A “Free to Pay” (Szabad fizetés)-kampány

Szerző: GoWest

Nemrégiben komolyan megihletett két cikk, amibe belebotlottam a neten; az egyik a “The Privatization of Copyright Lawmaking” (A szerzői jogalkotás privatizációja), a másik pedig Rick Falkvinge válasza erre, a “Perhaps The Copyright Industry Deserves Some Credit For Pointing Out Our Single Points Of Failure” (Lehet, meg kellene köszönnünk a szerzői jogi iparnak, hogy rámutat a legsebezhetőbb pontunkra). Ha még eddig nem olvastad ezeket, úgy melegen ajánlom a figyelmedbe mindkettőt, valamint ide is passzintok néhány különösen figyelemreméltó idézetet előbb az elsőből:

A szerzői jogot azonban egyre jobban privatizálják. A kormányzati szereplők egyre súlytalanabbá válnak a jelentésének és az alkalmazhatóságának meghatározása terén, a helyüket pedig egyre inkább különböző magántársaságok veszik át, elsősorban természetesen az igen mély zsebű jogtulajdonosok. A magánjogok és a közérdekek közti egyensúlyt egyre inkább a magánkézbe vándorló törvényhozás határozza meg.

Az USA szenátusának PROTECT IP Act-jét (Szellemi tulajdont védő törvény) kiegészítő Stop Online Piracy Act (SOPA – Netes kalózkodást feltartóztató törvény) még jobban privatizálná az ítélkezést és a büntetés kiszabását is. Ennek az első cikkelye (amit E-PARAZITA-törvényként is emlegetnek) egy “piaci alapú rendszert” hoz létre “az amerikai fogyasztók védelme, valamint az amerikai tulajdon elbitorlását célzó oldalak amerikai támogatásának ellehetetlenítése érdekében.” Teszi pedig ezt oly módon, hogy felhatalmazza a jogtulajdonosokat arra, hogy amennyiben “jóhiszeműen” úgy vélik, hogy egy adott weboldal tevékenysége “kárt okoz nekik”, akkor felszólíthassák a szóban forgó oldal fizetésszolgáltatóit (pl. a PayPal-t) és hirdetőit az állítólagosan kártékony oldallal fenntartott üzleti kapcsolatuk haladéktalan felfüggesztésére.

A felszólított hirdetők és fizetésszolgáltatók kötelesek engedelmeskedni. Bírói végzés nem szükséges sem a felszólításhoz, sem pedig a fizetés- és a hirdetésszolgáltatás felfüggeszttetéséhez, elég csak a jogtulajdonos “jóhiszeműsége”. Az oldal tulajdonosa kártérítésre csak akkor jogosult, ha be tudja bizonyítani, hogy a felszólító “szándékosan és tudatosan” visszaélt a törvény nyújtotta lehetőséggel, holott az ő oldalára az valójában nem vonatkozna. Ez azonban nem könnyű feladat. Az oldal tulajdonosa emellett maga is követelheti a szolgáltatások helyreállítását és folytatását, de neki már senki nem köteles engedelmeskedni.

Mi több, amennyiben az oldal tulajdonosa él ezzel a “lehetőségével” és követeli a szolgáltatás újraindítását, azzal egyben automatikusan hozzájárul ahhoz is, hogy beperelhessék egy amerikai bíróságon – ami így hathatósan el is tántorítja a külföldi oldalakat ettől a lehetőségtől. Állami felügyelet gyakorlatilag nincs, a SOPA lényegében minden hatalmat a jogtulajdonosok kezébe ad, akik így kedvük szerint buktathatnak meg és lehetetleníthetnek el weboldalakat. A korábbi viselkedésükből kiindulva pedig a legcsekélyebb okunk sincs feltételezni, hogy bármennyi önmérsékletet is gyakorolnának a lehetőségeik kiaknázása terén.

Nagy valószínűséggel tehát a SOPÁt is éppen olyan maximálisan kihasználják majd a jogaik kiterjesztése érdekében, ahogyan már a múltban is megragadtak erre minden lehetőséget. Meg fogják támadni a szerzői jogokat nem sértő oldalakat is, ellehetetlenítik a szerzői jogvédett művek “fair use” felhasználását, és további lépéseket tesznek a szerzői jogi törvénynek a jogtulajdonos tényleges jogait körülhatároló rendelkezéseinek megkerülésére.

