Bitcoin, avagy mit is ér a digitális pénz

Szerző: dandellion Kimban

Jó ideje tudtam már a Bitcoin létéről, de jó ideig nem is foglalkoztam vele ennél mélyrehatóbban. Olvastam a wikiket és böngésztem a neten, de sehogyan sem tudtam igazán megragadni az elképzelést. Persze, az mindenképp jó, ha van egy független, P2P-alapú digitális pénz, de ezen túlmenően nem tudtam mit kezdeni vele.

Most azonban, miután már alaposan kiforrtak, leülepedtek és helyükre kerültek a gondolataim, sikerült eljutnom odáig, hogy megoszthassak valamennyi alapvető és könnyen emészthető tudnivalót a Bitcoinról.

Mi is az a Bitcoin?

A Bitcoin egy digitális pénz, melynek segítségével a legcsekélyebb összegeket is könnyedén elutalhatjuk bárkinek a neten keresztül. Minden további nélkül át lehet váltani más pénzekre, így például USD-re, euróra és jenre is. 2009 januárja óta működik a rendszer.

Más pénzekkel ellentétben azonban a Bitcoin mögött nem áll sem kormány, sem vállalat – a rendszer teljesen közösségi alapú, nyílt forráskódú szoftverre épül, a karbantartást és az üzemeltetést pedig maguk a felhasználók végzik – mindegyikük – a P2P-hálózaton keresztül.

És pontosan ettől is lesz olyan jó az egész.

Miért is olyan jó a Bitcoin?

Azért – sőt, nem is csak jó, de egyenesen nagyszerű -, mert egy közvetítők és központi hatóság nélküli pénzrendszert hozott létre. A pénz nagyon hasznos dolog, és jól jár vele minden közösség. Akkor hát miért ne szerveznénk meg és szabályoznánk mi magunk a saját közjónkat ahelyett, hogy valaki másra bízzuk ezt a feladatot, megnyitva így egyben a kaput a korrupció, az infláció és az ezzel együtt járó összes többi probléma előtt?

De mi értelme egy állami és banki háttér nélküli pénznek?

Nagyon is sok. Lehet, hogy ez most furcsán fog hangzani, de az igazság az, hogy egyáltalán semmi szükség nincs sem államra, sem pedig bankra egy pénzrendszer hatékony működtetéséhez és rendeltetésszerű használatához. Vegyük csak jobban szemügyre egy kicsit ezt a kérdést.

Van ugye egy bankszámlád, és az ahhoz tartozó kis műanyag kártyáid, amelyek segítségével rendelkezhetsz a számládon lévő pénz felett. A dolog lényegét tekintve a számlád nem több egy bank adatbázisában tárolt, az általad birtokolt pénzmennyiséget jelképező számsornál. Ez a számsor megfeleltethető a készpénznek, és igény esetén be is váltható arra: színes papírdarabkákra, amelyekre az állam különböző számokat nyomtatott, ezzel jelölve azoknak az értékét.

Mindannyian jól tudjuk, hogy önmagában a papír nem ér túl sokat, és hogy a bankók értékét valójában (legalábbis egy nemesfém-fedezetű rendszerben) az az arany és ezüst adja, amelyeket képviselnek. Más szóval, a bankók megfeleltethetőek az aranynak, és be is válthatóak arra. Erről szól a közted, a kormány és a bankok között fennálló szerződés.

A Digital Gold Currency Magazine fotója.

Azt azonban már csak jóval kevesebben tudják, hogy az arany közel sem olyan értékes, mint a pénz, amit képvisel. Persze, szép, csillogó és még hasznos is a maga módján, de ettől még egy US$1.000 gravírral ellátott aranyrúd nem ér 1.000$-t. Az arany, mint olyan, nem érték. Az arany csupán egy történelmileg (hagyományosan) elfogadott jelképe az értéknek. Viszonylag ritka és stabil anyag, ezért jól használható erre a feladatra. De ugyanígy használhatnánk bármi mást is.

A pénz valódi értékét az adja, hogy elcserélhetjük árukra és szolgáltatásokra! A pénznek akkor van értéke, ha vehetsz rajta ételt, új számítógépet, áramot, új frizurát, autót, koncertjegyet, bébiszittert, masszázst vagy bármit, amit csak akarsz. Ha valaki hajlandó adni neked ételt egy zsák sóderért, akkor annak a zsák sódernek is van értéke, teljesen függetlenül attól a ténytől, hogy az állam egy fia számot nem nyomtatott a sóderes zsákra.

