Amin még fejleszteni kell 2/4

Szerző: Rick Falkvinge

A kezelhetőség kérdése után most lássuk a tranzakciók témakörét – egész pontosan a tranzakciók volumenét és azoknak a hiányát.

Jelenleg is folyik a vita arról, hogy mi valójában a Bitcoin? Tranzakciós rendszer? Elektronikus készpénz? Értékőrző? Valami más? Meglátásom szerint a legtöbben egyelőre leginkább csak értékőrzőként használják – spekulációs eszközképnt abban a reményben, hogy idővel valóban be fogja váltani az ígéreteit. És tény, hogy én sem láttam nagyon, nagyon hosszú idő óta egyetlen másik olyan rendszert sem, amiben akkora lehetőségek rejlettek volna, mint a Bitcoinban.

Amin még fejleszteni kell
Ez a második része Falkvinge négyrészes cikksorozatának, melyben a Bitcoin szerinte még fejlesztésre szoruló területeit járja körül (hasonlóan a szintén négyrészes, a rendszer fő hajtómotorjait vizsgáló sorozatához). Ez a rész a tranzakciók témakörével foglalkozik; az előző a kezelhetőség kérdését vizsgálta, míg a következő kettő a zálogokat és a tőzsdéket fogja.

Ahogy én látom a helyzetet, egyelőre leginkább azért nem használják egyéb célokra, mert nem tudják. Pedig az intra-bitcoin tranzakciók volumenét bizony növelni kell – a gazdasági nyomás is egyre erősebb -, és így ez a Bitcoin második olyan területe, amit még fejleszteni kell.

Vannak azonban olyanok is, akik azt mondják, hogy addig nem is fog bitcoinnal fizetni senki, amíg az ilyen ütemben deflálódik – gazdasági szempontból azonban ennek az érvnek se füle, se farka. Én, ha lenne rá lehetőségem, hogy bitcoin formájában használjam fel a szabadon elkölthető jövedelmemet (értsd: “geek kütyü-büdzsémet”), úgy azonnal élnék a lehetőséggel. Minden hónap végén, ahogy megkapom a fizetési csekkemet, a szabadon rendelkezésre álló részét bitcoinra váltanám, és teljes lelki nyugalommal vásárolgatnék belőle a hónap folyamán. Ha pedig éppen a hónap közepén költöm el valamire, akkor ezt már kétheti értéknövekedéssel – deflációval – a hátam mögött tehetem. Más szóval, még több kütyüt vehetek a pénzemért! Tiszta haszon. A kereskedő szintúgy jól jár – egyéb szempontokból is, amelyekre még vissza fogok térni.

Az erős gazdasági érvek ellenére ezt az elméletet egyelőre mégis igen nehéz megvalósítani a gyakorlatban, ezért rövidesen teszek majd néhány technikai javaslatot is.

Jelen sorozat írásakor, egy előadás részeként készítettem ezt a meglehetősen szarkasztikus hangvételű diát:

Elég egyértelmű a helyzet. Egyelőre gyakorlatilag nincs bitcoin-gazdaság. Jelenleg leginkább csak befektetési eszközként használják, ez pedig hosszú távon fenntarthatatlan állapot.

Tegnap (június 5. – a ford.) aztán igen érdekes dolog történt, ami miatt részben újra kellett írnom ezt a cikket. Ez a kép tegnap készült a Szilícium-völgyben, Sunnyvale-ben (Kalifornia):

Érdekes – úgy felgyorsultak az események, hogy bizonyos dolgok már azelőtt megtörténnek, hogy egyáltalán megírhatnám, miért is fognak megtörténni. Erről a fejleményről az eredetileg június 16-ára tervezett, a bitcoin fő hajtómotorjait vizsgáló posztomban írtam, de máris bekövetkezett. A Memory Dealers tökéletesen rátapintott a lényegre:

Olyan, mint a készpénz – ingyenes a használata, és senki nem számít fel hozzá tranzakciós díjakat.

