensúlyára, négy különböző tényezőt kell mérlegelni: 1.) a szükséges hardverek árát (egyszeri beruházás) ; 2.) az üzemeltetésük áramköltségét (folyamatos kiadás) ; 3.) a bitcoin árfolyamát (ez folyamatosan változik) és 4.) a nehézséget (ez időnként változik).

Ebből az első három eléggé egyértelmű és magáért beszél, ám az utolsó igényelhet némi magyarázatot. A Bitcoin rendszerének van egy beépített nehézségszabályozó mechanizmusa, ami aszerint állítja be a tranzakciók ellenőrzésének és ezáltal az új bitcoinok kibányászásának nehézségét, hogy éppen mekkora számítókapacitás tömörül a teljes hálózatban. Ez azért szükséges, hogy ne árasszák el a hálózatot egyszerre az új bitcoinok és ne zuhanjon hiperinflációba a rendszer. Minél többen bányásznak tehát, annál magasabb a nehézség, és annál csekélyebb jutalomra számíthat az egyszeri bányász a munkájáért.

Összegezve tehát, ha már rendelkezésedre áll a megfelelő hardver, ingyen kapod az áramot, és nem zavar a csúcsra járatott hardverek hőtermelése, akkor bizony neked való a bitcoin-bányászat.

R.K.: Érdemes csatlakozni egy bányásztársasághoz egy szabványos géppel, vagy mindenféleképpen szükséges valamennyi beruházás a megfelelő technológiába?

P.D.: A Bitcoin számításait csak próba-szerencse alapon, folyamatos találgatás útján lehet elvégezni, amely próbálgatásokból egyszer-egyszer felbukkan majd egy-egy helyes megoldás. Az ilyen jellegű számításokban pedig az erős grafikai kártyákkal – főként a Radeon-család tagjaival – felszerelt gépek a leghatékonyabbak. Ezeknek a krémjét azonban csak relatíve kevés gép használja.

Ha csak egy szabványos Dell-, Apple-, stb.-géped van, úgy nagy valószínűséggel nem rendelkezel a szükséges hardverrel. Ha azonban egyénileg, kifejezetten játékhoz összerakott gépet használsz, akkor már jóval nagyobb esélyed van rá, hogy akadhat benne megfelelő videókártya.

R.K.: Mi a helyzet a bitcoin árfolyamával?

P.D.: A bitcoinok árfolyama a néhány évvel ezelőtti nulla-közeli mélységekből 2011. februárjában emelkedett először az 1$/bitcoin szintre, majd júniusban 31$-ra, most pedig újra 2-3$ között liftezik. A bitcoin piaca egyelőre elég apró és spekulatív is, ezért ingadozik ilyen jelentős mértékben az árfolyama.

R.K.: Vannak olyan spekulánsok, akik abban a reményben vásárolnak bitcoint, hogy később majd feljebb megy az árfolyamuk?

P.D.: Igen. A bitcoin piaca még mindig elég kicsi ugyan, viszont annál élénkebb és elevenebb.

R.K.: Vannak bármiféle jogi kockázatai a bitcoinozásnak?

P.D.: A Bitcoin jogi státusza még mindig bizonytalan. Mindeddig nem fordított rá különösebb figyelmet egyetlen kormány sem, és nem is tettek ellene konkrét lépéseket. A személyes véleményem az, hogy mindaddig nem kerülhet bajba az ember pusztán a bitcoin-használat miatt, amíg legális dolgokra használja. Hasonlóan az illegális tevékenységekre is használható egyéb technológiákhoz, mint például a bittorrent vagy más P2P-szoftverek, természetesen a Bitcoint is lehet ilyen célokkal használni. Biztosat azonban csak idővel lehet mondani majd, most még nem. Bízom benne, hogy a kormányoknak lesz elég eszük ahhoz, hogy csak a technológia illegális célú felhasználóit büntessék, és ne magát a technológiát.

R.K.: Az új bevételi forrásokat keresők gyakran vágynak passzív jövedelemre. Tekinthető-e a bitcoin-bányászat passzív jövedelemnek?

P.D.: Igen is, meg nem is. Kis léptékben persze elég egyszerű a bányászat. Csak összeállítja az ember a hardvert meg a szoftvert, és beindítja. Időnként ellenőrzi a hardvert és eladja a bitcoinjait. Nagyobb léptékben azonban már sokkal több időt kell fordítani a dologra. Amikor a legaktívabban bányásztam, nem kevesebb, mint 14 gépet működtettem összesen 31 grafikai kártyával a nap 24 órájában a hét minden napján, amelyek nem kevesebb, mint 5.600 wattot fogyasztottak. Ennyi csúcsra járatott elektronikát pedig nem lehet csak úgy magára hagyni, legalább néhány naponta mindig kell csinálni valamit legalább az egyik géppel. És persze nem volt egyszerű kezelni a gépek tetemes fogyasztását és hőtermelését sem.

