Netes játékok és bitcoin-bányászat

Szerző: Vitalik Buterin

Jelentős támogatáshoz, 500.000$-hoz jutott nemrég egy új bitcoinos vállalat, név szerint a Coinlab a Szilícium-völgy befektetőitől. A “Minden játékosotok aranyat ér” jelszó alatt működő vállalat célja segíteni a netes játékok üzemeltetőinek abban, hogy pénzhez juthassanak a játékosaik “középső 80%-ából” is, vagyis azokból, akik meglehetősen elhivatottak ugyan a játék iránt, de ahhoz már nem eléggé, hogy folyamatosan és jelentősebb összegeket költsenek például havi előfizetésre vagy a játékon belül vásárolható virtuális holmikra. A módszer pedig, amivel ezt a céljukat valóra váltani tervezik, természetesen nem más, mint a bitcoin-bányászat.

Maga az ötlet, hogy bányászattal fizessünk a játékért, önmagában nem új. Már úgy egy évvel ezelőtt is elég szépen felhívta magára a figyelmet néhány Javascriptes bányász, amikor kijelentették, hogy a böngészőkbe épített, háttérben futtatott bányászat még akár az AdSense-t is leválthatja a webes tartalmak pénzzé tétele terén – végül azonban ez a projekt mégsem indult be, és a kiötlője is hamar letett róla, mondván, hogy “a Javascript egyszerűen túl lassú bitcoin-bányászathoz. A nemrégibeni újabb nehézségemelés után pedig már főleg nem lenne praktikus ez a megközelítés.” Ez azonban eléggé várható is volt, tekintve, hogy a Javascript csak a számítógép CPU-jához fér hozzá, a bitcoin-bányászat terén sokkal hatékonyabb GPU-hoz már nem. Amióta pedig a GPU-k meghódították a bányászokat, azóta már a CPU-k sem rúghatnak többé labdába.

A Coinlab azonban már jóval derűlátóbb. Számításaik szerint “az átlagos játékos napi 0,5-2$-t termelhet a játéküzemeltető vállalatoknak a gépe számítókapacitásával, ami így több, mint havi 15$-t jelent játékosonként.” Becsléseink szerint egy, a Coinlab szolgáltatását használó, nem fizető játékos még több bevételt is hozhat a vállalatoknak, mint egy hagyományos, fizető játékos.

Első pillantásra ez a becslés eléggé megalapozottnak is tűnhet. Feltételezve, hogy ma egy átlagos számítógéptől mintegy 300 Mh/s-re lehet számítani (ami eléggé reális becslésnek tűnik egy tavaly nyári informális felmérés erdményei alapján), a jelenlegi mintegy 0,33$-os bányászati együttható (USD per nap per 100 MH/s) mellett egy, a háttérben a Coinlab szoftverét futtató játékos talán tényleg termelhet a vállalatnak akár havi 30$-t is. Jobban elmélyedve a dologban azonban már komoly problémákat is észlelhetünk.

Először is, az üzletmodell nem skálázható. Bitcoinonkénti 5$-os ár esetén a bitcoin-bányászat, mint olyan, összesen 36.000$-t generál naponta, avagy 13 milliót évente, a bányászok számától teljesen függetlenül (a bányászok létszámának itt csak annyi a jelentősége, hogy ugyebár minél többen vannak, annál kevesebb jut ebből mindegyikükre), és ez az összeg még az idén meg is fog feleződni a blokkonkénti 50 BTC-s jutalom decemberi megfelezésével (bár egyes feltevések szerint a kevesebb új érme egyben értéknövekedést is eredményez majd, kompenzálva így valamelyest a visszaesést). Ahhoz azonban, hogy a játékipar évi 65 milliárd dolláros összesített bevételének akár csak a 0,01%-is bitcoin-bányászatból származhasson, az iparnak közel végtelen számú új játékost kellene vonzania minden újabb dollár megszerzéséhez; az egész 90%-ának megszerzéséhez például már annak a 900%-ának megfelelő hashkapacitás kellene jelen állás szerint (ez egy olyan egyensúlyi helyzet lenne, amelyben minden egyes felhasználó mindössze havi 3$-t termel 30$ helyett), a 100% elérése vagy meghaladása pedig már a lehetetlenséggel határos. Amire persze most lehetne azt mondani, hogy fog még nőni a jövőben a bitcoin gazdasága, és ebből következően az értéke is, de a bányászatért járó jutalom ezzel együtt is csökkenni fog, így még akkor is eléggé valószínűtlen, hogy a bányászat útján elérhető összbevétel összege valaha is meghaladná az évi néhány milliárd dollárt, ha a bitcoin időközben valóban igen jelentős és elterjedt globális pénzzé is válna.

