Bitcoin: szocializmus helyett voluntarizmus

Szerző: Beautyon (Irdial Discs)

A szocializmus eszméje szöges ellentétben áll a Bitcoinhoz hasonló, önkéntes részvételen, hozzájáruláson és együttműködésen alapuló P2P-rendszerekével. Az ilyen rendszerek ugyanis kiiktatják a közvetítőket az információcsere folyamatából és feleslegessé teszik az önkényes kormányzó testületeket vagy szolgáltatókat. Ahogyan például a matematikának, úgy a Bitcoinnak sincs semmiféle saját filozófiája, és teljesen semleges.

A szocializmus abból az alapfeltevésből indul ki, miszerint a magántulajdon egyenlő a közösség meglopásával, ezért minden ingó és ingatlan holmit, árut és szolgáltatást erőszakkal államosítani kell a közjó érdekében, és ebből senki nem vonhatja ki magát. A kierőszakolt szocialista szervezettség rendszerében az egyének nem rendelkezhetnek szabadon a velük született jogaikkal, mivel az állam erőszakkal elnyomja azokat.

Természeténél fogva ez egy eleve erkölcstelen felállás, melyben emberek egy csoportja illegitim uralkodó osztállyá áll össze és “a saját érdekükben” – a kollektíva érdekében – kezdi terelgetni és irányítani a többieket. De még ha ez a hatalomösszpontosítás nem is következne be, akkor sincs joga egyetlen embernek és emberek egyetlen csoportjának sem arra, hogy a saját tulajdonuk feladására kényszerítsenek másokat.

A libertariánusok tisztában vannak vele, hogy “a kollektívának” nincsenek semmiféle jogai; jogai csak és kizárólag az egyes valós, eleven, hús-vér embereknek vannak. E jogok közül az egyik legfontosabb és legalapvetőbb pedig épp a személyes tulajdonhoz való jog.

Ezért tehát bárki, aki azt állítja, hogy a Bitcoin szocialista eszmeiségű, az vagy magával a Bitcoinnal kapcsolatban van alapvető tévedésben, vagy pedig a szocializmust próbálja újradefiniálni valahogy úgy, hogy a Bitcoin elkerülhetetlen felemelkedését is bele tudja szuszakolni. Kiáltó jele ennek az, ha valaki olyasféleképpen fogalmaz, mint például hogy “Szerintem a szocializmus arról szól…” vagy “Ahogy én látom a szocializmust…” és hasonlók. Ilyenkor ugyanis az illető nem tesz mást, mint hogy igyekszik mosdatni-csinosítani a szocializmust és átértelmezni az egészet valami teljesen mássá, hogy így egyszerre tarthassa magát “elkötelezett szocialistának” és két lábbal a valóság talaján állónak is.

A Bitcoin a szocializmus abszolút ellentéte. A bitcoinos utalásokat, a bitcoin-birtoklást és a rendszer folyamatait vezérlő szabályokat egyetlen központi (“állami”) hatalom sem felügyeli – míg ellenben egy szocialista rendszerben erőszakos bürokraták egy csoportja felügyel mindent és dönti el, hogy ki miből mennyivel rendelkezhet, és azt pontosan mire használhatja és mire nem.

A Bitcoin egy szigorú P2P-protokoll, nem pedig valamiféle, a Keynes-izmushoz hasonlóan eleve hibás gazdasági ideológiákra vagy önkényes szabályokra épülő, központosított rendszer. A kriptográfia-alapú Bitcoin működését leginkább egy természeti erőéhez lehet hasonlítani: egyszerűen csak van, működik, és a legkevésbé sem érdekli, hogy te milyen filozófiák vagy eszmeiségek mentén gondolkodsz. Már csak ezért sem lehet tehát a Bitcoin sem szocialista, sem bármilyen más politikai irányzathoz kapcsolható – ugyanazért, amiért egy élettelen tárgyra vgy egy természeti erőre sem mondhatjuk azt, hogy annak bármiféle politikai beállítottsága is lenne. A Bitcoint egyszerűen arra tervezték, hogy végezzen el egy feladatot, és az pontosan ezt is teszi. Politikai ideológiái csak a rendszer felhasználóinak vannak, de akárhányszor is próbálják így vagy úgy ráhúzni azokat a rendszerre, mindig kudarcot fognak vallani. A Bitcoin éppen olyan semleges, mint egy átlagos kalapács, neutron vagy pisztoly.

