A fellendülés kínai motorja

Szerző: Kashmir Hill

Bobby Lee, a BTC China vezérigazgatója

Töretlenül menetel új magaslatok felé a bitcoin annak ellenére is, hogy nemrégiben mintegy egymillió dollárnak megfelelő értékű, összesen 4.000 BTC-t loptak el az egyik legnagyobb tárcaszolgáltatótól, az Inputs.io-tól. Nick Colas, a ConvergEx Group piacelemzője szerint ennek egyik legfőbb oka az, hogy a kínaiak nagyon rákaptak a bitcoinra.

Amint arra Colas egy, az ügyfeleinek szánt jegyzetében rámutatott a Business Insidernél, a BTC China immár mindenkit – japán, amerikai és európai – váltókat is maga mögé utasított a forgalmával. Bobby Lee, a BTC China vezérigazgatója előzőleg a Yahoo-nál és a Walmart China-nál szerzett tapasztalatokat, és Stanfordos számítástechnikai végzettséggel is rendelkezik.

Péntek reggel, Shanghaiban volt szerencsém beszélgetni telefonon a 38 éves Lee-vel, aki akkor épp útban volt az irodája felé, és néha el is nyomta a hangját a forgalom zaja. Ő világpolgárnak tartja magát: kínai amerikai, aki azonban Afrikában született. Szülei strandpapucs-gyárat üzemeltettek az Elefántcsont-parton. New Jersey-ben járt bentlakásos iskolába, majd a Stanfordon tanult tovább. Mérnöki képesítéssel kezdett dolgozni a közösségi hálózatok iparágában még azelőtt, hogy az igazán beindult volna (a Yahoo! Groups-nál), majd – hét évvel ezelőtt – Kínába költözött, hogy előbb felhő-technológiákkal foglalkozzon (az EMC-nél), majd átnyergeljen a digitális szórakoztatásra (a kínai illetőségű BesTV-nél). Ezt követően igazolta le magának a Walmart China technológiai igazgatóhelyettesnek az ott beindítandó e-kereskedelmi műveleteihez. Amikor aztán a Walmart úgy döntött, hogy saját e-kereskedelmi szolgáltatás kiépítése helyett inkább egy már meglévőbe fekteti a pénzét, Lee is döntött (2012 szeptemberében), mégpedig arról, hogy felmond és beindítja a saját üzletét.

Mint mondta, a bitcoinnal a bátyja, a Litecoin alapítója ismertette meg még két évvel ezelőtt. 2011-ben el is kezdett bányászni, bár akkor még nem tulajdonított túl nagy jelentőséget a dolognak. Amikor azonban utóbb azon kezdett el gondolkodni, mi is érdekli és lelkesíti eléggé ahhoz, hogy egy komplett vállalkozást építsen rá, rá kellett döbbennie, hogy ez bizony egyértelműen a bitcoin.

A BTC China volt Kína első bitcoin-váltója. Lee elmondása szerint az oldal ugyan már 2011 júniusában is megvolt és működött, de akkor még csak egy egyszerű weboldalként, amit két lelkes srác üzemeltetett ráérő idejében, és a forgalma sem haladta meg a napi néhány száz bitcoint. Lee az idei év elején kereste fel az oldal üzemeltetőit azzal az ajánlattal, hogy kapcsoljanak magasabb fokozatba és alakuljanak vállalattá. Befektette a saját pénzét és hozott más támogatókat is, majd kialakították a főhadiszállásukat Shanghai-ban. Hat hónappal később már 20 alkalmazottjuk volt, mérnököktől terméktervezőkön át ügyfelesekig. Eleinte tényleg egy valóra vált álomnak tűnt az egész. Márciusban már elérte a forgalmuk a napi néhány ezer BTC-t, áprilisban pedig, amikor 260$-ra hágott az árfolyam, még a napi 20.000 BTC-t is meghaladta. Nyárra persze aztán újra belassult, napi 5.000 BTC alá.