És ebben, pontosan ebben rejlik a legnagyobb előny a kereskedők számára. A hitelkártya-vállalatok ugyanis nagyjából 5%-ot fölöznek le maguknak minden egyes vásárlásból – éppúgy, ahogy a bankkártyákat kezelő bankok is. Minden egyes vásárlásból. Ha a kereskedők megtarthatnák ezt az összeget, az – egy átlagos üzlet esetén – máris megduplázná a haszonkulcsukat. Ez pedig igen meggyőző érv a fizetőrendszer-váltás mellett még akkor is, ha eddig egyébként a teljes üzletmenetét a helyi pénznemre alapozta az ember.

Lássuk hát, hogyan léphetünk át a jelenből a jövőbe. Mivel egyelőre mindenhol a hagyományos pénznemekben szerepelnek az árak, így tegyük fel, hogy ez egy darabig még így is marad, és nézzük, hogyan használhatjuk fizetőrendszerként a bitcoint ilyen keretek között – és hogyan járhat jól ezáltal vásárló és eladó egyaránt. Ez egyben a Bitcoin pénzügyi ökoszisztémája egyik legfontosabb hajtómotorjává is válhat idővel.

Meg kell teremteni rá a lehetőséget, hogy ugyanúgy fizethessek bitcoinnal egy 10€-s pólóért, ahogyan hitel- vagy bankkártyával is.

Ehhez pedig mindössze néhány igen-igen egyszerű szerver- és kliens oldali komponensre van szükségünk – hogy egyetlen kattintással fizethessek a legújabb kütyümért, és hogy a kereskedő is azonnal generálhasson megfelelő mennyiségű bitcoint szerver oldalon (az éppen aktuális árfolyamnak megfelelően). És máris ki van fizetve az egyébként az ő helyi pénznemében megadott árú áru – mintha csak Visát használtunk volna, csak épp annak a tranzakciós díjai nélkül.

És az egésznek könnyűnek és egyszerűnek kell lennie.

Vázlatos technikai ajánlás szerver oldalra

Egy .Net-oldalon nagyjából a következő mennyiségű kódra van szükség a tranzakciók felizzításához:

Ennyit a szerver oldalról. A BitcoinAddress.PaymentUrl módszerhez azonban kelleni fog valami kliens oldalra is. Tehát…

Vázlatos technikai ajánlás kliens oldalra

Ez egy igen egyszerű ajánlás, amit Bitcoin-klienstől Firefox/Chrome pluginig bármilyen formában meg lehet valósítani:

Ha valaki ráklikkel a bitcoin:amount/address formátumú linkre, használd a kattintott oldal domainjét, hozd be a /bitcoinlogo.png képet és építsd be egy megerősítéskérő ablakba: “[kép] Ez az üzlet {összeg} fizetséget kér. Fizetsz?” Ha igen, máris mehet az összeg az address címre.

A cím legyen kezelhető, az összeg pedig könnyen olvasható. Ezért a következő formátumot javaslom az összeghez (amount):

{amount}[k|m|u]

Rövidesen láthatunk majd holmikat 0,00141 bitcoinos áron is. Ennyi tizedesjegy kézzel való begépelése azonban – amit számos weboldal fizetőlinkjénél meg kell tenni (gondolj csak az adománygyűjtőkre) – számtalan elgépelés forrása lehet. Ezért tehát azt javaslom, hogy kezdettől fogva használjunk előtagokat.

A 0,00141-es összeg például sokkal olvashatóbb és kezelhetőbb 1,41m (1,41 millibitcoin) vagy 1410u (1.410 mikrobitcoin, ha úgy jobban tetszik) formájában, ez pedig egy igen fontos tényező. (Hasonlóképp használható a k mint kilo előtag is, de erre valószínűleg csak udvarházak és luxussportkocsik esetében lesz szükség. Azt pedig erősen kétlem, hogy a belátható jövőben bármikor is szükség lenne egyáltalán a mega előtagra.

PONTOSÍTÁS: Amikor először megírtam ezt a cikket, ténylegesen elgépeltem a tizedesjegyeket, ami valamilyen szinten alá is támasztja az okfejtésemet…

Forrás: Falkvinge.net

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.