Mindezt nagyrészt a nyilvánosság színe előtt hajtják majd végre, és ezért senki nem vonhat majd felelősségre senkit. Ha ugyanis a szerzői jogi törvényalkotást és végrehajtást is magánkézből irányítják, úgy a nyilvánosság nehezen sejtheti, hogy pontosan hol is vannak a törvény határai, és mit lehet a hatálya alá vonni – és még nehezebb bármiféle panaszt is érvényre juttatni azzal szemben.

…majd a másodikból:

[A SOPA] tehát a következőképpen működik: a szerzői jogi ipar “értesítheti” (felszólíthatja) a fizetésfeldolgozókat, így például a Visát különböző vállalatok gyanús ténykedéseiről. Ezt követően a Visa választhat: vagy engedelmeskedik, és elvágja a gyanúsítottat a neki címzett fizetésektől, vagy pedig saját magát is támadhatóvá teszi, amennyiben a nevezett vállalattal szemben megfogalmazott gyanú valóban megalapozottnak bizonyul. Ez egy rendkívül hatékony, alattomos és kifejezetten gonosz alkalmazási módja a bíróságon kívüli ítélethozatalnak és -végrehajtásnak.

Mivel pedig a fizetésfeldolgozó bolond lenne az utóbbi lehetőséget kockáztatni, ezért inkább egyszerűen lefekszik a jogtulajdonosnak, és megszabadul a meggyanúsított ügyfeleitől. Elvégre a Visa küldetése nem a polgári szabadságjogok védelméről szól, hanem a részvényeseinek a kiszolgálásáról. Ezzel önmagában még nincs is gond – azzal azonban már annál inkább, hogy azok a jogalkotók, akiknek egyebek mellett épp az ilyen bíróságon kívüli önbíráskodás ellehetetlenítése lenne a feladatuk, egyáltalán nem teljesítik a feladatukat.

Láthatjuk, hogy az itt felvázolt rendszer mindenkit teljesen jogfosztottá tesz: a jogtulajdonosok egyetlen mozdulattal ölhetnek; elég csak rámutatniuk egy üzletre, és az máris holtan esik össze.

Mert kétség sem férhet hozzá, hogy a MasterCard, a Visa és a PayPal katasztrofális hatással vannak az üzletmenetre. Közvetítők, akik 3-5%-ot fölöznek le maguknak minden egyes tranzakcióból? És még most, 2011-ben is ellehetetlenítik a töredékcentes árakat? A bolygó minden vállalkozója örömmel öntené őket betonba térdig, és etetné meg velük a halakat egy sötét éjszakán, de az elburjánzott rákos sejtekhez hasonlóan ezek is túlságosan befészkelték már magukat a gazdaság minden szegletébe. Így bár katasztrofális hatékonysággal működnek, de mégis “elég jók”.

A SOPA ezen is változtatna. Eztán már nem “elég jók” lennének, hanem halálos fenyegetést jelentenének minden üzlet és vállalat jövőjére nézve. Ez pedig egy szempillantás alatt megad minden szükséges ösztönzést a bolygó legrátermettebb vállalkozóinak egy valóban decentralizált, támadhatatlan és leállíthatatlan gazdasági infrastruktúra megteremtéséhez, amely mindig és mindenkor, garantáltan biztosítja számukra a pénz zavartalan áramlását – és ezzel együtt mindenki másnak is az észrevétlen, feltartóztathatatlan és névtelen pénzátutalás lehetőségét. Ez lesz a diktátorok – és a szerzői jogi ipar – rémálma.

A SOPA tehát nem kevesebbet ér el, mint hogy teljesen ellehetetleníti a net és a megosztás együttélését a Visával, a MasterCarddal és a PayPallel. Ilyen körülmények között csak a legrátermettebbek maradhatnak fenn – a szerzői jogi iparnak pedig teljesen téves elképzelései vannak a rátermettségről. A net és a megosztás jellegzetesen emberi kultúrája összehasonlíthatatlanul rátermettebb náluk.

A SOPA tehát nem fogja megölni sem a netet, sem pedig a kultúra és az ismeretek megosztását – a Visát, a MasterCardot és a PayPalt azonban igen, valamint a centralizált, támadható DNS-t is.

Ezen a ponton érdemes meghallgatni Hugh Thompson mondandóját is. Néhány idézet tőle:

Biztonsági szempontból … a jövőben mindenképp szükségünk lesz valami olyasmire [mint a Bitcoin].