A Bitcoin államoktól független szoftveres protokollok egy csomagja, a használata pedig teljesen önkéntes alapú; ki-ki maga döntheti el, hogy kíván-e élni vele bármilyen formában, vagy sem. Senki nem kényszerít senkit a Bitcoin ökoszisztémájába való belépésre és a szabályainak az elfogadására. Csak és kizárólag rajtad és a kereskedőpartnereiden áll, hogy mennyi bitcoint gyűjtesz össze árukért és szolgáltatásokért – és ugyanígy nem szól bele senki abba sem, hogy aztán mire költheted a megszerzett bitcoinjaidat és mire nem.

A rendszer egyetlen felhasználójának sincs beleszólása abba, hogy mihez kezdhetsz a pénzeddel. Nincs az az állam, etatisa vagy szocialista, aki előírhatná neked, hogy nem gyűjthetsz össze annyi bitcoint, amennyit csak tudsz, vagy hogy a bitcoinjaid a kollektíva tulajdonát képezik, vagy hogy “a közjó érdekében” át kell adnod a bitcoinjaid egy bizonyos százalékát az államnak. Alapaértelmezés szerint a Bitcoin felhasználói egymással szabadon együttműködő emberek, akik saját szabad akaratukból döntöttek a Bitcoin rendszere szabályainak elfogadása mellett. Ez pedig az egyéni szabadság- és tulajdonjogokat, valamint a szabad választás jogát már eleve tagadó szocializmus abszolút ellentéte.

Bárki, aki egyszerre állítja magáról azt, hogy ő szocialista és ezzel együtt mégis szorgalmazza a bitcoin széleskörű elterjesztését is, az tulajdonképpen a saját szocialista elvei, a kierőszakolt kollektív birtoklás és a központosított tőkefelügyelet rendszere ellen kampányol.

Egy szocialista államnak legalábbis rendkívül nehéz lenne belezsarolnia (erőszakolnia, fenyegetnie pl. börtönnel, stb.) az embereket a pénzüknek az államnak való átadásába egy olyan világban, ahol minden pénztranzakció a Bitcoin blokkláncán keresztül kerül lebonyolításra. Így már leginkább csak a tényleges fizikai ingó és ingatlan holmik lefoglalás és más hasonlóan szélsőséges eszközökkel nyúlhatnának az emberek zsebébe. Felmerül tehát a kérdés, hogy mégis hogyan szorgalmazhatja egy elkötelezett szocialista az általa óhajtott erőszakos etatista utópia-rendszert alapjaiban ellehetetlenítő és romba döntő Bitcoin minél szélesebb körű elterjesztését és használatát?

Valóban érdekes egy kérdés ez. Gyanítom, hogy a Bitcoin mellett érvelő szocialisták nem csak a Bitcoinnal, de magával az internettel kapcsolatban is folyamatos, komoly belső ellentétek közt őrlődnek. Elvégre a net egyenesen lélegzetelállító, korábban egyenesen elképzelhetetlen mértékű, bármiféle államoktól teljesen független együttműködésre adott lehetőséget az embereknek, és ezzel értelemszerűen mindenki nagyon jól is járt.

Az internet szinte ingyen tette elérhetővé valamennyi felhasználója (jelen állás szerint 2.267.233.742 és egyre több ember) számára az emberiség tudásának teljes összeségét. Lényegében feleslegessé tette emellett az állami monopóliumban működtetett postai és vezetékes telefon-rendszereket. Aki azt hiszi, hogy mindezek után, mellett és ellenére továbbra is szükségünk van az államra, az vagy teljesen őrült, vagy a legjobb úton jár a szocializmus eszméjének elvetése felé, vagy pedig eltakarja a szemét és nem hajlandó szembenézni a tényekkel.

