Megvan az első Bitcoin-regula…?

Az USA Kincstárügyi Minisztériuma (“FinCEN”) végső határozatban vonta a Banki Titoktartási Rendeletnek a betéti intézetekéhez hasonló szabályozásainak hatálya alá az előre fizetett pénztári eszközök szolgáltatóit is.

Az eddig a “tárolt érték” megfogalmazást alkalmazó szabályozás most már az “előre fizetett” kifejezést használja, amely az előbbinél jóval átfogóbb és technológiasemleges is egyben. És bár a FinCEN hivatalosan nem jelentette ki, hogy az előre fizetett hozzáférés szabályozása alá kívánja-e vonni a Bitcoint is, a korábbiakban már hivatkoztak úgy a bitcoinra, mint egyfajta tárolt értékre. Ebből következően nem elképzelhetetlen az sem, hogy ez a végső határozat szabályozná az amerikai vásárlóknak történő bitcoin-eladás menetét is.

Az új szabályozás 2011. szeptember 27-étől lép életbe, 60 nappal a július 29-ei, a Szövetségi Nyilvántartásban való publikálása után.

A végső határozat értelmében az előre fizetett hozzáférést nyújtó szolgáltatók kötelesek regisztrálni magukat a FinCENnél – a Bitcoin decentralizáltságából adódóan azonban felmerül a kérdés, hogy itt kinek kellene regisztráltatnia magát, ki minősül szolgáltatónak? Talán minden egyes váltós, például, és mindenki, aki akár csak magánjelleggel, alkalmilag is ad el bitcoint?

A végső határozat kimondja továbbá azt is, hogy az előre fizetett hozzáférést árusítók kötelesek személyes adatokat gyűjteni a vásárlóiktól, naplózni a tranzakcióikat, jelenteni a gyanús tevékenységeket, és mindenben megfelelni a pénszolgáltató üzletekre (MSB) vonatkozó más előírásoknak is. A múlt hónapban a FinCEN kiadott egy, az MSB-k definícióját tisztázni hivatott rendeletet, amely utal egyebek mellett arra is, hogy még az USA területén kívüli üzletek is USA-béli MSB-knek minősülhetnek, amennyiben azok USA-béli ügyfelekkel is bonyolítanak netes pénzforgalmat. Mi több, a definíció értelmében már nem is csak üzletek minősülhetnek MSB-nek, hanem minden olyan magánszemély is, aki pénzt fogad el valamilyen tárolt értékért cserébe.

És bár a rendelet tartalmaz bizonyos kivételeket – így nem vonatkozik például az élelmiszerüzletek klasszikus, előre fizetett kártyáira -, ezek a bitcoinra jó eséllyel nem fognak vonatkozni. A kivételezettséghez ugyanis a következő feltételeknek kell megfelelni:

* Ne legyen lehetőség a pénz nemzetközi átutalására.
* Ne legyen lehetőség a pénz egyik felhasználótól a másiknak való átadására.
* Plusz pénzzel való feltöltés csak és kizárólag betéti forrásból (így például egy bankból) legyen lehetséges.

Tekintve, hogy a bitcoin-utalás semmilyen formában nem korlátozható, és bárki bármikor könnyen utalhat bármennyit bárkinek, így meglehetősen esélytelennek tűnik a Bitcoinnak e szabályozás alól való kivétellé nyilvánítása.

A szabályozás jelentős terhet ró az eladókra. Az előírások között szerepelnek például a következő kitételek is:

Az azonosító információnak tartalmaznia kell a vásárló nevét, születési dátumát, lakcímét és személyazonosító számát. Az eladó ezeket az adatokat az eladástól számítva öt éven át köteles megőrizni.

Az adatokat könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni, és a FinCEN, rendvédelmi szervek vagy bírói végzés utasítására ki kell szolgáltatni.

A szabályozásnak való megfelelés költségei nem túl jelentősek, azonban az azoknak való megfelelés leglényegibb következménye nem is az anyagi vonzatuk lesz, hanem a bitcoin névtelenségének ezáltali megszűnése.

Ironikus módon azonban ez az új szabályozás még akár fel is gyorsíthatja a Bitcoin elterjedését. Ennek következtében ugyanis számos forgalmazó felhagyhat majd a világszerte bárhol beváltható, előre fizetett kártyák árusításával. Mivel azonban a világszerte legálisan felhasználható tárolt érték iránt nagy a kereslet (például utazás esetén), és mivel a bitcoin kiválóan alkalmazható is erre a célra, ezért a digitális valuta akár jelentős népszerűségnövekedésre is számíthat.

Végül, de nem utolsósorban örülhetnek az ügyvédek is, mert kétségkívül sokat fogadnak majd fel közülük csak azért, hogy részletekbe menően kivizsgálják, pontosan hogyan is érinti ez a végső határozat a bitcoint.

Forrás: Bitcoin Money

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.