Nem a megfelelő felhasználói csoportot célozza a Bitcoin?

2011-12-12

Szerző: David Perry

Jelenleg a bitcoint elsősorban az amerikai és az európai középosztály használja, ahogy az várható is a legtöbb új technológia esetén: szinte minden esetben az “első világ” közép- és felső középosztálya körében terjednek el először az újdonságok. Az első felhasználók pedig értelemszerűen elsősorban a saját környezetükben igyekeznek terjeszteni a bitcoin használatát – elvégre egy new yorki például semmire sem menne azzal, ha Görögországban hirtelen egész tömegek állnának rá a bitcoinra, így az emberek általában maguk körül toboroznak. Lehetséges lenne azonban, hogy ezzel a hozzáállással elmulasztanak egy nagy lehetőséget?

Aki még nem tudná, a Bitcoin egy decentralizált, P2P-pénz, amelynek számos előnye van a hagyományos fizetési módszerekkel szemben: relatíve névtelen, nincs központja, a tranzakciók díja általában még az egy centet sem éri el, és még az sem kapzsi bankárokhoz és vállalatokhoz áramlik (akik akár 3-5%-ot is lefölöznek minden, a saját rendszerükben lebonyolított tranzakcióból), hanem a hálózatot üzemeltető és biztosító felhasználókhoz vándorol.

Persze a Bitcoinnak is megvannak a maga nehézségei, de ez nem is meglepő egy ilyen ambíciózus projekt ilyen korai időszakában. Kellemetlenebb azonban, hogy ezek a problémák többnyire eléggé tyúk-vagy-tojás-jellegűek: nehéz kizárólag bitcoinnal intézni minden ügyletet, mivel csak kevesen fogadják el, viszont az azt még el nem fogadókat meg éppen azért nehéz meggyőzni arról, hogy fogadják el, mert nehéz kizárólag bitcoinban intézni minden ügyletet! De mi lenne, ha sikerülne egy eleddig nagyrészt feltáratlan és kiaknázatlan piacon kibontakoztatni a Bitcoint? Lehet, hogy egyszerűen nem vesszük észre a legnagyobb lehetőséget?

Ez bizony minden további nélkül lehetséges! Ahogy arra a Freakonomics blog is rámutat, a mobilos fizetés és bankolás valóságos robbanáson megy keresztül a fejlődő országokban. Számos olyan vidéki falucska van Afrikában, ahol vezetékes víz ugyan nincs, viszont van napenergia és 4G. A nigériai aszályt követően az egyik nemzetközi segélyszervezet felfedezte, hogy az ország nagy részében igen elterjedt és széles körben használt “Zap” elektronikus utalórendszeren keresztül minden egyéb módszernél hatékonyabban küldhetnek pénzt a szükséget szenvedő falvaknak. És Nigéria nincs is egyedül a digitális fizetés terén; Kenya teljes GDP-jének több, mint egynegyede az M-PESA digitális fizetőrendszerükön keresztül áramlik. Ez 11,9 millió regisztrált felhasználót jelent, akik közel 20.000 helyszínen adnak és vesznek mindenfélét úgy, hogy a mobiljukon keresztül fizetnek vagy fogadják a fizetéseket.

Persze az M-PESA és a Zap minden sikerük ellenére sem mérhetőek össze a Bitcoinnal abban a tekintetben, hogy ezek még mindig hagyományos, centralizált szolgáltatások, és ugyanolyan keményen megvámolják a rajtuk keresztül lebonyolított tranzakciókat, mint bármelyik másik hagyományos szolgáltató. A kereskedőkre ugyanúgy veszélyt jelent a visszatérítés lehetősége, a rendszerek felügyelői pedig itt is önkényesen kizárhatnak bárkit a szolgáltatásból, befagyaszthatják a számláját vagy feltartóztathatják a neki küldött pénzt. Hatalmas lépést tettek ugyan előre, de még mindig ugyanolyan szigorú felügyelet alatt tartják a felhasználóikat, mint a kormányok az állampolgáraikat. Akkor hát miért is nem használják inkább a Bitcoint?

Nos, elsősorban azért, mert a Bitcoinnal szemben a centralizált rendszerek egyik előnye az, hogy az üzemeltetésükhöz szükséges számítókapacitás oroszlánrészére a központban van szükség, és így azt értelemszerűen a központ is biztosítja. A megfelelő helyen ott vannak a szorgosan dolgozó, óriási szerverek, a mobiloknak pedig elég csak arról üzengetniük egymásnak, hogy mit csinálnak a szerverek. Végtére is az átlagos kenyai nem csilli-villi új Androidos okostelefont használ – a Bitcoin rendszerigényeit pedig egy, még a ’90-es évek közepe tájáról származó Nokia nem tudja kielégíteni. Az e-tárca-szolgáltatók azonban már ezeken keresztül is működhetnek – és idővel az Androidos készülékek első nemzedéke is megérkezik majd a kenyai falvakba is. Lehet, hogy még egy Eris-en vagy G1-en sem fut simán és zökkenőmentesen a Bitcoin, de már fut rajta.

Végeredményben így a kérdés már csak az, hogy hogyan népszerűsíthetjük a Bitcoint ezek között az emberek között? Sajnos azt kell mondjam, nekem személy szerint fogalmam sincs. Vagyok ugyan mérnök, programozó és hobbiközgazdász is egyben, de a marketinghez pont nem konyítok túlságosan, és ehhez a konkrét kérdéshez még a meglévő kevés ismereteim sem relevánsak. Ha vannak javaslataitok, ne habozzatok megírni őket. Vagy, ami még jobb, ha van egy olyan ötletek, amiről meg vagytok győződve, hogy biztosan működne, akkor egyszerűen csak valósítsátok meg.

Forrás: Semi-Sane

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.