Miért veszi komolyan egy kockázati tőkés a Bitcoint?

Szerző: Jeremy Liew

Ma a Bitcoin világa még maga a vadnyugat – de már úton van a seriff is. És ahogyan láttuk azt a történelmi vadnyugaton is, a törvény, a vasút és a telepesek csak még több értékteremtést hoztak magukkal.

Aki esetleg még nem ismerné: a bitcoin egy 2009-ben indult, kriptográfiára épülő, decentralizált, nyílt forráskódú virtuális pénz- és fizetőrendszer. Legfőbb érdekességei a következők:

* Ellentétben például a Federal Reserve tanácsa által felügyelt és kézivezérelt amerikai dollárral, a bitcoin értékét egyetlen kormány vagy más hasonló központi szervezet sem manipulálhatja.
* Mivel a bitcoin-tranzakciók csak egyes tárcákhoz (számozott felhasználói fiókokhoz és jelszavakhoz) kötődnek, nem pedig konkrét személyekhez, így a rendszer igen komoly szintű névtelenségre – vagyis inkább álnevességre – ad lehetőséget.
* Mivel a valaha is rendelkezésre álló bitcoin-készlet korlátozott, új bitcoinok pedig egyre csökkenő ütemben kerülnek kibocsátásra (míg végül a kibocsátás teljesen le nem áll), ezért ez egy természeténél fogva deflálódó pénz, aminek a vásárlóértéke így csak egyre nő az idő előrehaladtával.
* A rendszer tranzakciós díjai a nullához konvergálnak.
* A tranzakciók visszafordíthatatlanok (ami főleg a kereskedők számára vonzó szempont).

Felfoghatjuk tehát a bitcoint úgy is, mint egyfajta digitális aranyat, amit azonban sokkal olcsóbb és könnyebb is tárolni és kezelni, mint a tényleges, fizikai nemesfémet.

Jelenleg összesen mintegy 11 millió bitcoin van forgalomban, de összesen 21 milliónál több soha nem lesz, köszönhetően a rendszer alapprotokolljának. Jelen sorok írásakor a Bitcoin összesített piaci tőkésítettsége már az egymilliárd dollárt is bőven meghaladta, a havi váltási volumen (vásárolt és eladott bitcoinok összértéke) 50 és 150 millió dollár között mozog, a napi tranzakciós volumen (átutalt bitcoinok összértéke) pedig 5 és 35 millió dollár között. Mindez pedig az abszolút zérusról jutott el idáig az első bitcoin 2009. január 3-ai forgalomba hozatala óta. Az árfolyam-ingadozás azonban mélypontokkal is együtt jár: az említett kezdet óta már három komolyabb krach is volt.

De nem csak az árfolyam az egyetlen kockázati tényező; ahogyan az ember elveszítheti a készpénzt, úgy elveszítheti a bitcoin-tárcáját és azzal együtt a bitcoinjait is. A hat legnagyobb bitcoinos hackertámadásos, lopási és csalási incidensben összesen 1,2 millió bitcoint lovasítottak meg váltóktól, tárcákból és befektetési eszközökből. Más szóval, az eddig forgalomba került összes bitcoin több, mint 10%-át lopták el – és akkor a számtalan kisebb, egyéni tárcákból elcsaklizott bitcoint még nem is számoltuk. Rengeteg malware-t is szabadítottak a világhálóra a tolvajok az egyéni felhasználók gépén tárolt tárcák kirablása érdekében – míg mások inkább botnetekbe gyűjtik és bitcoin-bányász-rabszolgákká alázzák a gyanútlan felhasználók gépeit.

A Bitcoin korai propagálói három fő csoportba sorolhatóak. Vannak egyrészt a rendszer matematikájával szerelembe esett “kriptopunkok”, másrészt a bármely pénz központi felügyeletének és kézivezérlésének még a gondolatától is irtózó libertariánusok, harmadrészt pedig egyes kétesebb elemek, akik szeretik inkább “névtelenül” lebonyolítani a tranzakcióikat.

A Bitcoin gazdaságának legnagyobb hányadát jelenleg épp ezek a kétes elemek teszik ki. Egyes becslések szerint a napi bitcoin-forgalom mintegy 50%-át egy online szerencsejáték-oldalon, a Satoshi Dice-on keresztül bonyolítják le. Sokat beszélnek ugyan az online feketepiacról is, de ez a forgalom valójában az összes bitcoin-tranzakciók csupán kevesebb, mint 1%-át teszi ki. Hasonlóan sokat emlegették korábban a pornó műfaját is, de ez is egyre kevésbé tűnik jelentősnek. A bitcoin “névtelenségének” mítosza pedig egyre inkább szertefoszlani látszik, ahogy egyre több kutatás során sikerül lenyomozni és konkrét személyekhez kötni konkrét tárcákat – ez pedig szintén tovább csökkentheti a kétes bitcoin-tevékenységek szintjét.

