A siker titka: a decentralizáció

Szerző: Elizabeth Ploshay

Lassanként már köznapi, háztartási kifejezéssé válik a bitcoin, ahogy az árfolyam ismét meghaladta a 200 dollárt, és ahogy egyre több vállalat fogadja el ezt a kényelmes, új fizetési módot is a már megszokott régiek mellett. A Silk Road lekapcsolása és az USA közelmúltbeli, ideiglenes kormányzati leállása pedig csak még jobban rávilágított a bitcoin erősségeire.

Hogy mitől olyan egyedi a bitcoin? Nos, ez ugyebár egy digitális, decentralizált, P2P-tranzakciókkal működő kriptopénz, melynek segítségével a világon bárhonnan, bárhova küldhetünk bármekkora összegeket egyetlen kattintással ill. egy QR-kód beszkennelésével, és mindehhez lényegében csak internet-hozzáférésre van szükségünk. Súlyos hiba lenne azonban kényelmesen hátradőlni, és eleve adottnak tekinteni a bitcoin decentralizáltságát.

Sajnálatos módon ugyanis – megfelelő felügyelet híján – bármely rendszer elkezdhet a centralizálódás felé tendálni. Mi, emberek egyébként is hajlamosak vagyunk – a “biztonság” és a “bizonyosság” hamis illúzióit kergetve – a centralizált struktúrák felé haladni, holott a központosítás rendszeresen okoz komoly gondokat is azáltal, hogy túl nagy hatalmat összpontosít egy maroknyi kiválasztott kezébe. Történelmi példák – így a központi tervezés alapján működtetett Szovjetúnió összeomlása, az iszonyatos észak-koreai éhínségek és általános stagnálás, az USA túlburjánzó bürokráciája és elszabadult államadóssága – egymás után szemléltetik látványosan a központosítás kudarcait.

Az USA kapcsán felmerül továbbá az a kérdés is, hogy ugyan honnan tudhatja egy washingtoni bürokrata, hogy mire van szüksége egy kaliforniai tanárnak vagy egy iowai farmernek? Végső soron a saját szükségleteit mindenki maga ismeri a legjobban, így a minél nagyobb fokú egyéni felelősségre épülő rendszerek és társadalmak egyre erősebbé és változatosabbá válhatnak, hatékonyabban elégítve ki a legkülönfélébb szükségleteket az általános és uniformizált, “egy méret mindenkinek” megoldásoknál. Rövid távon tehát talán kényelmesebb a csekélyebb felelősségvállalás, de hosszú távon már messze túl sok szándékolatlan következménnyel és mellékhatással jár együtt.

A bitcoin nem csupán egy pénz, hanem egy mozgalom is a társadalom, az állam, a pénzügyi rendszerek és a gondolkodás decentralizálása felé. Katalizátorként működik mindazok számára, akik szeretnék minél jobban elkülöníteni magukat az állami testületek fojtogató ölelésétől és a jegybankok kudarcaitól. A Bitcoin nyilt forráskódú projektje a mai napig élénk eszmecseréket indít be és tart mozgásban a pénznek a társadalomban betöltött szerepéről, a jelenlegi bankrendszerek veszélyeiről, illetve mai, centralizált társadalmunk problémáinak kreatív, decentralizált megoldási lehetőségeiről.

A bitcoin világszerte aratott sikereinek titka épp a decentralizált, de mégis szervezett modelljében rejlik. A decentralizáció ugyanis nem egyenlő a káosszal – csak sok egyénnel, akik anélkül működnek együtt a közös cél, egy közös projekt fejlesztése és sikerre vitele érdekében, hogy ehhez létrehoznának maguknak egy központi, bizalmas entitást is. Jól látható ez a szervezett decentralizáltság a bitcoin közösségének alulról induló mozgalmaiban is szerveződéseiben is: központi szerv híján maguk a résztvevők hoznak meg minden fontos döntést és határoznak akár protokoll-módosításokról is, ha kell. A közösség minden tagjának megvan a maga egyéni szerepe és hangja a bitcoin sikerre vitelében, gyarapításában, fejlesztésében és világszerte elterjesztésében. A közösség legtöbb tagja már nagyon jól tudja, hogy minél több a bitcoin-felhasználó, annál stabilabb lesz (annál kevésbé fog ingadozni) az árfolyam is egyben – és persze annál legitimebbé is fog válni egyben a kriptopénz.

Kulcsfontosságú továbbá a bitcoin védelme és fejlesztése szempontjából a nyílt forráskódja is. A decentralizált fejlesztői közösséghez bármikor könnyen csatlakozhatnak új érdeklődők, és találhatják meg a saját helyüket és őket érdeklő feladatokat és kihívásokat a nagy egészben. És hogy hogyan maradhat a Bitcoin Qt-kliens is decentralizált? Például úgy, hogy különböző bitcoinos vállalkozások is fogadnak fel, bíznak meg és fizetnek embereket kifejezetten azért, hogy a Qt-kliens fejlesztésével foglalkozzanak. Ezen a piacon minden ötlet értékes, mindennel érdemes próbálkozni, a sokszínűség pedig csak tovább gerjeszti a fejlesztést, egyre jobb tárcákat, fizetéskezelőket és szoftvereket eredményezve. Túlságosan is kockázatos lenne néhány kiváltságos emberre bízni az egész protokollt és minden fejlesztést. A Bitcoin közössége épp a nyílt forráskódú eszményeinek köszönheti a rendszer rugalmasságát és ellenállását; ezt a hozzáállást tehát mindig érdemes lesz megőrizni.

Ahogy a bitcoin árfolyama egyre erősödik, a jegybankok pedig egyre több csalódást okoznak, egyre világosabb lesz az is, hogy a decentralizáció ezzel szemben egészségesebb társadalmat és egészségesebb világgazdaságot is eredményez. És hogy mi lesz a bitcoinból? Bár még mindig fejlődése korai fázisaiban jár, a bitcoin már most is messze a legsikeresebb kriptopénz mind közül, az pedig vitathatatlan, hogy a sikerében (pénzként és mozgalomként is) kulcsszerepe van a decentralizált szerveződésének.

Forrás: Bitcoin Magazine

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.