Virtuális pénzek, valós lehetőségek

Szerző: Keith Button

Egy olyan világba vásárolt magának belépőt az American Express egy, a közelmúltban nyélbe ütött akvizíciója nyomán, amelybe szakértő elemzők szerint más hitelezőknek is érdemes lenne fejest ugraniuk, jelesül a virtuális pénzek és a virtuális kereskedelem világába.

Az American Express 30 millió dollárt fizetett ki a négyéves Sometrics-ért, amely videójáték-készítőknek segít a játékaikon belüli virtuális pénzrendszerek és az azokban lebonyolított kereskedelem – gazdasági környezet – felépítésében, kialakításában és üzemeltetésében.

És hogy ugyan miért fizetne bárki is 30 millió dollárt egy olyan vállalkozásért, amelynek segítségével a játékosok virtuális ruhákat vásárolhatnak az online avatárjaiknak? Például azért, mert csak az USA-ban 2,1 milliárd valós dollárbeli forgalmat bonyolít le egy év alatt a virtuális tranzakciók piaca, világszerte pedig nem kevesebb, mint 7,3 milliárd dollárnyit Ian Swanson, a Sometrics alapítója és vezérigazgatójának elmondása szerint. Ez pedig nem kevesebb, mint 61%-os növekedést jelent 2008 óta.

Swanson ehhez hozzátette még azt is, hogy a növekedés ráadásul nagyon gyors, és még csak most kezd beindulni igazán, ahogy egyre több vállalat lép be a virtuális pénzek piacára. A kaliforniai El Segundóban székelő vállalata összesen 450 videójáték-vállalattal működik együtt, összesen megközelítőleg 250 millió játékost szolgálva ki 180 országból. Várhatóan a kereskedelmi kapcsolataira alapozva az Amex is kiépíti majd a maga virtuális pénz-platformjait különböző iparágakban.

A virtuális pénz, mint olyan, egy meglehetősen tág fogalom, amelybe nagyjából bármi belefér az online játékokban használt pénzektől az olyan digitális pénzekig, amelyekért már valós világbeli dolgokat is vehetünk (lásd pl. Starbucks-pontok).

A videójátékosok valós pénzen vásárolják meg maguknak a játékaik virtuális világaiban használatos virtuális pénzt, feltöltve így az ottani felhasználói fiókjuk egyenlegét, amiből aztán tetszés szerint vásárolhatnak bármit az adott játék világán belül: virtuális páncélt, ruhákat, állatokat vagy telket, stb. A Facebook felhasználói például Facebook-krediteket vesznek, 10 valós dollárcentért darabját, feltöltve így a Facebookos egyenlegüket, amiből aztán mindenféléket vehetnek a különböző Facebookos alkalmazásokon belül. Hasonlóképp, a Microsoft Microsoft-pontokat árul az Xbox LIVE felhasználóinak.

A Bitcoin egy digitális pénz, amit valós világbeli holmik vásárlására is fel lehet használni, és ami közvetlenül az eladó és a vevő között mozog. Mivel pedig “élő”, a hagyományos pénzekhez viszonyított árfolyama is van, ezért spekulánsok és pénzkereskedők is aktívan foglalkoznak vele. De megfeleltethetőek még a virtuális pénz definíciójának a különböző vállalati hűségpont-programok is, mint például a Starbucks vagy egyes légitársaságok pontrendszerei.

Alistair Newton, a Gartner banki elemzőjének elmondása szerint a virtuális pénzek dinamikusan fejlődő világa számos banknak és szabályozói testületnek okozott nem várt meglepetést. Meglátása szerint a banki és pénzügyi szolgáltató vállalatok – köztük is a hitelkártya-vállalatokkal az élen – még csak most kezdenek felébredni és valóban felfigyelni erre az új fenyegetésre – és persze erre az új üzleti lehetőségre.

Jó példa erre az Amex címadó akvizíciója – és ugyanígy a Visa Inc. tavaly februári bevásárlása is, amikor is a PlaySpan Inc. virtuális árucikk-piac-platformért fizettek ki 190 millió dollárt.

