A Bitcoin visszavág

2013-01-25

Szerző: Joel Bowman

Részvények fel, arany le, bitcoin… az egekbe.

24-én reggel az S&P 500 áttörte az 1500-as határt; 2007 óta nem voltak ilyen magaslatokban az árfolyamok – utána pedig hirtelen nagyon megzuhantak… még sokkal hosszabb ideig. Mindeközben az arany visszaesett egy kicsit. A világ jegybankárjai pedig továbbra is szorgosan értéktelenítik el a papírpénzeiket Midász király fémjével szemben. Jobb lesz, ha megbarátkozunk a lefelé mutató tendenciákkal.

No de álljunk csak meg egy pillanatra. Mi a helyzet a bitcoinnal? Sőt… tulajdonképpen mi is az?

Nos, spekuláció, természetesen. Anarchisták és más holdkórosok fekete lova, ugyebár, olyanoké, akiket nem hívnál át ebédelni a szüleidhez. A beilleszkedni képtelenek és más elmeháborodottak szerelme. Elvégre mit sugall már maga a “decentralizált kiber-kriptopénz” fogalma is? Ismeretlen… bomlasztás… lázadás… talán még forradalom is, akár…

Magyarul, tisztességes ember ilyesmibe nyilván nem helyezi bizodalmát. És valamiért mégis rajongunk érte!

Mióta először beszennyeztük az oldalunkat ennek a nyomorult vacaknak a nevével, az azóta megnégyszerezte az árfolyamát… majd átszakította a padlót… majd a kétely és szkepticizmus termékeny hamvaiból főnixként lobbanva új életre tört ismét az egekbe.

A csúcsfejű professzorok véleménye természetesen továbbra is megoszlik a kiberpénzek témakörét illetően – akárcsak a közgazdászoké.

Még a libertariánus tábor sem igazán tudott kialakítani egy “hivatalos” álláspontot a kérdésben…

“Tekinthetjük-e pénznek a bitcoint? Valóságos-e egyáltalán? Tekinthetjük-e intellektuálisan “érvényesnek”?”

Akadémikus tányérnyalók pompázatos csődülete, ti! Ti, akik folyamatosan kritizáljátok a mainstream vak ragaszkodását a merev, archaikus elvekhez! Ti, akik folyamatosan ostorozzátok a megkövült teóriák begyöpösödött hirdetőit, akik se nem elég dinamikusak, se nem elég felkészültek sem a világ jelen valóságához, sem pedig a folyamatos változásaihoz való alkalmazkodáshoz! Ti, akik szent haraggal léptek fel a hatalom összpontosítása, a vezetés arroganciája és a központi tervezés idiotizmusa ellen!

Itt van az abszolút bajnokotok! A decentralizált hatalom hőse, a demokratikus, horizontális információterjesztés katalizátora – melynek az árát nem más, mint az általatok állításotok szerint olyannyira imádott szabad piac határozza meg. Itt van előttetek, épp csak karnyújtásnyira, egy látványos kudarc… vagy épp annak az átalakulásnak a kulcsa, amelyet olyannyira vártatok! És ti mást sem tudtok mondani rá, mint hogy “Hát igen, igen, de… megfelel ez a jó pénz arisztotelészi elveinek?”

Eh, a fenébe veletek!

Néhány éve adtunk hírt először erről az észrevétlen pénzről, nem sokkal azután, hogy elkezdett hullámokat verni különböző netes fórumokon. Az elképzelés igen megnyerőnek tűnt – és tűnik mindmáig is: fogadjunk a jegybankárok mindentudása ellen! A pénz iránti kereslet nem csekély hányada köszönhető mindmáig a világ előbb említett illetékesei arroganciájának.

“A teljesen szabadpiaci pénz iránti igény természetesen a jelenlegi monetáris környezet gyászos állapotának köszönhetően erősödött meg,” – írtuk akkoriban; egy olyan környezetben, – “amelyben a világ kormányai szisztematikusan elértéktelenítik a nyomtatott pénzeiket az adakozó-hadakozó államaik fenntartása érdekében, amit folyamatosan ígérnek, de amit képtelenek megfizetni. Az ennek nyomán keletkező inflációt időnként “alamuszi adó”-nak is nevezik, mivel csendben, észrevétlenül és alattomosan hálózza be és feji a piacot, folyamatosan veszélyeztetve a már forgalomban lévő bankjegyeket minden egyes újabb, frissen nyomtatott bankó kibocsátásával.”

Változott-e bármi is egyáltalán az eltelt évek során azóta, hogy leírtuk e szavakat? Ismerte-e el akár csak egyetlen egy tévedését akár csak egyetlen egy jegybankár is? Vontak-e bárkit is felelősségre ezért az elképesztő hanyagságért bármilyen formában? Került-e akár csak egyetlen egy is közülük rács mögé… vagy legalább kalodába… az emberiség előrehaladását gáncsoló bűneiért?

Na persze! De mégis ugyanazoktól várja a megoldást egy egész agyhalott lakosság, akik eleve előidézték ezt az egész felfordulást! Akik éjt nappallá téve dolgoztak – güriztek – azon, hogy életben tartsanak olyan vállalatokat, amelyeknek már rég a céges kudarc szemétdombjain kellene rohadniuk és elbomlaniuk, újra felszabadítva az addig lekötött alkotó energiáikat, hogy azok új formában valósíthassák meg a bennük rejlő lehetőségeket. Már maga a puszta tény, hogy ezek az egyének egyáltalán ott lehetnek a megoldáskereső tárgyalóasztaloknál, nyílt szembeköpése a tisztességnek és a józan észnek.

Végeredményben tehát a Bitcoin egy fogadás Az Állam érméjének másik oldalára: a szabad piac oldalára. Fogadás arra, hogy az önkéntes részvételen alapuló kereskedelem végül le fogja gyűrni az őskorból ittmaradt zsarnoki hatalmakat. Fogadás arra, hogy a “fekete” piac árnyas berkeiben jelenleg is zajló élénk diskurzusok sokkal figyelemreméltóbbak, összetettebbek, árnyaltabbak és egyre érdekesebbek is, mint az élőhalott, mainstream TV-fogyasztókat kábító szokásos mindennapi vacsorai fecsegés.

Ha a Bitcoin holnap végleg elfüstöl – ami minden további nélkül megtörténhet -, még azzal is pontosan azt fogja igazolni, amit a szabad piac hívei kezdettől fogva hirdetnek: nevezetesen hogy nem egy bizottság, egy állam, egy központi hivatal, egy törvény vagy épp egy rendelet tiszte eldönteni bármiről (ide értve magát a pénzt is), hogy az mennyit ér vagy mennyit sem.

Ezt csakis a piac döntheti el. Ma ez a piac azt mondja, hogy egy bitcoin 16$-t ér. Holnap ez talán 16 cent lesz – vagy talán 16.000$. Senki sem tudhatja – és épp ez a lényeg.

Üdvözlettel,

Joel Bowman

A The Daily Reckoning számára

Joel Bowman

Joel Bowman a The Daily Reckoning felelős szerkesztője. Szülőhazájában, Ausztráliában végzett médiakommunikáció és újságírás szakon, majd Baltimore-ba költözött, hogy csatlakozhasson az Agora Financial csapatához. Utazó kedve és a makroökonómia iránti érdeklődése először New Yorkba vitte, ahol rendszeresen beszámolt a Wall Street fejleményeiről – jelenleg pedig a világ bármely pontján tartózkodhat.

Forrás: The Daily Reckoning

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.