Bitcoin és bizalom

Szerző: Present Cynosure

Miért van az, hogy a Bitcoinról szóló hírek, beszámolók és tudósítások szinte mindegyike figyelmen kívül hagyja a rendszer legnagyobb innovációját? Sokan, ahogyan például az előző bejegyzésemben idézett közgazdász is, azt hiszik, hogy a Bitcoin csak akkor lehet sikeres, ha az emberek megbíznak benne. Meglátásuk szerint a jövőben még számos hasonló digitális valuta bukkanhat majd fel; elvégre maga a Bitcoin is nyílt forráskódú, ebből következően pedig könnyen másolható és módosítható. Azt képzelik, hogy a jövőben több ilyen pénz versenyez majd egymással, és hogy egyik sem tudja majd maga alá gyűrni az összes többit. Állításuk szerint az egymással versengő valuták legfőbb problémája az lesz, hogy az emberek egyiknek sem tudják majd mi alapján megítélni a biztonságosságát. Ez az érvelés azonban hibás. Így csak az érvelhet, aki nem járt utána a dolgoknak és nem olvasta el a Bitcoin technikai leírását sem. A Bitcoint kifejezetten arra tervezték, hogy feleslegessé tegye a bizalom egy bizonyos fajtáját.

A helyzet tisztázása érdekében a bizalom két típusát kell megkülönböztetnünk a pénzek vonatkozásában. Ahhoz, hogy az ember elfogadjon fizetségként egy csekket, egy kártyát, a PayPalt vagy épp egy átutalást, meg kell bíznia a kérdéses intézményben – abban, hogy azok rendesen lebonyolítják majd a tranzakciót, melynek eredményeképp ő magkapja a pénzét. Ezzel szemben készpénz elfogadásakor már nincs szükség bizalomra, vagy legalábbis nem ebben a formában. Elméleti szinten mondhatja persze az ember, hogy dollárok elfogadásához a FED-ben kell megbízni, ám a hétköznapok gyakorlatában nekik vajmi kevés közük van ehhez a kérdéshez. Az ember ugyanis azért fogadja el a készpénzt, mert hiszi, hogy a következő sarkon már el is költheti, félreteheti magának későbbre, vagy épp törlesztheti belőle a saját adósságait. A Bitcoin-diskurzus kapcsán a legtöbben épp a készpénz és a nem-készpénz (pl. részvények, betétek és hitel) közti különbséget tévesztik szem elől. A nem-készpénzes tranzakciókhoz szükséges hiszem-hogy-a-központi-intézmény-teljesíti-a-vállalását-bizalom alapjaiban különbözik a készpénzes tranzakciók hiszem-hogy-bármikor-elkölthetem-bizalmától. Ebben az értelemben a Bitcoin a legelső (de javítsatok ki, ha tévedek) elektronikus úton adható-vehető készpénz. Bitcoin elfogadásához senkinek nem kell megbíznia egyetlen intézményben sem, csak abban, hogy a bitcoin meg fogja őrizni az értékét, és hogy bármikor el is költhetik azt.

Lehet persze érvelni azzal, hogy bizonyos intézményekre még így is szükség van a bitcoinok használatához – így például az azzal foglalkozó váltókra, forgalmazókra, weboldalakra és egyénekre. Ha azonban én most fogom magam, elmegyek a legközelebbi pénzváltóhoz és veszek vagy épp eladok pár amerikai dollárt, akkor – amennyiben teljesen biztos vagyok benne, hogy felismerem a hamis pénzt, ha látom – meg kell-e bíznom bármennyire is a váltóban? Sokan azt hitték, hogy a legnagyobb váltó, az MtGox nemrégibeni bedőlését követően az emberek végleg felhagynak majd a Bitcoin használatával. De fel kell-e hagynom a készpénz használatával pusztán azért, mert bedől egy azzal foglalkozó váltó? Az a tény, hogy a bitcoinok az MtGox-dráma után is megőrizték az értéküket, jól mutatja, hogy mennyire nincs itt szükség semmiféle bizalomra bármely adott intézmény iránt – ellentétben a nem-készpénz-tranzakciókkal. Az egyes bitcoin-használóknak persze meg kell bízniuk egymásban, de ez már semmiben sem különbözik a készpénz használatához szükséges bizalomtól: ez a bizalom csupán arról szól, hogy a másik átadja-e majd az árut, miután fizettem neki (vagy fordítva), vagy sem.

