A Bitcoinról egyszerűen és világosan

Szerző: Marc Bevand

A Bitcoin abszolút ellentéte minden más jelenleg ismert és létező elektronikus pénznek – egy teljesen új koncepció megtestesülése, amit elmagyarázni sem egyszerű. Olyannyira nem, hogy egyes cikkekben – teljesen tévesen – összehasonlítják akár a Beenzzel, az e-golddal, a Floozzal, a PayPallel, a Pecunixszel, és még ki tudja, mi mindennel. Az ilyesféle kijelentések minden esetben arról tanúskodnak, hogy a megfogalmazójuk nem érti a Bitcoin alapkoncepcióját.

A Bitcoin a világ első decentralizált, elektronikus pénze, amely abszolút mentes mindenféle központi hatóságtól és bizalmas harmadik felektől – ahogy azt már az alkotója is leszögezte jó előre. Még maguk a rendszer fejlesztői sem rendelkeznek semmiféle különösebb extra hatalommal vagy befolyással. Vesd össze ezt bármely más, központilag felügyelt e-pénzekkel, és máris láthatod a különbséget: magát a központot – a sebezhető, támadható központot. A központot, amely adott esetben visszaélhet a hatalmával (lásd Paypal vs. Wikileaks, stb.), vagy egyszerűen csak befuccsolhat, és magával ránthatja az egész rendszert (Beenz, stb.).

Ha még mindig zavarosnak találod a Bitcoint, ne aggódj, ez teljesen természetes. Legjobban talán a következő analógiákkal lehet érthetővé tenni a rendszert. Olvass figyelmesen:

* A bitcoin olyan, mint az arany digitális változata.

* Megváltoztathatatlanul előre rögzítették a rendszerben valaha is létrehozható összes bitcoin számát – hasonlóan a Földön rendelkezésre álló, valaha is kibányászható összes aranymennyiség korlátozottságához: 2,1 billiárd (= milliószor milliárd, vagyis 2.100.000.000.000.000) oszthatatlan érték-alapegységnél (0,000.000.01 bitcoinnál) több soha nem lesz a rendszerben.

* Mivel a bitcoinok eleve digitálisak, így bármikor azonnal átutalhatsz belőlük bármennyit bárkinek, bárhova a világba.

* A pénzintézetek által kezelt egyenlegeiddel és számláiddal ellentétben a bitcoinjaidat helyben, a saját elektronikus készülékeiden (pl. számítógépeden vagy okostelefonodon) tárolhatod – hasonlóan ahhoz, ahogy fizikai aranyat is elrejthetsz egy általad választott, tetszés szerinti fizikai helyszínre. Ami egyben azt is jelenti, hogy nincs “Bitcoin-fiókod”, amit bármely hatalom befagyaszttathatna (ellentétben a bankszámláddal, amelyet például egy rosszindulatú ex-házastárs könnyen befagyaszttathat egy válás során jól célzott rágalmakkal).

* A bitcoin-tranzakciók szerkezetileg visszafordíthatatlanok. Egyszerűen nincs lehetőség a rendszerben egy már hitelesített és lekönyvelt tranzakció visszafordítására; már elutalt pénzt csak akkor kaphatsz vissza, ha rá tudod venni azt, akinek küldted, hogy küldje vissza neked. Így máris nyugodtan alhat minden bitcoint használó kereskedő: garantáltan nem kell többé visszatérítéssel játszó csalóktól tartaniuk. (Aminek persze megvan az a hátránya is – szintén az aranyhoz, vagy akár a készpénzhez hasonlóan -, hogy ha valaki sikeresen ellopja vagy kicsalja tőled, akkor általában elég soványak az esélyeid annak a visszaszerzésére.)

* A kifizetések közvetlenül az érintettek között kerülnek lebonyolításra, közbenső pénzintézeteken való áthaladás nélkül, szintén a fizikai arany vagy készpénz kézből kézbe való átadásához hasonlóan: a saját gépedről a címzett gépére, a Bitcoin hálózatán keresztül (ami nem más, mint a Bitcoin szoftverét futtató többi gép összessége). Mindaddig, amíg a nethez hozzáférsz, senki nem nyúlhat bele a tranzakcióidba vagy blokkolhatja azokat (akkor sem, ha például egy elnyomó rezsim ellen küzdő aktivista vagy).

* És végül, a Bitcoin mögött nem áll egyetlen pénzintézet, bank vagy vállalat sem – éppúgy, ahogy az arany mögött sem. Nincs egyetlen központi Bitcoin-szerver, aminek a lekapcsolásával az egész Bitcoin-hálózatot ki lehetne iktatni. A Bitcoin egyszerűen egy alkalmazás, amit bárki futtathat a gépén, és amely a neten keresztül folyamatosan kommunikál a mások gépén futó többi példányaival. A Bitcoinnak ezt a “szövedékét” nevezzük P2P-hálózatnak, és ez a szerkezet teszi lényegében elpusztíthatatlanná a rendszert mindaddig, amíg a kommunikációs csatorna (az internet maga) fennmarad.

