Bitcoin: nemzetközi pénz nemzetközi közösségeknek

Szerző: Vitalik Buterin

Két helyről is kaptam fizetést az elmúlt két héten. Az egyiket – 7,6365 BTC értékben – egy romániai munkaadótól, aki programozási feladatokkal bízott meg; ennek kapcsán említésre érdemes körülmény még az is, hogy három másik programozóval dolgoztam együtt, akik Angliából, Izraelből és Kínából járultak hozzá a projekthez. A másodikat – 4,16 BTC értékben – a Bitcoin Magazine-től, melynek főszerkesztője az EU-ban él, a vezérigazgatója és marketingese Atlantában, jómagam pedig Kanadában, Torontóban. Ezért tehát, ha a barátaim azt kérdezik, hogy pontosan hol is van az újságunk szerkesztősége, akkor nem nagyon mondhatok nekik mást, mint hogy “a felhőben” – lévén valóban pontosan így áll a helyzet: nap mint nap Skype-on keresztül kommunikálunk, emailben, a Megán és a Google Docs-on keresztül osztunk meg egymással fájlokat, és persze bitcoinban mozgatjuk a pénzt. Mindez pedig teljesen jelentéktelenné teszi a földrajzi távolságokat.

A Bitcoin világában az ilyen jellegű felállás nemhogy nem ritka, de egyenesen megszokott és hétköznapi. Számos bitcoinos üzletet alapítottak közösen más kontinenseken élő emberek, akik egy netes fórumon keresztül találták meg egymást és váltak sokéves közös, kemény munka, elszántság, élvezet és szenvedés – és persze a bitcoin piacának hullámvasútjai – nyomán nem csak egymás mellett élethosszig kitartó munkatársakká, de igaz barátokká is egyben. Elméletben persze PayPallel, banki átutalásokkal vagy a Western Unionnel is lebonyolíthatták volna egymás között a pénzügyi tranzakcióikat – ám a gyakorlat (saját tapasztalataim éppúgy, ahogy másokéi is) azt mutatja, hogy a bitcoin messze veri e téren az összes többi, hagyományos megoldást.

Betudható ez részben a bitcoin különleges tulajdonságainak is: a rendkívül alacsony tranzakciós díjainak, a titkosságának és a függetlenségének köszönhetően az ezt használó innovatív vállalkozások valóban dinamikusan fejlődhetnek anélkül, hogy attól kellene félniük, hogy egy szép napon a PayPal vagy a bankok pillanatnyi szeszélyből vagy bármilyen egyéb indíttatásból befagyasztanák a számláikat. De kényelmi szempontból is verhetetlennek bizonyult mindeddig az “Adj egy címet!” -> CTRL-C/CTRL-V -> “Send”-felállás. És akkor még csak a fizetési folyamatok leegyszerűsítéséről, a tranzakciós díjakon való spórolásról és a bankok pénzmonopóliumának megtöréséről beszéltünk. Nem véletlen, hogy főbérlők és vállalkozások is hajlandóak akár 20% kedvezményt is adni a bitcoinban fizető ügyfeleknek.

Mindezeken túlmenően van azonban a bitcoinnak egy másik funkciója is: jelzésértékű. Bitcoinos fizetés-elfogadással ugyanis nem kevesebbet jelentenek ki kereskedők, munkáltatók és munkavállalók ezrei, mint hogy támogatják a Bitcoin eszményeit is: a nemzetköziséget, a decentralizációt, az egyéni szabadságot és a világot megváltoztató technológiát, és hogy szándékukban áll együttműködni egymással. Ha két bitcoinos találkozik – bárhol is -, egyből tudhatják egymásról, hogy mindketten rendelkeznek egy bizonyos háttértudással, vannak közös élményeik – így például az izgatott árfolyam-követés -, és hogyan alapvetően hasonló a világnézetük még akkor is, ha ez esetleg nem is feltétlenül nyilvánvaló elsőre mindig az esetleges egyéb politikai nézetkülönbségek miatt. A bitcoin gazdasága tehát tökéletesen megfelel a közösség definíciójának. A különbség csupán annyi, hogy ezt a közösséget nem véletlen környezeti körülmények, hanem szándékos, önkéntes eszmei közösségvállalás hozta létre – és hogy ennek megfelelően bárki, bármikor csatlakozhat is ehhez a közösséghez.

Persze nincs új a Nap alatt: Kevin Carson, David de Ugarte és Doug Casey is felvetették és népszerűsítették már az ilyesféle nemzetközi, önszervező üzleti közösségek koncepcióját, és még nevet is adtak ennek a jelenségnek: phülé. Az ebben a modern értelemben vett phülé lényegét tekintve nem más, mint egy nemzetközi közösség, amelyet – Doug Casey szavaival élve – a tagjai által vallott közös értékek határoznak meg. A phüléknek nincs központjuk, viszont akár a világ minden országában is képviseltethetik magukat, segítve így a helyi tagjaikat. Lehetnek teljesen formálisak, teljesen informálisak, vagy elhelyezkedhetnek bárhol a két véglet között: lehet, hogy a tagjai még csak nincsenek is tudatában az általuk alkotott közösségnek – és ugyanígy lehet akár komplett intézményi struktúrájuk, nyújthatnak szociális juttatásokat és lehet saját adózási rendszerük is.

