Levédetné egy ügyvéd a Bitcoint mint márkanevet

2011-07-09

Tulajdonképpen csak idő kérdése volt, hogy valaki megpróbálkozzon ezzel – és már nem is kell tovább várni, mert a delikvens már rajta van az ügyön. Azonban talán még fontosabb kérdés az, hogy ugyanez miért nem jutott eszébe előbb olyasvalakinek, aki nem tisztességtelen hasznot akar húzni belőle, hanem épp hogy elejét venni az ilyesminek…? Mindenesetre megelőzéssel most már valószínűleg késő, így a Bitcoin-közösség leginkább csak abban reménykedhet, hogy Michael Pascazi terve végül kudarcot vall majd.

Michael Pascazi egy egykori elektromérnök Fishkillből, aki régebben az IBM-nél dolgozott, majd húsz éven át vezetett egy száloptikás telekommunikációs vállalatot, végül pedig átnyergelt az ügyvédi pályára. Egészen a közelmúltig, amikor is olvasott róla valahol, még csak azt sem tudta, hogy a Bitcoin egyáltalán a világon van. Azonban amint hallott róla, egy ügyfele, bizonyos Magellan Capital Advisors LLC nevében (Pascazi “ügyfele” valószínűleg saját maga, mivel a Magellan Capital Advisors LLC címe azonos az övével; Pascazi azonban állítja, hogy az egy különálló entitás, még ha “vannak is kölcsönös kapcsolatok”) három héttel ezelőtt, június 22-én kérelmet adott be az USA illetékes hivatalához a Bitcoin mint márkanév levédetése érdekében. Mivel az USA idevágó törvénykezése úgy működik, hogy márkanevet csak az védethet le, aki igazolni tudja, hogy ő használta elsőként a levédeni kívánt kifejezést kereskedelmi kontextusban, ezért bemutatott egy szintén június 22-ei keltezésű levelet is a feleségétől, Celine Pascazitól, melyben a hölgy bitcoinokat kínált eladásra a címzettnek 17,50$ ellenében.

A Bitcoin-közösség természetesen hamar és komolyan felháborodott Pascazi arcátlanságán és adtak is neki hideget-meleget; fenyegették hackertámadásokkal éppúgy, mint ahogyan azzal is, hogy nem fog menni semmire, mert vannak mások, akik szintén bizonyítani tudják, hogy ők előbb használták a kifejezést ebben a kontextusban. (Pascazi úgy gondolta, hogy hiába működik az egész rendszer már 2009 óta, ha egyszer a lényege épp az anonimitás és a lenyomozhatatlanság, akkor bizonyára nemigen tudná senki bíróságon is elfogadható súllyal igazolni, hogy márpedig ő használta előbb.)

Pascazi azonban nem ijedt meg, sőt. Elmondása szerint a közösség nagyfokú felháborodása számára csak még inkább megerősítette abban a meggyőződésében, hogy jól döntött, és hogy valóban nagyot kaszálhat, ha sikerül bejegyeztetnie a márkanevet. Mi több, még meg is fricskázta a tiltakozókat, mondván, hogy ha ez a név annyira fontos nekik, akkor ugyan miért nem jegyezték be maguknak ők már sokkal korábban? Elvégre bőven lett volna rá idejük az elmúlt két év alatt. Vagy egyszerűen csak lusták voltak bármit is tenni az ügy érdekében, és csak hangos hőbörgésre telik nekik a foteljük kényelméből?

Csípős megjegyzései dacára Pascazi mégis rövid időn belül visszavonta az USÁban beadott bejegyzési kérelmét, saját elmondása szerint stratégiai megfontolásból (ami valószínűleg annyit tesz, hogy időközben rájött, hogy talán mégis tudják mások is hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ők jóval előbb használták a kifejezést kereskedelmi környezetben). Ami azonban nem jelenti azt, hogy máris fellélegezhet a Bitcoin-közösség, mivel Pascazi levonta a tanulságot, és az USA helyett most olyan országok illetékes hivatalait kezdte ostromolni bejegyzési kérelmeivel, ahol nem azt nézik, hogy ki használta először a levédendő kifejezést, hanem azt, hogy ki adta be rá elsőként a bejegyzési kérelmet (elmondása szerint ilyen például Francia-, Olasz- és Spanyolország, valamint Japán és Kína is).

Mint mondta, a kapitalizmus arról szól, hogy ha valaki lát egy lehetőséget, akkor szabadon lecsaphat rá – aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem, de ugyebár kockázat nélkül nincs nyereség (ő a maga részéről azt az időt és pénzt kockáztatja, amit a bejegyeztetési kérelmekre, valamint az USA után megcélzott további országok vonatkozó törvényi és jogi hátterének kiismerésére fordított). Elmondta azt is, hogy ha sikerül nemzetközi szinten bejegyeztetnie a márkanevet, akkor minden vonatkozó büntetési tétellel számolnia kell majd mindenkinek, aki visszaél a márkanévvel. Ez elméletileg pénzbírságot és a visszaélés beszüntetésére vonatkozó rendeletet a jelent, a hétköznapi gyakorlatban azonban inkább peren kívüli megállapodást egy bizonyos összegű jogdíjról a név további használata ellenében.

Nyilatkozott azonban az ügyben egy másik ügyvéd is, bizonyos John William Nelson, aki – Pascazival ellentétben – kifejezetten erre a területre szakosodott. Szerinte Pascazi láthatólag nem érti a márkanév-törvényeket, mivel egy valóban komolyan vehető bejegyzési kérelemhez az is kell, hogy a kérdéses termék – jelen esetben a Bitcoin – vásárlói egyöntetűen elismerjék Pascazi “ügyfelét” a termék forrásaként. Rámutatott arra is, hogy a nemzetközi jog korántsem olyan egyszerű, mint ahogyan azt Pascazi gondolja, és hogy ha komolyan tovább akarja vinni ezt a tervét, akkor bizony nagyon sok kiadásra kell még számítania ezután is, mivel amellett, hogy a nemzetközi jogban járatos ügyvédek igencsak megkérik a munkadíjukat, folyamatosan védekeznie is kell majd mindazok ellen, akik megtámadják a “márkanevét”. Utolsó jótanácsként azt javasolta Pascazinak és “az ügyfelének”, hogy jobban teszik, ha konzultálnak erről a kérdésről tényleges márkanév-ügyvédekkel is, mielőtt továbblépnének.

Jelenleg tehát itt tartanak a fejlemények. Hogy Pascazi megfogadja-e a jótanácsot, az egyelőre még kérdéses.

Források: Betabeat 1., Betabeat 2.,  techdirt

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.