R.K.: Meglátásod szerint merre tart a bitcoin piaca?

P.D.: Hát, ha sarokba akarsz szorítani, hogy mindenképp kelljen mondanom valamit, akkor azt mondanám, hogy szerintem nemigen válik majd mainstreammé, mivel túlságosan is bonyolult és összetett ahhoz, hogy bármelyik hétköznapi ember is megérthesse – márpedig ha nem érti, akkor bízni sem fog benne. A Bitcoin egyedüli reményét az jelentheti, ha a fejlesztői valahogyan túl tudják lendíteni ezen a bonyolultsági problémán, már persze a felhasználók szemszögéből értve. Ennek hiányában azonban nem tartom túl valószínűnek, hogy valaha is visszatérhetne az egészen hihetetlen 31$-os magaslataiba, és inkább csak lassan szállingózik majd még lejjebb.

Mindebből leginkább azt érdemes megjegyezni, hogy a Bitcoin az első a maga nemében. Márpedig az új technológiák esetében eléggé megszokottnak számít az, hogy nem rögtön az első változatuk válik befutottá és sikeressé, hanem csak valamelyik későbbi, fejlesztett, javított utódja. Ugyanígy érdemes tehát nyitva tartani a szemünket az esetleges Bitcoin-utódok iránt is.

R.K.: Én azt feltételeztem, hogy lehet pénzt keresni bitcoin-bányászattal, csak egyre nehezebb. Tévedtem?

P.D.: Valójában épphogy egyre könnyebb, de pillanatnyilag csak akkor űzhető nyereségesen, ha az ember már eleve rendelkezik a megfelelő hardverrel, és ingyen kapja az áramot. Mivel a rendszer egyre emeli a nehézséget, ezért egyre kevesebben is bányásznak, mivel egyre jobban zsugorodik a haszonkulcs. Technikailag tehát nem tévedtél, csak épp ez többnyire még nem egy nyereséges vállalkozás.

R.K.: Mi a különbség a magányos és a társult bányászat közöt?

P.D.: Ma már szinte senki nem bányászik egyedül, mivel ez már egész egyszerűen nem praktikus; túl sok lenne vele a munka és túl kevés a jutalom. A társulások ezzel szemben összehangolják a tagjaik számítógépeit, és ha közös erővel sikeresen ellenőriznek egy tranzakciótömböt, akkor az abból származó bitcoin nyereséget igazságosan el is osztják egymás között, a közös munkába befektetett gépenkénti számítókapacitás arányában. További részletek itt olvashatóak a társult bányászatról.

R.K.: Szeretnél mondani még valamit zárszóként?

P.D.: A Bitcoin egy igen összetett és zseniális témakör. Ha többet szeretnél tudni róla, akkor bizony alaposan utána kell olvasnod, mert egyetlen cikkből messze nem fogsz megtudni róla mindent. Zárszóként pedig inkább csak idéznék egy bizonyos “mrb”-t a blog.zorinaq.com-ról:

Volt már szerencséd egy olyasféle elképzeléshez, ami annyira ravaszul volt megtervezve, annyira végtelenül egyedinek és annyira kiélezettnek bizonyult, hogy aki először hallott róla, az vagy egyből legyintett rá, mondván, hogy ez soha nem működhet, vagy azonnal felfogta a határtalan lehetőségeit? A Bitcoin is e reakciók valamelyikét fogja kiváltani belőled.

Ahogy tehát mondtam, járjatok utána alaposan a rendszernek, és ámuljatok a zsenialitásán.

R.K.: Köszönöm az interjút, én személy szerint kifejezetten élveztem, a téma pedig egyenesen lenyűgöző. Meglehetősen biztos vagyok benne, hogy el fog jönni az a nap, amikor teljesen megszokott és univerzális lesz a digitális pénz. Milyen jó is lesz az! Jómagam persze nem mertem kísérletezni a bitcoinnal, így annál is inkább értékelem Philip élményeit és tapasztalatait, és köszönöm neki az interjúra fordított idejét. A konklúzió pedig azt hiszem, egyértelmű: legalábbis egyelőre a bitcoin-bányászat nem nyereséges, a Bitcoin jövője pedig még bizonytalan, így nem ajánlható akárkinek. Mindenféleképpen érdemes lesz azonban figyelemmel kísérni a jövőjét és a hozzá hasonló fejlesztéseket. Kellően alacsony árfolyamon én is vásárolok majd belőlük valamennyit, csak a biztonság kedvéért. Nagyon izgalmas fejlemények várnak még ránk e téren a jövőben, efelől nincs kétségem.

Forrás: Experiment Income

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.