Valamikor a nem túl távoli jövőben be fog következni egy világrengető adatvédelmi botrány, … aminek jogi következményei is lesznek … és ez egy rendkívül ijesztő időszak lesz számunkra.

Akkor az embereket komolyan meg fogja rémiszteni a teljes lenyomozhatóságuk tudata; hogy bárminek utánajárhatnak, hogy mit mire és hol költöttek el és hogyan használtak fel, ez pedig olyan új, bomlasztó hatású fizetési technológiákat szül majd, amelyek teljesen külön tudják választani egymástól ezeket a dolgokat. Ma erre még nincs igazán jó, elterjedt módszerünk.

Igen, használnám [a Bitcoint]. Úgy tűnik, hogy valóban erős … és rendkívül nehezen dekódolható az alapjául szolgáló kriptográfia.

Szerintem ez egy fantasztikus projekt, izgalmas a fejlődése, és érdekes megfigyelni, hogy máris mekkora hullámokat ver.

Ma reggel meg is tettem az első lépést a kampány beindítása felé, és regisztráltam a freetopay.org domainnevet (tartalom még nincs az oldalon).

A “Free to Pay”-kampánnyal az a célom, hogy az “elég jó”-tól való elfordulásra bíztassam a kereskedőket, hogy elfedhessük ezt az egyetlen sebezhető pontunkat is, hogy fokozhassák a nyereségességüket és hogy minél jobban védhessék magukat a magántörvényhozók önbíráskodásaitól. Ezzel együtt a vásárlókat is szándékomban áll bátorítani a kereskedők támogatására az olyan alternatív, saját infrastruktúrát építő fizetéskezelők használatával, mint amilyen például a Bitcoin és a Dwolla.

És ha már a Dwollánál tartunk, van még egy cikk, amelyet érdemes elolvasnod, ha még eddig nem volt hozzá szerencséd: “This 28-Year-Old’s Startup Is Moving $350 Million And Wants To Completely Kill Credit Cards” (350 millió dollárt mozgat a 28 éves srác frissen indított vállalkozása, és végleg le akar számolni a hitelkártyákkal). Idézet belőle:

Mondhatnánk úgy is, hogy nem egy új PayPal, hanem egy új Visa felépítésén dolgozunk; egy emberi hálózaton aszerint, amilyennek a fizetéskezelés jövőbeli rendszerét elképzeljük. A jelenlegi modellt fel kell robbantani.

Az összes bankot ugyanaz az ACH-rendszer kapcsolja össze. A hitelkártyavállalatok is ugyanezt a rendszert használják a hitelkártya-terhelések kifizetésére. A bankok is ezen mozgatják a pénzt a saját bankjaik között. Ez a rendszer természeténél fogva hemzseg a hibáktól, késlekedéstől, pazarlástól és csalási-visszaélési lehetőségektől. Ha te is vártál már napokat arra, hogy lebonyolítsanak egyetlen fizetést, akkor te is tudod, miről beszélek; az is azért volt, mert az ACH-ra kellett várni.

Ezt a bankközi rendszert akarjuk kijavítani, semlegesíteni a késlekedéseket, és azonnalivá tenni az átutalásokat. Ha meg tudjuk teremteni ezt az univerzális készpénz-elosztó réteget a fogyasztók, a kereskedők, a fejlesztők és a pénzügyi intézetek között, akkor máris megoldottuk a problémát.

30 éve nem épített fel már senki egy új fizetéskezelő hálózatot – a hitelkártyavállalatok voltak az utolsók. Azóta mindenki csak ezeknek a már meglévő infrastruktúráknak a különböző felhasználási lehetőségeivel foglalkozott.

Mi nem hiszünk a hitelkártyákban, csak a hitelesítésben és az olcsó átutalásokban. A mi nemzedékünk már nagyon is tisztában van vele, hogy mennyibe is kerül neki a bankszámlája, és hogy miért mennyit is kell fizetnie.

Ha mindezen túljutottál, úgy mostanra valószínűleg éppen úgy fel vagy már spannolva, ahogy én magam is. A Bitcoin és a Dwolla – egyebek mellett – számtalan lehetőséget kínál a fizetéseink megreformálására és a valóban “szabad fizetés” megvalósítására: bármikor, bárkinek, bárhova, bármennyit, bárhogyan, a hitelkártyavállalatoknak és a PayPalhez hasonló fizetésfeldolgozóknak való kiszolgáltatottság nélkül.

