Szingapúr és GoCoin: az új hullám

Szerző: Jon Southurst

Szingapúr a maga dinamikus fejlődésével nem csak a világ más pénzügyi központjai felé intéz egyre komolyabb kihívást, de egyre jobban vonzza a bitcoinos vállalkozókat is, akik komoly innovációs és áttörési lehetőségeket látnak az ázsiai városállamban – amely már évtizedek óta aknázza ki sikeresen az Ázsián belüli központi elhelyezkedéséből illetőleg a teljes függetlenségéből fakadó egyedi helyzetének különleges előnyeit.

Megfelelő politikai döntések, illetve a geopolitika számukra kedvező, szerencsés alakulása is hozzájárult ahhoz, hogy mára Ázsia egyik legmagasabb életszínvonallal büszkélkedő országává válhattak, ahol egyben igen magas a milliomosok aránya, és ahol egyben 450 milliárd dollárt is meghaladó összegű külföldi tőkét kezelnek (aminek mintegy a fele Kínából származik). A Nemzetközösség országaiból már eddig is sokan célozták meg Szingapúrt, egy ideje azonban már Japánból, Hong Kongból és az USÁból is érkeznek ide egyre újabb, vagyonos körök; vonzza őket a pénz és a trópusi életstílus, a pezsgő gazdasági élet és a rugalmas szabályozói környezet.

Vegyük ehhez még hozzá a virágzó IT-ipart az erős hardver-termeléssel, a magas színvonalú oktatást, valamint egész Ázsia legaktívabb induló vállalkozásokat támogató hálózatát, és máris napnál világosabban láthatjuk, miért olyan vonzó környezet ez a bitcoinos vállalkozók számára is.

Steve Beauregard a frissen (idén áprilisban) indult, bétateszt fázisába még csak jelenleg ért GoCoin bitcoinos fizetéskezelő vállalat alapítója és vezérigazgatója; néhány hete érkezett Szingapúrba, és szándékában áll itt is maradni, amint sikeresen idetelepítette a családját is. Bár vállalata nem tekint célcsoportként a helyi ügyfelekre, attól még ide fogja telepíteni azt is, mivel a helyi IT szakemberekből jól tud majd profitálni, és így még nagyobb eséllyel pályázhat majd a régió népességének bankok által le nem fedett rétegeinek meghódítására.

Mint mondta, a szingapúri kormány – a kaliforniaival ellentétben – rendkívül hatékony és üzletbarát, számos különböző vállalkozástámogató rendszerük van a frissen indulók bátorítására és belendítésére. Más szóval, itt nem csak hogy egy olyan területet kezdhetnek meghódítani, ahova a versenytársaik még nem léptek be, de egyben olyan otthonra is találhatnak, ahol egy, a fejlődéssel lépést tartani vagy azt még egyáltalán felfogni is képtelen állam (USA) kekeckedései helyett szívélyes fogadtatásra, lelkesedésre és támogatásra számíthatnak.

A GoCoin többféle innovációt is tervez a bitcoinos fizetéskezelés terén; ennek részeként egyebek mellett megnyitnák az API-jukat és teljes integrációs lehetőséget biztosítanának azzal az e-kereskedelmi fejlesztőknek. A nyílt rendszerek és a bizalmi gazdaság jegyében a GoCoin semmiféle “különleges felhatalmazást” nem tart meg magának, viszont nyújt majd egyebek mellett egy beépített hírnév-kezelő rendszert is. (Beauregard elmondása szerint a kereskedő-értékelő rendszer a bitcoinos fizetések véglegessége miatt kiemelten fontos, nélkülözhetetlen komponens egy valóban méltányos átjáró-platform kialakításához.)

Társszervezője volt Beauregard emellett egy, a múlt héten megrendezett, szingapúri bitcoin-találkozónak is, ahol bár nem találkozott a los angeles-i összejövetelekről megszokott nagyágyúkkal, viszont annál több lelkes, technikailag maximálisan felkészült érdeklődővel.

Amerikai állampolgárként nagy meglepetést okozott Beauregard számára, hogy újabban mennyire vonakodnak amerikaiakkal üzletelni a nemzetközi pénzügyi körök – nem csak a bitcoin-váltók, de a hagyományos ázsiai bankok is. Mint mondta, már több, mint hét különböző személyazonosító dokumentumot küldött el az MtGox-nak, de még mindig nem hitelesítették a felhasználói fiókját – a szingapúri bankok pedig kereken megmondták neki, hogy amerikai állampolgároknak nem nyitnak számlát.

Persze nem garantálja semmi azt sem, hogy hosszú távon is barátságosak maradnak-e majd a szingapúri szabályozók a bitcoinhoz. A helyi monetáris hatóság (MAS) például épp most a héten intette óvatosságra a bitcoin-kereskedőket a tranzakciók mögött rejtőző személyek azonosíthatatlansága miatt. Ugyanakkor azonban tény az is, hogy ez a figyelmeztetés még kifejezetten szelídnek és visszafogottnak nevezhető ahhoz képest, hogy más országokban az illetékes hivatalok egyenesen a bitcoin legalitását vonják kétségbe – és szintúgy tény az is, hogy a MAS még semmi jelét nem mutatta annak, hogy tervezne bármiféle bitcoin-szabályozást a közeljövőben.

Mindent egybevetve azonban az eddigi, tényleges intézkedéseiket tekintve a MAS hozzáállása mindeddig határozottan pozitív, mivel ugyanúgy kezelik a bitcoint, mint ahogyan az összes többi zárt virtuális pénzrendszert. Az igazi kérdés így leginkább csak az, hogy hogyan tudja majd összeegyeztetni a bitcoin forradalmian új jellegét a mindeddig a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokhoz szokott szingapúri rendszer.

Félretéve azonban a nagyívű állami és pénzügyi kérdéseket, tény az is, hogy az aktív helyi IT-szektornak köszönhetően egyre több szingapúri kisvállalkozás és -kereskedés fogad el bitcoinos fizetést – a GoCoin pedig immár “úgy egy tucat” kereskedőt szedett össze a világ minden tájáról a zárt bétateszt-üzeméhez, főként a bitcoinnal már kellően bensőséges viszonyban álló, főként bányász- és egyéb hardvergyártókat, valamint különböző szoftver- és fogyasztói elektronika-kereskedőket. Beauregard elmondása szerint az iparban eddig eltöltött 20 éve alatt nem volt még soha ilyen könnyű dolga, mint most: csak annyit kellett mondania, hogy “minimális díjak, nulla chargeback”, és máris csak azt kérdezte mindenki, hol írhatják alá a szerződést.

Tökéletesen tisztában van azonban azzal is, hogy más iparágakkal már nem lesz ilyen könnyű dolga – mint ahogyan a hagyományos pénzügyi szektort sem lesz egyszerű bevezetni a bitcoin világába. Ez azonban a legkevésbé sem lohasztja le a lelkesedését, sőt. Egyik legfőbb célja például a mobilszolgáltatók meghódítása, jó előre felkészülve arra a már nem is túl távoli jövőre, amikor már mindenki bitcoinos mobilokkal szaladgál majd a világban.

Forrás: Coindesk

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.