Lehet érvelni még azzal is, hogy a Bitcoin használata az azt alapító, fejlesztő és karbantartó programozókba vetett bizalomra épül, valamint mindazokra, akik ellenőrzik a kódját, és tanúsítják, hogy az valóban hiteles, és valóban úgy is fog működni, ahogyan reklámozzák. És bár ebben valóban van némi igazság, gyakorlati jelentősége mégsincs szinte semennyi. A Bitcoin alapítója álnéven bukkant fel, és már jó ideje nem utal semmi arra, hogy különösebben aktív lenne a projektben. Láthatólag fogalma sincs róla senkinek, hogy ki is ő valójában, de ez a Bitcoin felhasználóit a legkevésbé sem zavarja. Ha én kapok valakitől egy dollárt, mennyire fog érdekelni engem a FED? A gyakorlatban csak és kizárólag az érdekel, hogy eltehetem-e azt a többi közé és/vagy felhasználhatom-e bármikor, amikor csak akarom. A Bitcoin rendszerébe vetett bizalom csak akkor rendülhet meg, ha bebizonyosodik, hogy az mégsem olyan biztonságos, mint amilyennek hiszik, vagy hogy a már ismert biztonsági kérdések még jóval nagyobb bajokat is okozhatnak, mint gondolták volna. Ennek azonban nincs sok köze a Bitcoin programozóinak és ellenőreinek szakmai felkészültségéhez és megbízhatóságához. Ha bebizonyosodik, hogy valakik nagyüzemben hamisítják a dollárt, akkor FED nyilván lép majd valamit ebben az ügyben, de mennyire van köze ehhez a beléjük vetett bizalomnak? De feltehetném a kérdést úgy is, hogy mennyire hibáztathatom én a FED-et azért, ha rendszeresen betörnek a lakásomba és ellopják a pénzemet, vagy ha már sokadszorra rabolnak ki munkából hazafelé jövet az utcán?

Úgy alkothatjuk a legjobb képet magunknak a Bitcoinról, ha ténylegesen digitális pénzként képzeljük el azt. Ahogyan a valódi pénzt, úgy ezt is el lehet veszíteni, el is lehet lopni, és a mozgását is igen nehéz nyomon követni. Amíg azonban a bitcoinok megőrzik az értéküket, addig az emberek is ki fogják dolgozni a megfelelő módszereket a védelmükre és a biztonságos tárolásukra. Ahogyan a készpénz, úgy a bitcoin is használható közvetítők nélkül – és a vele lebonyolított tranzakciók is éppen olyan viszonylagos névtelenségben maradhatnak. Míg azonban a készpénz értékének alakulása előreláthatatlan jegybanki intézkedésektől függ, addig a bitcoin értéke tökéletesen átlátható, előre meghatározott, magába a rendszerbe beépített terv szerint alakul. És míg készpénzt általában nem küldhet az ember mailben (nagy távolságokra), addig bitcoint minden további nélkül küldhet a neten keresztül világszerte bárkinek. És bár kiindulópontként valóban megjárja a készpénz-metafóra, a Bitcoin teljes megértéséhez mégis túl kell lépni rajta. Bármennyire is állítják azonban a kritikusok, hogy az márpedig gyengeségnek számít, hogy a Bitcoinnak nincs egy megbízható központi intézménye, arról valahogy mégis megfeledkeznek menet közben, hogy a központi intézmény léte, szerepe és megbízhatósága a készpénz használatának hétköznapi gyakorlatában is teljességgel mellékes. Bárkit, aki elfogad bitcoint fizetségként, csak és kizárólag az érdekli, hogy az megőrzi-e az értékét a jövőben is. És ha végül valamikor a jövőben a bitcoin esetleg mégis kudarcot vallana majd, annak semmiképpen sem az azt használó tömegek egy bizonyos vállalatba, weboldalba, intézménybe vagy programozóba vetett bizalmának megrendülése lesz az oka.

Forrás: Present Cynosure

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.