Tom Carper szenátor: az USA nincs lemaradva a Bitcoin szabályozásában

A Bitcoint támogatók valószínűleg azzal vádolják az amerikai kormányt, hogy túlságosan lassú a kriptopénzzel kapcsolatos hivatalos álláspontjának kialakításában, azonban Tom Carper szenátor szerint mindez egyáltalán nem biztos, hogy baj. Carper, az amerikai szenátus belbiztonsági bizottságának elnöke, a napokban tett közzé egy jelentést, amely 40 ország hivatalos álláspontját ismerteti a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatban. Az eredmények? Az országok jelentős része még csak tapogatózik az ügyben, már amennyiben egyáltalán foglalkozik a kérdéssel.

„Ennek a jelentésnek van pozitív oldala is, nevezetesen, hogy az USA nincs is annyira lemaradva a témában, mint ahogy azt egyesek állítják”- mondta Carper. „Sőt, az USA tulajdonképpen mintaadónak számít ebben a számos nemzetet érintő, jelentős technológiai kérdésben”.

A Kongresszusi Jogi Könyvtár által összeállított jelentésből kitűnik egy figyelemreméltó tény: nevezetesen, hogy van egy sereg olyan ország, amelyik még semmilyen formában nem szabályozta a Bitcoint, de mégis morgolódik a kriptopénzzel kapcsolatban. Ilyen például Franciaország, Észtország és az EU legtöbb tagállama.

A német nemzeti bank, Törökország, és Tajvan felhívta a figyelmet a virtuális fizetőeszközök jelentette kockázatokra, Portugália pedig bár még hivatalosan nem foglalt állást, de a digitális valutát a „bizonytalan” fizetőeszközök kategóriába sorolta.

Az Orosz Föderáció úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy záros időn belül elengedhetetlen lesz egy általános szabályozás a virtuális fizetőeszközök területén, a legerősebb figyelmeztetést azonban talán mégis India adta ki. Itt ugyan nyíltan még nem szabályozták a Bitcoint, de egy hivatalos, igen szigorú hangvételű, virtuális fizetőeszköz ellenes közlemény kiadása az ország legnagyobb váltójának leállását eredményezte.

Bár a kongresszusi jelentés minden ország hivatalos álláspontját külön pontban említi, de összességében elmondhatjuk, hogy a felsorolt államok három nagy csoportba sorolhatóak. Elsőként említhetőek azok az országok, akik éppen dolgoznak a virtuális fizetőeszközök szabályozásán; másodsorban azok a nemzetek emelhetőek ki, akik hivatalosan, vagy nem hivatalosan, de már bejelentették, hogy mérlegelik a virtuális valuták megadóztatását; harmadsorban azok az országok említhetőek, akik pillanatnyilag még semmilyen szabályozás, vagy adóztatás ötletével nem álltak elő.

Életbe lépett rendelkezések

A jelentés alapján az első csoportba sorolhatjuk Brazíliát és Kínát. A kínai központi bank tiltja a pénzügyi szolgáltatók Bitcoin tranzakcióit (vételt, eladást és árfeltüntetést egyaránt), valamint a Bitcoinnal összefüggő szolgáltatásokat.

Ízland tiltja a külföldi Bitcoin váltókkal való kereskedést. Thaiföld kiadott egy hivatalos közleményt, amelyben törvényellenesnek ítéli a Bitcoint (legalábbis a kongresszusi jelentésben írtak erre engednek következtetni), de úgy tűnik ez csak egy előzetes döntés volt, mivel az ottani váltók még mindig működnek.

Adózási irányelvek

Vannak olyan országok, amelyekben bár még nincsenek hivatalos szabályozások, vagy tiltások, de a kriptopénz megadóztatása aktuális téma. Ilyen például Ausztrália, ahol külön felhívták az emberek figyelmét az esetleges bevételeik nyilvántartásának megőrzésére. Kanada a Bitcoinból származó bevételt a cserekereskedelemi javakkal megegyező áfa köteles terméknek tekinti.

Más országok az adóztatás különböző formáin gondolkodnak, mint például Finnország, Izrael (aki szeretné adóval sújtani a Bitcoint, de egyelőre még nem tudja, hogyan), vagy Szingapúr – derül ki a jelentésből.

Szlovénia a bevétel jellegétől függő, eseti adóztatást tervez, míg Anglia, egy a napokban közreadott tájékosztatás szerint, a Bitcoint SPV-nek (single-purpose voucher) tekinti, azaz 10-től 20%-ig terjedő általános forgalmi adóval terheli.

Kivárás

Vannak olyan országok, ahol egyelőre még nem foglaltak hivatalos állást a Bitcoinnal kapcsolatban. Ilyen például Németország, az Unió legfőbb gazdasági motorja, ahol a virtuális fizetőeszközöket elszámolási egységnek minősítették, amely nem igényel pénzügyi engedélyt. Németország a Bitcoinból származó nyereséget egy év elteltével adómentessé nyilvánítja.

Olaszország az elektronikus fizetőeszközök egyéni felhasználását ugyan nem szabályozta, azonban a céges használatát az ország központi bankja által nyilvántartott intézetekre korlátozza.

Argentína nem tekinti törvényesnek a kriptopénzt, jóllehet a kongresszusi jelentésből kiderül, hogy az ország lakossága mindezek ellenére használja, főleg, a külföldi valutákat sújtó ellenőrzések kikerülése végett.

Végül meg kell említeni azokat az államokat, amelyek egyelőre még kivárnak a Bitcoinnal kapcsolatban, mint például Japán, Malajzia, Málta, Hollandia, Új- Zéland, Nicaragua, Lengyelország, Portugália, Oroszország és Spanyolország. Pillanatnyilag még Észak-Korea sem tett semmilyen lépést a virtuális fizetőeszközök megregulázására, de a jelentés szerint ez változhat a jövőben.

Carper talán optimista az USA globális Bitcoin politikáját illetően, mindez azonban mégsem ad magyarázatot arra, hogy miért az országon kívül található a nyolc legnagyobb váltó.

Továbbá meg kell említeni az adózás kérdését is, ami kifejezetten fontos eleme lenne annak az ösztönzésnek, hogy a Bitcoint az üzleti életben is elfogadják. Carper elismeri, hogy ezen a területen még vannak hiányosságaik, illetve, hogy az amerikai adóhatóság (IRS) még adós egy átlátható útmutató kiadásával.

„A kongresszusi jelentésből kiderül számos ország virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos adópolitikája, és javasolom a nemzeti adóhatóságnak, hogy ezek tanulságát leszűrve próbálja meg saját álláspontját kialakítani” – mondta Carper.

„Bizottságunk továbbra is szorosan együttműködik az adóhatósággal, hogy a digitális pénzek megadóztatásának kérdésében munkáját minél inkább elősegítse” tette hozzá Carper.

Szerző: Danny Bradbury

Forrás: CoinDesk