Bitcoin: Mi fedezi?

Szerző:Vitalik Buterin

Minden valutával kapcsolatban, a leggyakrabban felmerülő kérdés: mi fedezi? Az ősi valutáknak, mint például a gabona, a belső használati érték jelentette a fedezetet. Az US dollár fedezete egészen a XX. század második feléig, arany volt. Ezt most átvette egy kormány, ami az adókra hagyatkozik. A Second Life Linden Dollárjainak értékét az USD átváltásánál jelentkező árrés biztosítja. De mi a Bitcoin fedezete? A válasz úgy tűnik semmi: nincs központi forrás vagy hatalom ami garantálja a Bitcoin értékét, így néhányak úgy gondolják, nincs semmi ok amiért a Bitcoin értékének magasabbnak kell lennie a nullánál. De a valódi válasz a kérdésre egészen más, és ennek az érvényessége meglehetősen ellentétes a megérzésekkel: a Bitcoin értéke mögött a piac áll.

Vizsgáljuk meg mit is értünk a kijelentés alatt „ Az US dollár fedezete egészen a XX. század második feléig, az arany volt”. Ez azt jelentette, hogy a kormány hajlandó volt egy fix áron USD-t aranyra beváltani, így az az kereskedő aki elfogadott 20 USD-t, tudta, hogy a kormányhoz fordulhat ha bármikor egy uncia aranyat akar venni a kapott pénzért, így gyakorlatilag 20 USD-al aranyat is birtokolt. Azonban egy a „birtoklás” nem volt végérvényes, hanem az US kormányán múlott. Ha a kormány összeomlik, akárkié is lett volna Fort Knox, annak nem lenne semmi oka, hogy az aranyát papírdarabokért cserélje el, és említett papírdarabok így gyors iramban értéktelenné válnának. Ilyen formán az US dollár csak olyan stabil, mint az US kormány, és ez igaz minden más támogatott valutára, a Linden Dollár olyan stabil mint a Linden Labs (véletlenül, mint ahogy a Mises intézet fel is hívja rá a figyelmet, nem igazán stabil: a Linden Dollár fedezete csak töredékes), az úgynevezett helyi valuták pedig, csak annyira stabilak amennyire az iroda ami forgalomba hozza és beváltja őket.

Van azonban egy másik faktor is ami biztosítja egy valuta értékét, és ez az amire a Bitcoin hagyatkozik: azok a kereskedők aki hajlandó a Bitcoin-t elfogadni szolgáltatásokért cserébe. Csak úgy mint az a kereskedő aki elfogadta az USD-t, azzal a bizonyossággal, hogy az US kormány el fogja fogadni azt, aranyért cserébe, valaki aki BTC-t fogad el, azt annak a bizonyosságával teszi, hogy legalább egy a kereskedők közül akiktől ő vásárol, elfogadja majd a BTC-t tőle, és ezek a kereskedők is ugyanerre a következtetésre fognak jutni. Ezt a rendszert gyakran azonosítják a piramisjátékkal, amikor egy egyén azért fektet be pénzt, hogy meggyőzzön két másikat, hogy csatlakozzanak, jutalékhoz juttatva a séma kitalálóit, saját maga pedig megkapja a pénz többi részét, így adva egy nettó nyereséget és egy spekulatív buborékot, ahol ez egyén árucikket vagy biztonságot vesz magas áron, arra számítva, hogy az ár még jobban felmegy, és így profithoz juthat – mindkettő alapvető aspektusa a „Greater Fool Theory”-nak(avagy „a még nagyobb marha teória”). Azonban, amíg a Bitcoin értéke valóban hasonlóan működik, vagy egy alapvető különbség a kettő között: az egyik fenntartható, míg a másik nem. A piramisjátékban ha a befektető csak egy al-befektetőt is talál aki fizetni tud, akkor az eredeti kitaláló összeszedi a jutalékot a befektető pedig veszteséget szenved. Ezért a piramisjátéknak állandóan növekvő számú befektetőkre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon, így az elbukás elkerülhetetlen. Egy spekulatív buborék hasonlóan nem fenntartható; hacsak az árak nem növekednek folyamatosan, a befektető nulla nyereséget tudhat magának és plusz egy csomó elvesztegetett időt. A Bitcoin ezzel ellentétben igen is fenntartható: amikor egy kereskedő 5 BTC értékben vesz ételt egy árustól, „belevéve” magát ezzel a sémába, és aztán 5 BTC értékben adja el a saját árucikkét valaki másnak, végeredményben még mindig jól jár, mivel az étel amit ő nem tud megtermelni többet ér számára mint a saját terméke amiből többlete keletkezik. Még akkor is, ha a Bitcoin értéke 2%-ot esik a két vásárlás közben, a kereskedő még mindig jobban fogja értékelni a 4.9 BTC értékű ételt, mint az 5 BTC értékű saját terméket, ezért még mindig profitál, még a 2% veszteség mellett is. Épp ez az amiért a Bitcoin „piramisjáték” akár örökké is fenntarthatja ezt a körforgást, és még akkor is megmarad amikor a Bitcoin értéke esik, nem úgy mint egy spekulatív buboréknál.

