Jön az elektronikus arany?

“Bízom benne, hogy a miénk lesz az első bitcoinos befektetési alap” – mondta Anatolij Knyazev, az Exante egyik kezelő partnere Moszkvában, megerősítve, hogy vállalata jelenleg is az alap megszervezésén dolgozik, és hogy szándékukban áll még idén ősszel be is indítani azt.

A bitcoin egy decentralizált, digitális pénz, amely teljes egészében forradalmasíthatja a fizetéskezelés világát. Magát a nyílt forráskódú Bitcoin szoftvert illetve annak a matematikai alapjait egy névtelen csoport dolgozta és fejlesztette ki 2009-ben, egy dolgozatban is részletesen kifejtve a rendszer alapját alkotó algoritmusok működési elvét.

Knyazev szavaival élve a bitcoin lényegében a készpénz illetve az arany digitális változata. Minden felhasználó a saját gépén tárolja az ún. tárcáját, egy fájl formájában. Ehhez tartozik egy egyedi nyilvános kulcs, ezzel küldhetünk pénzt és fogadhatjuk is egyben mások utalásait. A nyilvános kulcsnak pedig természetesen van egy titkos párja is, amelyre a nyilvános kulccsal fogadott bitcoinok tényleges felhasználásához van szükség.

A bitcoin ugyanúgy működik, mint a készpénz: a tranzakciók visszafordíthatatlanok, és ha bármilyen oknál fogva elveszíted a tárcádat, akkor a pénzedet is végleg elvesztetted, és semmi módon nem szerezheted már vissza többé. Ahogy Knyazev fogalmazott, ami elveszett, az elveszett, amit elutaltál, azt elutaltad.

A Bitcoin rendszere P2P-alapú. Minden tranzakció nyilvános, a rendszer pedig kriptográfiai algoritmusok útján ellenőrzi és hitelesíti a tranzakciókat, egyetlen óriási, a végtelenségig nyúló láncba fűzve azokat, melynek segítségével bárki bármikor utánanézhet minden egyes, valaha is kibocsátott bitcoin teljes élettörténetének.

A rendszer jelenleg is a szárnybontogatás fázisában jár, az elméleti hátterét pedig még mindig csak kevesen értik és látják át teljes egészében. Van azonban (többek közt) egy rendkívüli tulajdonsága, amely még kulcsfontosságú lehet a sikere szempontjából – jelesül az, hogy eleve deflációsra tervezték. A bitcoin-kibocsátás menete ugyanis előre meghatározott, és folyamatosan csökkenő ütemű – egy idő után pedig teljesen le is fog állni a kibocsátás.

Knyazev említést tett a bányászat folyamatáról is, mondván, hogy ez az új bitcoinok kibocsátásának folyamata, és hogy ahhoz, hogy érdemben lehessen művelni, egyedi GPU-kra vagy FPGA-kra van szükség. Elmondása szerint az Exante is pontosan erre építi a bitcoinos befektetési alapja stratégiáját: a felhalmozott dollárokból és eurókból bitcoint vásárolnak, amelyek az idő múlásával egyre értékesebbé válnak, ahogy egyre többen kezdenek bányászni.

Jelezte azt is, hogy a vásárolt bitcoinokat 3, 5 és 10 éves időtartamon át tervezik teljes biztonságban őrizni egy svájci páncélszekrényben. Elmondta továbbá azt is, hogy az alap teljes egészében szabályozott lesz, így intézményi befektetők is hozzáférhetnek általa a Bitcoin piacához.

Kitért arra is, hogy a szabályozott ütemű kibocsátás következtében minél többen bányásznak, annál kevesebbet fognak kapni; míg jelenleg 7.200 bitcoin kerül kibocsátásra naponta, addig a közeljövőben ez az érték 3.600-ra fog visszaesni, idővel pedig mindössze 50-re. Így tehát minél többen bányásznak, annál jobban kiéleződik a bitcoingyűjtő verseny.

Számszerűsítette, hogy a bitcoin-kibocsátás összesen 21 millió kibocsátott bitcoinnál fog leállni, valamikor 2020 környékén vagy azután. Jelezte, hogy eddig az összes elérhető bitcoinnak valamivel több, mint a fele lett kibányászva; mivel azonban az idő múlásával a kibocsátás üteme egyre lassul, így bár valóban ki lehetett bányászni három év alatt az összes elérhető mennyiség felét, a másik feléhez még jó 10 évre lesz szükség.

Az alapot egymillió euróval tervezik beindítani, Knyazev pedig nagy reményeket fűz hozzá; mint mondta, az Exante kliensei mindig nagy lelkesedéssel vetik bele magukat minden érdekes új lehetőségbe, és bízik benne, hogy nem lesz ez másképp a bitcoinos alap esetében sem.

Forrás: HedgeWeek

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.