Most persze esetleg felmerülhetnek benned például olyasféle kérdések, mint hogy…

* Hogyan garantálhatja mindezt a Bitcoin rendszere? Az erőteljes kriptográfiai algoritmusok ötletes és újszerű, kombinált alkalmazása révén, amelyre az egész rendszer épül. Mi több, a szoftvert teljesen nyíltan fejlesztik, nyílt forráskóddal, így bárki bármikor ellenőrizheti, hogy valóban minden rendben van-e vele, nincs-e benne valahol valami trükk, és mindenki szabadon, ingyen használhatja. Az alkalmazott kriptográfiai megoldások számos neves tudós és szakértő figyelmét is felkeltették (pl. Jeff Garzik, Dan Kaminsky, Jacob Applebaum, stb.) – azonban a Bitcoin szoftverében még ők, a maguk minden rutinjával és tapasztalatával sem találtak semmi hibát, megerősítve így annak a kiforrottságát, jóltervezettségét, megbízhatóságát és biztonságosságát.

* Hogyan kerülnek kibocsátásra az egyes bitcoinok? Ez is hasonló az aranyhoz, amelyet csak nagy energiabefektetéssel lehet felfedezni a föld mélyén, majd kibányászni onnan: az úgynevezett bitcoin-bányászok egy speciális szoftvert futtatnak nagyteljesítményű számítógépeken, amellyel bonyolult matematikai feladványokat oldanak meg. A feladványok nehézsége gondoskodik arról, hogy csak lassanként kerüljenek forgalomba újabb érmék, és hogy kellően véletlenszerűen is oszoljanak el a felhasználók között. (A bitcoin éppen aktuális árfolyamától és az áramköltségektől függően a bányászat nyereséges vállalkozás is lehet.) A Bitcoin-felhasználók túlnyomó többsége azonban egyszerűen másoktól vesz bitcoint – vagy személyesen, vagy a különböző váltók valamelyikén. Vagy különféle árukat és szolgáltatásokat kínál bitcoinért cserébe.

* De ha a saját készülékemen vannak a bitcoinjaim, akkor mi gátol meg abban, hogy kedvem szerint sokszorosítsam és hamisítsam azokat? A hálózat egyedileg azonosít minden egyes érmét és folyamatosan nyilvántartásba vesz minden egyes tranzakciót, mint ahogyan például ezt is: egy ránézésre értelmezhetetlen karaktersorozatként jegyzett címről egy hasonlóan értelmezhetetlen másik címre küldött összegként. Hiába készítenél tehát másolatokat, a rendszer azonnal észlelné, ha többfelé próbálnád elkölteni ugyanazt az érmét, és helyből elutasítaná a próbálkozást. (Itt megjegyzendő, hogy az értelmetlennek tetsző címek nem teszik teljesen névtelenné a rendszert, csak lehetőséget adnak a névtelenségre akkor, ha az ember megtesz minden szükséges óvintézkedést, de erre nem veszi mindenki a fáradságot.)

* Mi adja a bitcoinok értékét – vagy fedezetét? Mi adja az arany értékét – vagy fedezetét? Semmi. Bármely pénznek vagy árucikknek kizárólag az adja az értékét, hogy az emberek hajlandóak más pénzeket, árucikkeket vagy szolgáltatásokat adni azokért cserébe. Eleinte a bitcoint teljesen értéktelennek tartották, majd ahogy egyre többen látták át a lehetőségeit és fektettek bele egyre több pénzt, úgy vált egyre értékesebbé. Az egyik legelső bitcoin-tranzakció például egy pizzáról szólt – összesen 10.000 bitcoin ellenében. Ez az ügylet már csak azért is volt kockázatos, mert akkoriban a bitcoinok még jóformán értéktelenek voltak. Mégis létrejött azonban ez a tranzakció – majd számos további (és egyre több) is utána, fokozatosan építve fel és indítva be így a Bitcoin gazdaságát, mivel így egyre többen győződhettek meg róla, hogy tényleg van mire elkölteni a bitcoint, mert egyre többen fogadják azt el mindenféle árukért és szolgáltatásokért cserébe. Ma pedig már kereskedők hosszú sora fogad el bitcoinos fizetést. Egyedül ez a közösség adja tehát a bitcoin értékét.

Meglátásom szerint a Bitcoin korlátlansága és decentralizáltsága ugyanúgy megváltoztathatja a társadalmunkat, ahogyan tette azt a világháló biztosította korlátlan és decentralizált információáramlás is.

Forrás: Zorinaq – mrb’s blog

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.