Ez a valuta modell nem csak a Bitcoin-ra érvényes; a fiát valuta, de még az arany is erre hagyatkozik, hogy a belső használati értékénél még nagyobb értéket biztosítson. Valójában, a fiát valuták ugyanannyira függenek ettől a modelltől, mint amennyire a Bitcoin is – az a gondolat, hogy a fiát valuták értékét az biztosítja, hogy adókat tudsz kifizetni velük, hibás, hiszen a kormány nem ígéri, hogy egy bizonyos mennyiségű USD, érvényes fizetés lesz egy adott számú jövőbeli adózásnak; ha az USD értéke 90%-al esik, akkor az adók amik USD-val fizetendők, 900%-al fognak növekedni, ennek eredményeképp az egy főre jutó adó rész amit a dollár képes kifizetni, szintén 90%-al fog csökkenni. Ezért mivel mind a fiát valutáknál mind a Bitcoin-nál nincs egy központilag megszabott legalacsonyabb árszint, így a fiát valuták semmivel sem jobbak mint a Bitcoin.

Azonban, valóban van egy probléma a „fenntartható piramisjáték” modellel: arra a tényre támaszkodik, hogy a nyereség amit a kereskedő azzal szerez, hogy indirekt módon ételt kap a saját termékéért cserébe, meghaladja azt a veszteséget amit a kereskedő szenvedhet, ha a kezében lévő valuta elértéktelenedik. Ez szükségessé tesz egy bizonyos mértékű stabilitást a Bitcoin értékében. Sajnálatos módon, a Bitcoin valuta nem rendelkezik ezzel a stabilitással. De hogy is keletkezik ez a stabilitás a főbb fiát valutáknál? Az ok, az abban a valutában fix árért elérhető szolgáltatások. Ha az USD értéke egy óra alatt 50%-ot esik, US szerte a kereskedők még egy pár napig nem értesülnek erről az értékről és az emberek még képesek lesznek a készpénzüket szolgáltatásokra beváltani. Egy idő után a kereslet-kínálat miatt megemelkednek az árak, hogy egyensúlyba kerüljenek az érték változással, de ez a folyamat eltarthat néhány napig, így csillapítva a hatást. A hosszú távú szerződések, úgy mint az előfizetés, mobiltelefon, bérleti díjak és a bérek esetében, az árak hónapokig egy helyben maradnak ezzel egy újabb szintű csillapításként szolgálva – ha valaki tudja, hogy ha van 4000 USD-a, akkor még 6 hónapig meg tudja tartani a bérelt autóját, bármi is történjen, akkor ha nincs éppen 4000$ készpénze, meg fogja venni a valutát bármilyen magas árért, amíg ezzel megéri neki megtartani a bérleményt, ezzel feltornázva a kereskedelmi értéket. A Bitcoin másrészről nem rendelkezik ezzel a fajta szolgáltatásokkal, és ami még rosszabb, sok kereskedő az MtGox-nál látott kereskedelmi értékhez igazítja a saját termékeinek és szolgáltatásainak az árát. Ezért a bitcoin értéke, mind az USD-nél való átváltásnál, mind annál a képességénél, hogy fizetésre használják, potenciálisan 50%-ot eshet kevesebb mint egy nap alatt.

A Bitcoin-t, ha azt vesszük, hogy hogyan kellene működnie, olyan módon támogatja a gazdaság, ahogy azt elmagyaráztam, de a gyakorlatban a valuta értéke szabadon mozog, növekszik és csökken a spekuláció apályával és dagályával. A Bitcoin stabilitása javulás jeleit mutatja: néhány héttel ezelőtt, épp mielőtt a Bitcoin ára időlegesen lezuhant, a kínálati oldal piaci mélysége kevesebb mint 10000 BTC volt, most, Június 3.-val még mindig 10000 BTC, de minden egyes bitcoin most 50%-al többet ér, és ez a finom növekedés a stabilitás terén mindig megtörténik amikor a Bitcoin értéke ismét megemelkedik. A mennyiségbeli növekedés megegyezik a stabilitásbeli növekedéssel, mivel a 10000 BTC-re való kínálat biztosítja, hogy a Bitcoin értéke ne eshessen 7$ alá anélkül, hogy egy ember, vagy egy csoport ne vásárolná föl az összes bitcoint. Minél nagyobb a piac, és ezáltal a piac mélység, annál kisebb az esélye, hogy egyetlen kiugrás az eladásokban hirtelen hanyatlást okoz. Azonban, amíg a nagy mennyiség biztosítékot jelent a hirtelen kiugrások ellen adás-vétel terén, ugyanez nem biztosíték a közvélemény miatti árcsökkenés ellen – ha kétszer annyi lenne a mennyiség, kétszer annyi lenne az az ember is, aki ha Bitcoin jövője hirtelen kevésbé látszana kedvezőnek, megpróbálná magát kivásárolni, és a Bitcoin ára ugyanannyit csökkenne.

Másrészről viszont, ha a Bitcoin egy hagyományos spekulatív buborék lenne, akkor csak úgy mint az itt található listákon szereplő részvény piaci csalások, a kiugrás után hirtelen visszahanyatlott volna 1-2 USD-re. Ezzel szemben, 5.6 BTC-ről olyan magas árakra ugrott vissza mint még soha. Ez azt bizonyítja, hogy a Bitcoin-t támogató spekulánsok nem a gyors profitra hajtanak; ők állandó jelenlévők, akik hisznek a Bitcoin hosszú távú jövőében. Azonban, amíg a spekuláció és a közvélemény valóban feltornázza a Bitcoin értékét, arra nem lehet számítani, hogy ezt az értéket stabilan meg is tartják. Az egyetlen dolog ami ezt megteheti, egy valódi gazdaság termékekben és szolgáltatásokban, ahol az egyének a sémából profitálnak, nem abból, hogy a Bitcoin értéke felmegy amíg ők a pénzüket szorongatják, hanem a gazdaság alap elveiből – azzal a ténnyel, hogy amit vesznek az számukra nagyobb érték mint amit eladnak. Amikor ez megtörténik, a Bitcoin nem csupán árucikk lesz, hanem valódi valutává válik.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.