Visszatérve tehát a központi témánkra, a bitcoin mindaddig éppen olyan jó pénz marad, mint amilyen az összes többi, amíg lesznek emberek, akik hajlandóak elcserélni érte árukat és szolgáltatásokat – vagy épp eurót, dollárt és más pénzeket. A különbség csak annyi, hogy a bitcoin valójában még jobb is ezeknél.

Miért jobb a bitcoin az “igazi” pénzeknél?

Azért, mert a közösség és a nyílt forráskódú szoftver által felügyelt és működtetett pénzrendszer biztosítja egyebek mellett:

* A teljes átláthatóságot: Talán úgy véled, hogy a kormány elszámolással tartozik irányodban a pénzrendszer felügyeletét illetően. Ez esetben rossz híreim vannak számodra, mivel egyáltalán nem így áll a helyzet. Az esetek nagy részében nincs semmiféle rálátásod arra, hogy pontosan mennyi pénzt nyomtatnak, mihez kezdenek vele és pontosan hogyan szabályozzák. Az állami törvényekkel ellentétben azonban egy szoftver nyílt forráskódja bármikor, tetszés szerint ellenőrizhető, a működése pedig teljesen független bármiféle politikai tényezőktől vagy hatalomtól.

* A rendszer stabilitását: Minden centralizált rendszer definíció szerint, eleve instabil. Elég csak egyetlen egy csomópontnak összeomlania, és máris viszi magával az egész rendszert. Míg ha egy decentralizált rendszer egy csomópontja (vagy akár több is) összeomlik, attól a többi még vígan működik továbbra is, biztosítva így egyben a rendszer zavaratlan működését is. Ha a jegybank számítógépes rendszere összeomlik (ami pedig még a szuperdrága szuperszámítógépekkel is megeshet), akkor az egész rendszert is magával rántja. Az azonban több, mint valószínűtlen, hogy a Bitcoin valamennyi felhasználójának az összes számítógépe egyszerre omoljon össze. Márpedig amíg legalább két gép működik, addig azok tovább kezelhetik a pénzt, és ha a többi is visszatér, akkor mindent onnan folytathatnak, ahol abbahagyták.

* A tranzakciók névtelenségének lehetőségét: A Bitcoin rendszerét eleve a biztonság fellegvárának tervezték. Az összes tranzakció nyilvános és bárki által nyomon követhető – viszont keményen kódolt is egyben, így végső soron mindaddig csakis rád tartozik, hogy mit kezdesz a pénzeddel, és senki másra, amíg nem dobod sutba az alapvető elővigyázatosságot.

* A teljes inflációmentességet (idővel): Amint a rendszer kibocsátja mind a 21 millió BTC-t, onnantól kezdve egész egyszerűen nem lesz semmilyen lehetőség újabb BTC-k előállítására és a készlet feldúsítására. Illetve csak akkor lenne rá lehetőség, ha valaki átírná a szoftver kódját, és kivétel nélkül minden felhasználóval elfogadtatná az új változatot. Ha valaha is álmodoztál arról, hogy milyen lenne egy valóban demokratikusan felügyelt gazdaság, akkor a Bitcoin rendszerében élőben megtapasztalhatod ezt.

* Az alacsony tranzakciós díjakat: Pillanatnyilag szinte egyáltalán nincsenek tranzakciós díjak a rendszerben, de a nagyfokú versenyhelyzetnek köszönhetően teljességgel lehetetlen a díjszabás monopolizálása, és így a későbbiek során sem kell túl magas díjaktól tartani. Elvégre ahol nagy a verseny, ott alacsonyak az árak.

* Az állami beleszólás lehetetlenségét abba, hogy kit szabad támogatni és kit nem: Emlékszel arra, amikor a PayPal és a Mastercard zárolta a Wikileaks számláját? Megcsinálták ugyanezt az Anonymous-szal és a Diasporával is. Ha azonban nincs központi hatóság, akkor senki nem blokkolhatja senkinek a számláját, és nem is ellenőrizheti, hogy ki ad pénzt kinek és miért, nos… igen, azt bizony szabadságnak nevezzük.

* Kétségkívül még sok más tényezőt is, amelyek pillanatnyilag nem jutnak eszembe.

Így néz ki tehát az alapelképzelés. Feltehetőleg írok majd még a továbbiakban is a Bitcoinról – a technikai és a hétköznapioldaláról is. Addig is várom a tapasztalataitokat, meglátásaitokat, észrevételeiteket és gondolataitokat.

Forrás: FREETHINKING OUT LOUD

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.