Bitcoin: ár és érték

Szerző: Marco Holmer

Felületesen nézve egy bitcoin önmagában nem ér semmit!

Így van! Ezek csupán számok számítógépekben. Ahogyan az állami pénz rendszerében (euró, dollár, stb.), úgy itt is önmagukban teljesen értéktelen egységeket használunk fizetőeszközként. E hasonlóság mellett azonban számos különbség is van a két rendszer között:

1.) A Bitcoin nyíltan felvállalja ezt a tényt. Senki nem állítja a bitcoinokról, hogy azok önmagukban is értékesek lennének; kizárólag csereeszközként szolgálnak.

2.) A Bitcoin rögzített, folyamatosan csökkenő ütemű inflációval működik mindaddig, amíg kibocsátásra nem kerül az összes – szintén előre meghatározott – bitcoin.

3.) A Bitcoint nem rángatja drótokon egy szűk elit, nem manipulálja senki a pénzkészletét a saját érdekei szerint, nem teremt önkényesen újabb bitcoinokat a semmiből, és nem is nyerészkedik ezen.

A rendszert eleve úgy tervezték, hogy mindenféle központi intézmény vagy bank nélkül működhessen. Emberi butaság vagy gyarlóság helyett egy átlátható, stabil algoritmus biztosítja a rendszer sértetlenségét.

A bitcoinok csak számok – rendkívül okosan elrendezett számok

Lényegüket tekintve a bitcoinok az ún. blokkláncban tárolt számok. Ezt a láncot a Bitcoin-kliens automatikusan letölti a felhasználónak. Ezt leginkább egy nagy, közös, a kliensek között elosztott adatbankként képzelhetjük el, amelyet a rendszer folyamatosan bővít, feljegyezve belé az összes létező bitcoin mozgását az egyes címek között a tranzakciókon keresztül. Más szóval, ez az adathalmaz pontról-pontra, részletesen dokumentálja a valaha is lebonyolított összes bitcoin-tranzakciót. A címek azonban akár névtelenek is lehetnek.

Viszonylagos névtelenség

Azt nem jelenthetjük ki, hogy a Bitcoin teljesen névtelen lenne, figyelmeztetnek a szakértők. Pontosabban fogalmazva:

1.) A Bitcoin álnevekkel, vagyis a kliens által generált Bitcoin-címekkel dolgozik, ezek mentén követhetőek nyomon a tranzakciók. Ha egy álnévről kiderül, hogy kihez tartozik, úgy értelemszerűen az is nyomban egyértelművé válik, hogy mely tranzakciókat küldték erre a címre vagy erről a címről.

2.) Bár az egyes Bitcoin-címek önmagukban nem hozhatóak összefüggésbe senkivel és semmivel, azért vannak azonosítási lehetőségek. Munkás és macerás, de például állami kutakodók számára nagyon is kivitelezhető lehetőségek. Vissza lehet követni például az IP-címeket a felhasználóig a netszolgáltatón keresztül. Igazán névtelenné csak további specializált szoftverek – így például az ingyenes Tor-hálózat bevetésével tehető.

Bitcoin-tárolás

A kapott bitcoinjainkat nem tároljuk el a saját gépünkön, csak az azokhoz való hozzáférést biztosító titkos kulcsunkat. Ez összetartozik a Bitcoin-címünkkel (a nyilvános kulccsal), de a bitcoinjainkhoz való tényleges hozzáférést csak a titkos kulcs teszi lehetővé, a nyilvánosra csak utalni lehet bitcoinokat. A tranzakciók előbb aláírásra kerülnek, majd a blokkláncba, végül pedig szét az egész hálózatba, amely folyamatosan ellenőrzi és vigyázza a “könyvelés” tisztaságát, megelőzve és ellehetetlenítve így a csalásokat.

A Bitcoin mint fizetőeszköz

A BTC tehát egyszerűen a fizetések gyors, hatékony és biztonságos lebonyolítására biztosít lehetőséget; kezdettől fogva csereeszköznek tervezték. Legjobban talán a kagylópénzhez lehet hasonlítani, amely önmagában szintén teljesen értéktelen, és csak megfelelő csiszoltság és felfűzés esetén használható univerzális fizetőeszközként. Hasonló a helyzet a Bitcoin-címek elsőre eleinte értéktelennek és teljesen véletlenszerűnek tetsző számsoraival is, amelyek azonban a számok megfelelő sorrendje esetén (megfelelő titkos kulcs a megfelelő nyilvánoshoz), mégis biztosítják a korrekt és megbízható fizetéslebonyolítást (köszönhetően az önellenőrző és önkorrigáló hálózat és az elosztott könyvelés működési elvének).