És akkor még nem is beszéltünk a már eleve napfényes területekről. Egyre több Wall Street-i kereskedő kezd például komolyan érdeklődni a bitcoin iránt, részben annak az árfolyam-ingadozásai, részben pedig a természeténél fogva deflációs jellege miatt. Érdeklődéssel fordulnak továbbá a bitcoin felé az olyan bizonytalan pénz- és/vagy bankrendeszerű országok lakosai is, mint például Argentína, Ciprus, Irán és Spanyolország. Egyre többen használják továbbá a rendszert nemzetközi fizetések és utalások lebonyolítására is.

És bár a fogyasztói felhasználás még mindig leginkább csak hobbistákhoz köthető, már nagyobb netes vállalatok is elkezdtek elfogadni és/vagy kezelni bitcoinos fizetéseket, elszámolásokat és adományokat – így például az Expensify, a WordPress és a Reddit is. A bitcoint (is) elfogadó kereskedők listája ugyan még mindig elfér egy oldalon, viszont most már valóban nagyjából minden kapható bitcoinért, zokniktól pizzán és baklaván át házakig.

Hosszú utat kell azonban még így is bejárnia a bitcoinnak ahhoz, hogy már valóban komoly fenyegetést jelenthessen a Western Union-re, a Visa-ra vagy a First Data-ra – bár a nullához konvergáló tranzakciós díjak vonzereje mindenképp tagadhatatlan. Az igazán nagy nevek várhatóan még jó ideig távol maradnak a porondtól (lásd az innovátor dilemmáját), féltve a jelenleg igen vonzó haszonkulcsukat – viszont a frissen induló vállalatok hada, amelyeknek valóban nincs vesztenivalójuk, annál jobban felpörgethetik az innovációt az elkövetkező évek során nagyjából minden területen a váltóktól egészen a felhő- és a kereskedelmi szolgáltatásokig. Az olyan bomlasztó újdonságok, mint a Bitcoin, rendkívüli értékteremtő (és -bontó) potenciállal rendelkeznek – számomra pedig, mint kockázati tőkésnek, ez egy hihetetlenül érdekes jelenség.

Amennyiben a Bitcoin valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket, úgy fenekestül felforgathatja a pénzügyi szolgáltatások világát, drámaian visszanyesve emberek milliárdjainak üzletelési költségeit világszerte. Ehhez azonban a rendszernek a jelenlegi szint száz- vagy akár ezerszeresére kell fejlődnie. Ez pedig minden további nélkül lehetséges is – elvégre már csak a tavalyi év során is jó 30x-os növekedést produkált. Ahhoz tehát, hogy a Bitcoin valóban befuthasson, három dologra lesz szükség:

1. A hagyományos pénzek és a bitcoin közti váltási lehetőségek (piaci mélység és likviditás) áramvonalasításával a lehető legjobban mérsékelni az árfolyam-ingadozást.
2. Letisztázni és konkretizálni a szabályozási kereteket.
3. Ami pedig a legfontosabb: ismert és elismert kereskedőknek is el kell kezdeniük bitcoint elfogadni.

E feltételek mindegyike már jelenleg is úton van a teljesülés felé. Egyre több váltó nyitja meg a kapuit, egyre több felé osztva így a bitcoin-kereskedelem összvolumenét, az árfolyam emelkedésével pedig egyre több kereskedő is áll be a sorba. A szabályozói környezet letisztázása felé pedig már az Európai Jegybank és az amerikai Kincstári Minisztérium is megtette az első lépéseket. Nemsokára valóban megérkezik a seriff. És ahogy arra már fentebb is utaltam, egyre gyarapodik a legitim bitcoin-felhasználás mértéke.

A fentiekben vázolt folyamatok nyomán tehát a bitcoin valóban egyre komolyabb és hitelesebb alternatív fizetési móddá válhat. Amint megérkezik a seriff és megszaporodnak a telepesek, a szemünk előtt gyarapodik majd a bitcoin bázisa is a jelenlegi, már az egymilliárd dollárt is meghaladó összértékről több tíz- vagy akár több százezer milliárd dollárosra.

Jeremy Liew a Menlo Park-i (Kalifornia) székhelyű Lightspeed Venture Partners ügyvezető igazgatója.

Forrás: American Banker

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.