Lee elmondása szerint szeptemberben tettek egy újabb jelentős lépést: eltörölték a kereskedési díjakat. Ezt stratégiai megfontolásból tették annak érdekében, hogy egyszerre ösztönözhessék általában véve a kínai kereskedés és konkrétan az oldal felhasználóbázisának növekedését is.

És bár ezek a díjak amúgy sem voltak kifejezetten magasak (vásárló és eladó esetén is 1% alatt maradtak), az eltörlésük mégis vagy nagyon bejött, vagy pont egybeesett egy attól független fellángolással a kínaiak bitcoin iránti érdeklődésében. Októberben robbant nagyot a kereskedés, mostanra pedig valóságos őrületté fokozódott. Most a héten a kizárólag a kínai bankrendszerrel kapcsolatban álló – tehát nagy valószínűséggel szinte kizárólag kínai kereskedőket tömörítő – BTC China rekordot döntött egy nap alatt 60.000 bitcoinos (több, mint 19 millió dollárnak megfelelő értékű) kereskedéssel. Ezzel a jelenleg forgalomban lévő összes bitcoin mintegy fél százalékát mozgatták meg, és – még ha csak ideiglenesen is, de – maguk mögé utasították a japán MtGoxot és az európai Bitstampet is, a világ első számú bitcoin-váltójává lépve így elő.

De miért kaptak rá ennyire a kínaiak a bitcoinra?

Lee elmondása szerint Kína mindig is a takarékoskodók országa volt – a bitcoin pedig egy digitális eszköz, ami most újabb opcióként jelent meg az ingatlan, az arany és a részvények mellett. Mivel pedig eleve úgy tervezték, hogy csak korlátozott mennyiségben álljon rendelkezésre, így lényegében gyűjthető holmiként is felfogható.

Rámutatott egyben arra is, hogy befektetésen és spekuláción kívül túl sok más felhasználási lehetősége nincs a bitcoinnak Kínában, mivel az USÁval és a nyugati világgal ellentétben Kína még eléggé le van maradva a bitcoin üzleti célú felhasználása terén. Jelezte továbbá azt is, hogy ezt természetesen ők maguk is tisztán látják, de nem aggódnak miatta. Ők a maguk részéről készen állnak – és ha Kína is felkészül, úgy az ezirányú piaci igényeket is ki fogják szolgálni.

Ezzel együtt azonban előnyként nevezte meg azt a tényt, hogy bár szabályozási szempontból Kínában a bitcoin még mindig a “szürke zónában” lebeg, az USÁval ellentétben a kínai kormány és a bankok közel sem félnek annyira a szürke zónás üzletektől, mint az amerikaiak, így a kínai bitcoinos üzleteknek nem is kell különösebb banki vagy szabályozási nehézségektől tartaniuk.

Mint mondta, a kínai törvényhozás még nem zárkózott fel az új technológiákhoz, és ő maga is azt szeretné, ha létrejönne a bitcoin megfelelő jogi meghatározása és szabályozása. A jövőt illetően pedig úgy fogalmazott, hogy szeretnének egy olyan vállalatot felépíteni, ami még 100 év múlva is működik majd. Mint mondta, már a Stanfordon tudta, hogy az internet lesz a jövő – most pedig ugyanez a helyzet a bitcoinnal is. Eleinte az internetet sem volt könnyű használni; a ’90-es évek elején még rendes böngészők sem voltak. Ha az ember netezni akart, ki kellett ismernie magát az FTP-vel és aTelnettel. Ahhoz, hogy az internet valóban használhatóvá váljon, az AOL, a Google, a Yahoo és mások kitartó, áldozatos munkájára volt szükség. Ehhez hasonlóan szeretnének ők maguk is hozzájárulni a bitcoin használhatóbbá tételéhez.

Nyilatkozat: a cikk szerzője birtokol valamennyi bitcoint – amennyi még maradt neki azután, hogy egy teljes hétig abból élt.

Forrás: Forbes

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.