Afrikában keres új életet a Bitcoin

Szerző: Tom Simonite

A jegybank nélküli digiális pénz ideális lehet a gyenge bankrendszerekkel rendelkező, mobiltelefonok által uralt gazdaságok számára.

Nem volt kegyes az elmúlt év a Bitcoinhoz és annak híveihez; volt lufi, csúcs és összeomlás; voltak hackertámadások, lopások, gondatlanságból fakadó botrányok, egy váltó pedig egyenesen be is zárt az “egyre szigorodó szabályozásokra” hivatkozva. Csak a tavalyi év vége és az idei év eleje során indult némi újabb erősödés.

Az utóbbi időkben pedig egyre több szó esik a Bitcoin sokszínű – bár legjellemzőbben libertariánus gondolkodású és a nyílt forráskódú szoftverek iránt elhivatott – közösségében Afrikáról, és a Bitcoin nagy lehetőségeiről a kontinens fejlődő gazdaságaiban. Olyannyira, hogy Rüdiger Koch német szoftverfejlesztő, az angliai székhelyű Intersango bitcoin-váltó tanácsadója is részt vett és előadást tartott a nigériai Lagos-ban megrendezett Mobile Money Africa-csúcson üzletembereknek és kormányhivatalnokoknak arról, hogyan építhető fel egy robusztus, igen alacsony díjakkal dolgozó, bármely, kamerával rendelkező mobiltelefonról használható bitcoinos mobilfizetőrendszer.

Saját bevallása szerint a közönség többségében érdeklődőnek bizonyult a lehetőségek iránt. Az előadásával egy olyan dialógus beindítását célozta meg, melynek eredményeképp az Intersango vagy mások is kiépíthetnek és beindíthatnak hatékony és hasznos bitcoinos mobilfizetőrendszereket Afrikában. Személyesen felkereste továbbá több afrikai ország berlini nagykövetségét annak érdekében, hogy ott is, nekik is bemutathassa az új pénzt.

A Bitcoin titokzatos rendszere 2009-ben bukkant fel a színen; eredeti alkotójának kiléte mindmáig ismeretlen. Az egyes bitcoinok tökéletesen hamisíthatatlanok, létrehozásukhoz és használatukhoz pedig semmiféle központi hatóságra (jegybankra) nincs szükség. A bitcoingenerálás és a tranzakciók ellenőrzését az egyes felhasználók végzik – a rendszer egészet pedig rendkívül kifinomult matematika és kriptográfia működteti és védi.

Európában és az USÁban a Bitcoin elsősorban a spekulánsoknak köszönhette a hirtelen és drámai fellendülését; akkoriban még alig használta bárki is ténylegesen pénzként, árukért és szolgáltatásokért való fizetéshez. Az olyan, gyorsan fejlődő és túlnyomórészt készpénzre épülő afrikai gazdaságokban azonban, mint amilyen például Kenyáé és Nigériáé – és ezeknek is főleg a vidéki részein, ahol nincsenek bankautomaták, és a legtöbbeknek bankszámlájuk sincs; a határokon átívelő fizetéseket egyes helyeken kiterjedt, illegális pénzváltó-hálózatok teszik lehetővé -, a bitcoin rendeltetésszerű (tehát ténylegesen pénzként való) használattal is sokra viheti.

Részben ennek a helyzetnek köszönhető az olyan mobilfizetőrendszerek afrikai sikere is, mint például az M-Pesa, melynek segítségével a felhasználók szöveges üzenetekkel küldhetnek pénzt egymásnak. Koch meglátása szerint a bitcoin köré felépülő mobilfizetőrendszerek még ennél is hasznosabbak lehetnek. Mint mondta, az afrikaiak igen kreatívak tudnak lenni a pénz átalakítását illetően, és nagyon komolyan fontolgatják egy készpénzmentes társadalom kialakítását.

Ismételten utalta arra is, hogy a Bitcoin közössége által létrehozott nyílt forráskódú technológiára épülő egyszerű mobilfizető alkalmazásokat bármely, kamerával rendelkező mobiltelefonról igénybe lehet venni – mostanra pedig már az okostelefonok is egyre gyorsabban terjednek egyes afrikai országokban, így például Kenyában is, köszönhetően a Google Android operációs rendszerét használó készülékek gyors olcsósodásának. A Bitcoin for Androidhoz hasonló alkalmazásokban gondolkodik, melyek segítségével az egymás készülékein megjelenő QR-kódok lefényképezésével küldhetnek egymásnak pénzt az emberek – vagyis bárki küldhet bárkinek, és bárki fogadhat bárkitől.

Kitért a Bitcoin decentralizáltságára is, melynek köszönhetően a bitcoinos fizetőrendszereknek egyáltalán semmiféle akadályt vagy problémát sem jelentenek az országhatárok, és ráadásul garantáltan mentesek lehetnek az olyan rendszerkiesésektől is, mint amilyet például az M-Pesa produkált decemberben, elvágva így egy időre az összes felhasználója üzletelési lehetőségeit. Meglátása szerint ez a centralizált rendszerek legnagyobb hibája: a kiesésük vagy bukásuk esetén minden felhasználójuk is borul velük együtt.

Tonny Omwansa, a kenyai Nairobi Egyetem fizetőrendszerekkel foglalkozó kutatója nemrégiben könyvet is írt az M-Pesáról. Elmondása szerint a mobilfizetőrendszerek egyrészt rendkívül értékesek a lakosság minimális banki és egyéb hagyományos fizetőrendszerek általi lefedettsége, valamint a mobilok gyors terjedése miatt, másfelől azonban a felhasználóik sokat is kockáztatnak azzal, hogy egy monopolhelyzetben lévő szolgáltatóra hagyatkoznak. A Bitcoin decentralizáltsága azonban hathatósan megkerülné ezt a problémát is. Elmondása szerint az egyetlen baj csak az, hogy egyelőre alig ismerik Afrikában a Bitcoint; mint mondta, saját ismeretségi köréből is csak alig néhányan hallottak róla valaha is egyáltalán.

Forrás: Technology Review

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.