A Bitcoin rendszerét tehát ez teszi értékessé – a hatékony fizetéskezelés. És mindenki, aki rendelkezik egy vagy több bitcoinnal, maga is közvetlenül részesül ebből az értékből.

A bitcoinok ára

Az előbb említett értéknek azonban semmi köze nincs a bitcoin árfolyamához, mivel az árat mindig a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg, így elsősorban attól függ, hogy ki mennyire becsüli az értékét más árukhoz képest, amelyekért el lehet cserélni (pl. webtárhely, zoknik, euró, stb.) a különböző árusoknál, piacokon, váltókon és elfogadóhelyeken.

A bitcoin gazdasági jelentősége egyelőre igen csekély, jellemzően inkább csak kisebb kereskedők és szolgáltatók fogadják el – a számuk azonban egyre nő és egyre többen lesznek. A bitcoin-vásárlók egy jelentős hányada eleinte csak spekulációból, a tavasz végén, nyár elején még egyre meredekebben emelkedő árfolyam miatt szerezte be az első bitcoinjait. A Bitcoin valódi haszna azonban, amint arra már fentebb is rámutattunk, a rendeltetésszerű – vagyis a gyors, szinte teljesen díjmentes és globális fizetőeszközként való – felhasználásában rejlik.

Spekuláció, lufi és árstabilizálódás

Jelenleg épp egy hosszantartó árkorrekción megyünk keresztül, aminek feltehetőleg számos különböző oka van:

Egyrészt ott voltak természetesen a neves és ismert oldalak, az MtGox és a MyBitcoin botrányai – hackertámadás és lopás -, amelyek rövidtávú érdekeltségek miatt nyomták le az árfolyamot. Ezeket a manipulációkat azonban a nevezett oldalak biztonsági rendszerének hiányosságai tették lehetővé, nem maga a Bitcoin rendszere; az továbbra is teljesen támadhatatlannak bizonyult. Mivel azonban a bitcoin gazdasága még meglehetősen csekély, ezért egyelőre egyes jelentősebb piaci szereplők önmagukban is nagyban befolyásolhatják az árfolyamot.

Az év első felében a bitcoinonkénti árfolyam szédületes sebességgel emelkedett mindössze néhány centről 30 dollár körüli magasságokba. Az áremelkedés felkeltette a sajtó figyelmét, a hírverés pedig a spekulánsokét, akik aztán még feljebb hajtották az árfolyamot, nagyon gyorsan felfújva így egy tekintélyes lufit.

Bitcoin-árfolyam 2011. májustól szeptemberig. Forrás: bitcoincharts.com

Egészében véve, a magam részéről kifejezetten egészséges fejleményként értékelem ezt az árkorrekciót, mivel a becslések szerint még mindig lényegesen kevesebb a ténylegesen fizetési célú (árukért és szolgáltatásokért cserébe lebonyolított) tranzakció a rendszerben, mint a spekulációs célú vételek és eladások. Hosszú távon azonban a kevesebb spekuláció stabilabb árszintet eredményez. Minél többen fogadnak el bitcoint, annál jobban megszelídülnek az eddigi vad árfolyamingadozások is, és annál jobban beállhat a bitcoin értéke is egy bizonyos szintre.

Minden csak azon múlik, hogy mikor ismerik fel az emberek a Bitcoin hasznát. Főleg a már eddig is a neten keresztül működő üzletek járhatnak jól a rendszer által kínált gyors, biztonságos, szinte teljesen díjmentes és abszolút visszafordíthatatlan fizetési lehetőséggel. Aki pedig még tart az árfolyamkockázatoktól, az minden további nélkül visszaválthatja azonnal állami pénzre a frissen kapott bitcoinjait, vagy azonnyomban elköltheti valami másra is, amit ő maga szeretne venni.

Forrás: Go-Bitcoin.com

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.