A freetopay.org-on vállalkozói és vásárlói szemszögből egyaránt rámutatok majd arra, hogy miért is érdemes elfordulni a jelenlegi fizetésfeldolgozóktól. A célunk ugyanis az, hogy:

– szabadon fizethessünk, mikroszkopikus tranzakciós díjakkal;

– szabadon fizethessünk, biztonságban, sebezhető pontok nélkül;

– szabadon fizethessünk anélkül, hogy üzleti célokból eladnák bárkinek a tranzakciótörténetünket;

– szabadon fizethessünk egy olyan fizetésfeldolgozóval, amely nem büntet jó hírű kereskedőket egyesek indiszkréciója miatt;

– szabadon fizethessünk anélkül, hogy csalástól kellene tartanunk;

– szabadon fizethessünk anélkül, hogy “előlegeket” és “külföldi tranzakciókat” számláznának ki nekünk anélkül, hogy bármelyikre is sor került volna;

– szabadon fizethessünk anélkül, hogy a felhasználói díjak maximalizálása érdekében újraszekventálnák a tranzakcióinkat;

– szabadon fizethessünk olyan fizetésfeldolgozókon keresztül, akik nem játszanak magánzsarut;

– szabadon fizethessünk anélkül, hogy személyazonosságlopástól kellene tartanunk;

– szabadon fizethessünk világszerte, súlyos díjak és hosszú késlekedések, várakozási idők nélkül;

– szabadon fizethessünk vagy adakozhassunk kis összegekben is, gyorsan és praktikusan; és hogy

– szabadon fizethessünk bárkinek, akinek csak akarunk, a fizetésfeldolgozó politikai szeszélyeinek való kiszolgáltatottság nélkül.

Mi, a Bitcoin terjesztői, fejlesztői és előmozdítói természetesen azt szeretnénk, ha a Bitcoin valóban sikert arathatna. Sajnos azonban az emberek nagy része még mindig nem tud róla, hogy milyen lehetőségek is állnak a rendelkezésére. Ahogy eddig, úgy továbbra is ránk vár a feladat, hogy kirángassuk a fejüket a homokból, és megmutassuk nekik, hogy teljesen szükségtelenül hagyják, hogy újra és újra kihasználják őket a fizetésfeldolgozók.

Amint elkészül a freetopay.org, máris lesz egy bármikor bevethető hivatkozási pontunk, ahova bármikor elirányíthatjuk művelődni az embereket. Minden szükséges információ rendelkezésre áll már most is a neten, csak még meglehetős szétszórtságban és összevisszaságban, így ezt a problémát még orvosolni kell.

Más alternatív fizetésfeldolgozók haználatát bemutató, az adózással kapcsolatos kérdéseket megválaszoló, stb. kampányokkal együttműködve a freetopay.org igen sokra viheti. Építhetünk továbbá az Occupy Wall Street lendületére és az európai hitelválság kiábrándultjaira is, akik szintén az újabb lehetőségek felé terelhetik a vásárlókat és a kereskedőket egyaránt.

Szükségünk lesz digitális alkotóművészekre, webdizájnerekre, programozókra és támogatásra. Minden rendelkezésünke álló erőforrást mozgósítanunk kell az ügy érdekében.

Célunk, hogy mához nagyjából egy év múlva, a 2012. november 23-ára eső Fekete Pénteken (az ünnepi bevásárlási időszak kezdete az USÁban – a ford.) már tarthassunk egy “ne használj Visát / MasterCardot / PayPalt-nap”-ot. Addigra rengeteg online üzletet kell felkészítenünk a Bitcoin, a Dwolla és más, e kampány szellemének megfelelően üzemelő fizetésfeldolgozók használatára. A Dwolla gyorsan fejlődik, a Bit-Pay és az Okpay már most is végez kereskedői bitcoinos fizetésfeldolgozást, és számos más hasonló projekt is készül már az indulásra, így ez az időkeret teljesen reális.

A kereskedők csapdába estek. Nem örülnek neki, hogy a fizetésfeldolgozók elszívják a bevételeik 2-4%-át, sem pedig annak, hogy ki vannak téve a fentiekben vázolt veszélyeknek. Mindannyian ezer örömmel változtatnának a fizetéskezelési megoldásaikon, ha tudnák, hogy milyen lehetőségeik vannak még. Ránk vár a feladat, hogy tájékoztassuk őket, és mindannyiunknak lépnünk kell annak érdekében, hogy jövőre ilyenkor már valóban szabadon fizethessünk.

Forrás: Bitcoin Trader

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.