A lehetőségek valóban végtelenek. Egyesek a kulturális fejlődés jövőjét látják a phülékben, a radikálisabb hívek pedig már egyenesen a gazdasági szerveződés soron következő lépcsőfokát, amely jelentéktelenné teszi a hagyományos vállalatokat éppúgy, ahogy a nemzetállamokat és azok kormányait is.

A bitcoin viszonyának kérdése a phülék koncepciójához meglehetősen összetett. Elvégre a bitcoin amellett, hogy egyrészt természetesen egy pénz (ráadásul épp a tökéletes pénz bármely phüle számára), másrészt azonban a közössége már önmagában is egy óriási phülét alkot. A bitcoin senkit nem diszkriminál se eszmei, faji, nemi vagy vallási alapon, ugyanolyan jól használható bármely országon belül, mint ahogyan bármely országok között is, és nem támaszkodik egyetlen hagyományos intézményre sem. Ráadásul különösen sikeresnek bizonyul pénzadomány-gyűjtő eszközként is, ami pedig már csak azért is szolgálhat külön meglepetésként, mivel a hagyományos közgazdaság-elmélet szerint a deflációnak – ami a Bitcoin rendszerének eleve beépített, szerves része – elvileg csak és kizárólag a pénzük ész nélküli felhalmozására kellene ösztönöznie az embereket.

További fontos szempont emellett a phülék egymással való nagyfokú kompatibilitása is, amely éles kontrasztot alkot a nemzetállamok izolációs, a saját helyzetüket akár a kívülállók rovására is erősíteni igyekvő hajlamaival. A phülék azonban minden ízükben, természetüknél fogva az együttműködésről szólnak. Bárki lehet akár több különböző phüle tagja is egyszerre – és jellemzően maguknak a phüléknek is érdekükben áll a közös projektek beindítása, az egyedi erőforrásaik egyesítése és az általános együttműködés. Amire megint csak tökéletes eszköz a bitcoin. És bár jelen pillanatban is vagy féltucat nagyobb “alternatív kriptopénz” próbál így vagy úgy, fejlesztőik saját elképzelése szerint javítani a Bitcoin receptjén, alapvetően így is mind ugyanazt a “nyelvet” beszélik: elliptikus görbés kriptográfiát, atomikus tranzakciókat és “hárombejegyzéses könyvelést” használnak, így bármely, e pénzek bármelyikére tervezett rendszert bármikor könnyedén lehet adaptálni az összes többi hasonló, alternatív pénz használatára is. Elképzelhetőek továbbá olyan mechanizmusok is, amelyek súrlódásmentes átjárhatóságot is biztosíthatnak e pénzek között.

Mi több, a bitcoint már más közösségekbe is integrálják. Az eddigi konferenciákon tiszteletét tette egyebek mellett a Free State Project, a polgári szabadságjogok közössége, nyílt forráskódú szoftverfejlesztők és számos más kisebb csoport is. Számos jelenlévő szervezet profitált átszámolva több ezer dollárra rúgó bitcoinos adományokból már eddig is, és kapnak jelenleg is újabb összegeket hétről hétre. Az idén novemberben esedékes következő Bitcoin-konferencián pedig konkrét és kiemelt tételként fog szerepelni ez a téma. Egymásra találhatnak ott majd bitcoinosok és aktivisták a világ minden tájáról, közösen munkálkodva a társadalom valamennyi intézményének alapjaiban való megreformálásán – olyannyira, hogy a konferencia már a nevével is e cél előtt tiszteleg: “unSYSTEM”.

És persze mindez még csak a kezdet. Egyes szervezetek már teljes egészében átálltak a bitcoinos működésre, és ahogy tovább fejlődik és terjed a rendszer, bővül az infrastruktúra, úgy követik majd egyre többen a példájukat. A következő lépést talán az jelenti majd, ha egyes formálisabb phülék kifejlesztik a saját pénzeiket. Erre mindeddig csak egyetlen komolyabb példa akadt, jelesül Stan Stalnaker Hub Culture-je, de a Bitcoin és az ahhoz hasonló más kísérletek (így például a Ripple és a Freicoin) kétségkívül inspirálnak majd még más szervezeteket is hasonló próbálkozásokra. Nem feltétlenül a tervezettek lesznek azonban a legjobbak: abból ritkán sül ki bármi jó és tartósan működőképes, ha pusztán azért hozunk létre egy közösséget, hogy létrehozzunk egy közösséget, amennyiben semmiféle mögöttes értékek nem tartják össze annak a tagjait. A netes, nemzetek feletti pénzek és közösségek azonban, Edan Yago, az Epiphyte szóvivőjének szavaival élve két olyan, egymást kölcsönösen megerősítő eszmét képviselnek, amelyek felemelkedésének most jött el az ideje. Már csak be kell izzítani őket.

Ez a cikk eredetileg a Strike Magazine-ban került publikálásra. Ez egy negyedévente megjelenő, “politikai, filozófiai, művészeti, felforgató és lázító” kiadvány, mely rendszeresen közöl antikapitalista, anarchista és ellenkulturális témájú írásokat, különböző szemszögekből. Eddig három számuk jelent meg: a The F*cked Issue, a The Sedition Edition és a legújabb, a The Summer Of. Újabban már Bitcoint is elfogadnak, és nemrég meg is lett az első bitcoinos vásárlójuk. Ha többre is kíváncsi vagy, vár téged is a strikemag.org.

Forrás: Bitcoin Magazine

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.