Az ember minden tekintetben jobban jár az állam nélkül. Ékes bizonyítéka ennek a tartalom-megjelenítés, a zeneforgalmazás, a levélkézbesítés és a telefonálás területén egyaránt a net által előidézett paradigmaváltás, valamint a szintén a net által biztosított páratlan szolgáltatások és minen eddiginél jobb, szorosabb, hatékonyabb kapcsolattartási lehetőségek. Az offline világban az állam e szolgáltatások mindegyikét beszabályozta – az online világban azonban, állami szabályozásoktól mentesen, sokkalta jobban és hatékonyabban működnek, előnyére szolgálva így kivétel nélkül mindenkinek, aki csak él az általuk nyújtott lehetőségekkel. Mindennek egyedül a régi rend hívei, a maradiak és a kerékkötők (köztük a szocialistákkal) nem örülnek; és minden újabb, a fejlődés megállítására tett erőfeszítésükkel csak újabb kényelmetlenségeket és plusz kiadásokat okoznak az emberknek – teljesen feleslegesen.

A net fejlődésének következő nagy állomása a rogyadozó, alkalmazkodni szintén nem hajlandó, banki közvetítésre épülő hagyományos pénzátulási rendszerek teljes leváltása lesz 100%-ban netes pénzmozgató rendszerekre. Ez jelentősen fel fogja gyorsítani a tranzakciókat világszerte, el fogja apasztani a szocialista államok pénzcsapjait és újabb óriási előnyöket fog hozni mindenkinek.

Mindaddig, amíg az emberek szabadon fejleszthetnek és adhatnak közre szoftvereket és szabadon kapcsolhatják össze azokat a pénzzel, a bankok felzárkózási erőfeszítései is teljesen hiábavalóak lesznek. Ezért tiltotta le a PayPal is a rendszerében a Bitcoinnal kapcsolatos tranzakciókat. Tökéletesen tisztában vannak vele, hogy a Bitcoin minden tekintetben jobb és hatékonyabb a rendszerüknél, és hogy ezért egzisztenciális fenyegetést is jelent arra nézve. Ha engednék a bitcoinokkal kapcsolatos tranzakciókat a rendszerükben, az olyan lenne, mintha egy élő szervezet vérerei vígan táplálnának egy rákos sejtet. A PayPal rendszere szempontjából ugyanis a Bitcoin valóban egy rákos sejt, amitől mindenképp meg kell szabadulnia, ha életben akar maradni.

A PayPalnek az elkerülhetetlen P2P-fizetőrendszer-ökoszisztémára adott reakciója csak úgy bűzlik a saját rendszerük súrlódásaitól, önkényes szabályaitól, elnyomásától, az állami szabályozástól és a képzelőerő hiányától – amely problémák mind teljesen ismeretlenek a Bitcoin számára… de ez már egy másik téma. A PayPal végül ugyanúgy fog járni, mint a MySpace, mivel éppen olyan ódivatú és elavult gondolkodásmóddal állnak a dolgokhoz, és mert kart karba öltve működnek az erőszakkal fenyegető állammal.

A pénz szemszögéből az állam csupán egy bosszantó akadály, amit meg kell kerülni. Ez az alapvető igazság ölt testet a Bitcoinban, ami (vagy esetleg valamelyik utódja) pontosan ezért is fogja teljesen szétbomlasztani a hagyományos pénzkezelő rendszereket szinte mindenki legnagyobb örömére. Amint elérjük a kritikus tömeget, a Bitcoint nem lehet többé feltartóztatni. Elég csak eszünkbe idéznünk, hogy is vonta vissza a francia kormány a 128 bites SSL kódolás használatára vonatkozó tilalmát, amikor az az e-kereskedelmi tranzakciók szabványos védelmi eszközévé vált. A Bitcoin esetében az áttörés első nagy jele az lesz majd, ha valamelyik nagy pénmozgatás-szolgáltató oldalán is megjelenik majd a Bitcoin, mint opció; ezáltal ugyanis már a számítógéphasználatban egyébként teljesen járatlanok is igénybe vehetik majd a rendszert.

A Bitcoin tehát nem szocialista, nem is kollektivista, hanem egyszerűen voluntarista.

Forrás: The Monetary Future

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.