A jelenlegi bitcoin hálózat teljesítménye 256-szor gyorsabb, mint a top 500 szuperszámítógép összkapacitása

Bevallom, ahogy sokan másokat, engem is megfertőzött a „bitcoin mánia” az utóbbi időkben. Teljesen lenyűgöz az az óriási munka, ami ahhoz szükséges, hogy egy még nem létező dolgot létrehozzunk. Így eldöntöttem kiszámolom, mekkora kapacitást használ működéséhez és a bányászatához a globális bitcoin hálózat.

Ez év májusában a bitcoinwatch.com oldal úgy becsülte, hogy a bitcoin hálózat kapacitása meghaladta az 1 exabájtot (1 exaFLOPS = 1000 petaFLOPS) – azaz a hálózat kapacitása nyolcszor gyorsabb, mint a top 500 szuperszámítógép összekapacitása. Pillanatnyilag az összesített bitcoin FLOPS-ok (másodpercenkénti lebegőpontos műveletek száma) 64 exaFLOPS tesznek ki (azaz 64.000 petaFLOPS). A miheztartás végett: ebben a hónapban a top 500 szuperszámítógép összkapacitása 0,25 exaFLOPS (250 petaFLOPS) volt.

Tehát a bitcoin hálózat teljes kapacitása nagyjából 256-szor gyorsabb, mint a világon az összes ismert szuperszámítógép összkapacitása.

Mit is jelenet mindez?

Frissítsük fel számítástechnikai ismereteinket: a FLOP egy alap mértékegység, amellyel a számítógépek teljesítményét fejezik ki. Különösen azokon a tudományos területeken használják ezt a mértékegységet, ahol gyakori a lebegőpontos műveletek használata. A lebegőpontos számításokkal egy valós szám hozzávetőleges értékeinek széles körét reprezentálhatjuk, vagy tárolhatjuk. Például egy exaFLOPS egyenlő 10¹⁸, vagy 1,000,000,000,000,000,000 matematikai problémával másodpercenként. Érthető? Remek.

Néhány lehetséges problémát azonban ki kell emelnem a bitcoin hálózat 64 exaFLOPS teljesítményével kapcsolatban. Mivel a bitcoin bányászok egy viszonylag egyszerű matematikai számítást végeznek (egész számokkal) így konvertálni kell, hogy megkapják a FLOPS-ot. Ez a konverzió azonban eltéréseket okozhat a számokban.

Ugyancsak új az ASIC (alkalmazásspecifikus integrált áramkör) bányászgépek  megjelenése – olyan gépeké, amelyek csak arra lettek létrehozva, hogy Bitcoin-t bányásszanak, így semmilyen más feladatra nem alkalmasak.

Ennélfogva az összehasonlítás nem lehet teljes, mivel a szuperszámítógépek komponensei többcélúak. Ez azt jelenti, hogy erőforrásaikat elvileg más célokra is lehet használni, például valós létező problémákra. Talán a rák gyógyítására is?

A Bitcoin ASIC bányászgépek, mint például a Butterfly Labs készítette, azonban más célra nem használhatóak.

A számítástechnika jelenlegi fejlődése alapján (Moore-törvény) 2019-re datálhatjuk, hogy egy szuperszámítógép teljesítménye elérje az 1 exabájtot (EFLOPS). A jelenleg ismert leghatékonyabb szuperszámítógépet a Tianhe-2-őt a Kínai Nemzetvédelmi Egyetem fejlesztette ki. Az évente kétszer megjelenő, legutóbb 41-ik kiadású, a világ TOP 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének listája alapján a kínai Tianhe-2 pillanatnyilag a világelső gép 0,0338 exaFLOPS (33.86 petaFLOPS) kapacitással.

James Bamford még 2008-ban, a The Shadow Factory című könyvében azt írta, hogy a NSA szerint a Pentagonnak 2018-ra szüksége lehet egy exaflop számítógépre.

Hogy ezeket a számokat kellő megvilágításba helyezzük Erik P. DeBenedictis a Sandia National Laboratories-tól úgy fogalmaz, hogy egy zettaFLOPS (ZFLOPS = 10(21)) számítógépre lenne szükséges ahhoz, hogy modellezhessük az egész világra kiterjedő időjárást két heti időintervallumra.

Mindezek végtére is csak számok, és ennélfogva szórakoztató eljátszani velük.

Forrás: Forbes

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.