Másodszor, nincs okunk feltételezni azt sem, hogy minden játékos 24 órán át járatná a gépét, kikapcsolás nélkül. Az asztali számítógép-eladások visszafordíthatatlan lejtmenetben vannak, 2015-re pedig a felhasználók elsöprő többsége laptopok, netbookok és táblagépek valamilyen kombinációját fogja használni. Még aggasztóbb, hogy ezek közül is épp a leggyengébb számítókapacitású eszközök, jelesül a táblagépek látszanak a leginkább előretörni – de még a laptopok és a netbookok is sokkal gyengébbek GPU-hashráta tekintetében, mint az asztali gépek, és sokszor még azt a kevés kapacitást sem lehet rendesen kihasználni, amivel rendelkeznek, mivel a bekapcsolt idejük nagy részét is felfüggesztett vagy hibernált üzemmódban töltik, a folyamatos áramforrásra épp rá nem kapcsolt gépek akkuját pedig pillanatok alatt lemerítené a bányászat, így igen nagy a valószínűsége, hogy a hordozható eszközös felhasználók legtöbbje egyszerűen nem lesz majd hajlandó használni a Coinlab alkalmazását.

Végül, de nem utolsósorban, fenyegetik még az általános célú hardverrel folytatott bányászatot a specializált bányászchipek is; a CPU-s bányászat korának már régen leáldozott, és a GPU-s korszak is egyre inkább a végét járja az olyan specializált eszközök megjelenésével, mint a bányászatra konfigurált FPGA-k és az eleve kifejezetten erre tervezett ASIC-ok, melyek rövidesen elavulttá tesznek minden korábbi bányászszerszámot. Legkésőbb egy éven belül az általános célú hardveren való bányászat éppúgy végleg ellehetetlenül, ahogyan a Javascriptes bányászat is ellehetetlenült még azelőtt, hogy egyáltalán megszülethetett és beindulhatott volna.

Mindent egybevetve tehát, bár rövid távon még hozhat némi aprópénzt a fejlesztőknek a bitcoin-bányászat, hosszú távon nem csak hogy alkalmatlanná fog válni erre a célra, de még környezeti szempontból is a rendkívüli felelőtlenséggel válik majd egyenértékűvé. Ha bárki ilyen alapokon akar fennmaradni egy évnél hosszabb ideig, úgy egyre inkább kénytelen lesz megtévesztésre és a felhasználóknak a bányásszoftver áramfogyasztásával és az áramköltséggel kapcsolatos tudatlanságára építeni; a Bitcoin hálózatának működési elvét sokan már most is színtiszta árampazarlásként értékelik, és ha ez a megközelítés jobban elterjedne, úgy még inkább annak látnák; így ugyanis eljuthatnánk oda, hogy évente akár 50 millió dollárt is kidobhatnánk nem hatékony bányászfelszerelésre pusztán azért, hogy egyetlen árva milliócskával költségesebbé tegyük a hálózat betámadását az esetleges rossz szándékúak számára. Ha már egyszer a játékokért való bitcoinos fizetésen törjük tehát a fejünket, akkor törekedjünk inkább egy valóban mikrotranzakció-barát bitcoin-gazdaság kifejlesztésére és valósítsuk meg végre a könnyű és gyors bitcoin-vásárlást, hogy a játékosok már közvetlenül a játékot ill. az azon belüli, kívánt holmikat vehessék meg bitcoinért.

Forrás: Bitcoin Magazine

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.