És hogy hol és egyáltalán hogyan jöhetnek itt be a képbe a bankok? Newton szerint például ott és úgy, ha az ügyfeleikkel fenntartott kapcsolataik szorosabbra fűzése keretében univerzális értéktárolóvá alakulnának át, ahol az ember éppúgy tárolhat például Facebook-krediteket és különböző vállalati hűségpontokat is, ahogyan hagyományos pénzt is tárol a megtakarítási és a folyószámláján.

Egy pénztárnál sorban álló vásárló így például egy mobilos alkalmazás segítségével – amely kapcsolatban áll a bankjával, és így ismeri a különböző egyenlegeinek az éppen aktuális állását is – könnyen és gyorsan megállapíthatná, hogy mely pontjai, vagy éppen milyen pénz-, kártya- vagy egyéb vásárlási forma használatával (vagy átváltásával) járhatna a legjobban az éppen aktuális vásárlásánál.

Az online játékok pénzei ugyan egy ideig még így is kívül maradhatnak a körön, de a hűségpontokkal és a virtuális pénzek egyéb formáival, amelyeken valódi, kézzelfogható holmikat vehet az ember, már nagyon is érdemes lenne foglalkozniuk a bankoknak, teszi még hozzá Newton.

Annál is inkább, folytatja, hogy a virtuális pénzek közti váltás olyan nyereségforrás lehet, amit egyetlen bankár sem hagyhat figyelmen kívül. Jelenleg azonban tudomása szerint egyetlen bank sem foglalkozik még virtuális pénzekkel és nem is kínál ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat.

Legkésőbb 18 hónap múlva azonban – bár ez persze függ attól is, hogy hogyan alakul majd a továbbiakban a globális gazdasági/banki válság – már szinte biztosan “felbukkan majd a jéghegy csúcsa az ipar tengerén”; mint mondja, ekkorra már nagy valószínűséggel meg fognak jelenni ezek a bizonyos, virtuális pénzekkel kapcsolatos szolgáltatások. Természetesen nem máról holnapra fog tehát lezajlani a változás, de magára a változás tényére mindenképp számíthatunk.

Zilvinas Bareisis, a Celent banki csoportjának rangidős elemzője szerint a késlekedés egyik fontos okát nagy valószínűséggel a szabályozási és a hírnévvel kapcsolatos aggályok alkothatják. Mivel az alternatív pénzek a hagyományos szabályozások keretein kívül működnek, ezért a bankok jelentős kockázatokat vállalnának magukra azzal, ha bármilyen formában is megpróbálnának foglalkozni a virtuális gazdasággal, és összekapcsolni azt a saját, hagyományos ténykedésükkel.

Zilvinas emellett arra is rámutatott, hogy a virtuális pénzek esetében a könyvelés kérdése is komoly gondokat okozhat, mivel ezzel kapcsolatban sincs még nemhogy bármiféle kialakult konvenció, de még csak érdemi támpont sem, aminek a mentén esetleg el lehetne indulni a válasz keresésére.

A virtuális pénzekre vonatkozó első szabályozások várhatóan az USA Kincstári Minisztériumából származnak majd, és elsősorban a pénzmosás megakadályozására fognak irányulni. Nemrégiben azonban a Microsoft az ausztrál jegybanknak is benyújtott egy kérvényt arra vonatkozólag, hogy dolgozzon ki egy, a virtuális pénzek közti váltást lehetővé tevő keretrendszert.

Amihez Swanson is hozzátette még azt a megjegyzését, miszerint egyebek mellett az ő vállalata is pontosan a ködös szabályozási és jogi helyzet miatt nem foglalkozott még a virtuális pénzek valós pénzre váltásának kérdésével, és összpontosítanak jelenleg csak a valós pénz virtuális rendszerekbe való bevitelével. Mint modta, frissen indult vállalatként főleg nem akartak rögtön ilyen ingoványos terepre merészkedni.

Forrás: Bank Technology News

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.