A bitcoin mint megtakarítás

Szerző: Rick Falkvinge

Nagyon sokat gondolkodtam az elmúlt napokban a bitcoinról, aminek az eredménye pedig az lett, hogy minden megtakarított pénzemet, és még amennyi kölcsönt biztonsággal fel tudtam venni, bitcoinba fektettem. Hogy miért? Ezért:

Két posztban is elemeztem már a bitcoin társadalmi hatásait, azonban sokkal több mindent gondoltam végig annál, amit írásba foglaltam, és ennek nyomán jutottam erre a döntésre.

Röviden a bitcoinról: ez egy teljesen új fajta pénz, amit egyetlen kormány sem foglalhat le vagy fagyaszthat be; ami elválaszthatatlan a saját tranzakciós rendszerétől; amelynél opcionálisak a tranzakciós díjak – és amelynél egy pillanat alatt elutalhatsz bármekkora összeget bárhova, anélkül, hogy ebbe bármilyen hatóság beleszólhatna vagy egyáltalán tudomást szerezhetne róla.

Kicsivel lejjebb szemléltetem is majd a használatát.

A magam részéről a következő három ok miatt teszem le a voksom a bitcoin mellett:

Eddigi teljesítmény: a bitcoinnak az amerikai dollárhoz viszonyított árfolyama mindössze tizennégy hónap alatt megezerszereződött. Igen, olvasd csak újra: megezerszereződött, tizennégy hónap alatt. És jelenleg sem látni semmi nyomát annak, hogy leállt vagy hogy telítődött volna a piaca. Sőt, épp ellenkezőleg.

Felhasználhatóság: a bitcoin legfőbb előnye, hogy egy mozdulattal lesöpör az asztalról minden bürokráciát és tranzakciós díjat, nem is szólva a hagyományos pénzrendszer tranzakcióitól szintén megszokott késésekről és közvetítőkről.

Hajtóerők: arra számítok, hogy az elkövetkező évek során a bitcoin értéke legalább még egyszer meg fog ezerszereződni – és akkor ez még csak az óvatos számítás.

FIGYELEM! EZ NEM BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS!
Amennyiben jelen írás “befektetési tanácsadás”-nak való minősítése bármi módon jogilag felelősségrevonhatóvá tenné Rick Falkvinge-et, úgy ez nem befektetési tanácsadás. Ha bármi egyéb, jogi felelősségrevonhatósághoz vezető módon értelmezhető, akkor nem is az. Ez csupán egy gondolatmenet leírása.

Vegyük sorra ezeket a tényezőket egyesével.

1. A bitcoin eddigi teljesítménye

A legtöbb pénz értéke mindössze néhány százalékkal változik egy év alatt. Nem így a bitcoiné. Tavaly márciusban valaki 50$-t kért 10.000 BTC-ért (bitcoinért), és mindenki sokallotta az árat. Ehelyett ennek a felét, 25$-t ajánlottak neki. De volt olyan is, aki azt állította, hogy az akkor éppen aktuális árfolyam szerint ezer – ezer – bitcoin 6,50$-t ér. Tekintve az értékek ellentmondásosságát, legyünk óvatosak és számoljunk a magasabb, 6,50$ / 1.000 BTC értékkel, és vessük azt össze a maival. 2011 május 29-én, UTC szerint éjfélkor egy bitcoin ér 8,30$-t. (2011 július 18-án GMT+1 szerint reggel 9:16-kor már átlagosan 13$-t – a ford.)

A múlt hónapban a bitcoin értéke megtízszereződött.

Az elmúlt három hónapban megszázszorozódott.

Az elmúlt tizennégy hónapban több, mint megezerszereződött.

Ezt talán már nem is olyan könnyű felfogni, ezért lássunk egy konkrét példát: ha tavaly tavasszal bitcoinra váltottál volna 2.500 eurót, úgy az akkor vett bitcoinjaid ma több, mint 2,5 millió eurót érnének.

A kihívás adott: mondj csak még egy olyan holmit, aminek ilyen rohamosan nő az értéke. És semmi nem utal arra, hogy lassulna vagy telítődne a növekedés. Épp ellenkezőleg, a bitcoin iránti érdeklődés egyre csak nő. Svédországban épp csak tegnap (május 28-án) közölte le róla az első cikket a mainstream média. (Kicsit úgy hangzott, mint amikor az internetről adtak hírt először: “emberek és üzletek ezrei fordulnak egy új digitális pénzhez”…)

Ugyanakkor persze tény az is, hogy önmagában az eddigi teljesítmény nem garantálja a jövőbeli folytatást. De erre még vissza fogunk térni.

2. A bitcoin felhasználhatósága

A Bitcoin úgy néz ki, mint bármelyik másik számítógépes program. Letölthető és telepíthető Windows-ra, Mac-re és Linuxra. Ha nem tudnád, miről van szó, akár azt is hihetnéd, hogy a bankszámládat látod. Valójában azonban ehhez semmiféle banknak nincs semmi köze; a Bitcoin hálózatához kapcsolódsz, a pénz pedig csak és kizárólag a te számítógépeden kerül eltárolásra egy bizonyos fájlban.

Amíg ez a fájl nálad van, addig senki nem is teheti rá a kezét a pénzedre, és az egyenlegedet sem lesheti meg. A fájlról készíthetsz biztonsági másolatokat – és ezt nagyon helyesen is teszed -, azokat lekódolhatod és különböző biztonságos helyeken őrizheted őket. A pénzedet a fájl kriptográfiai aláírások formájában tárolja; a fájl lemásolásával több pénzed nem lesz, viszont a kriptográfiai aláírásodat biztonságban tudhatod – ami pedig azért fontos, mert enélkül a pénzedhez sem tudsz hozzáférni.

Ha tehát át akarok utalni valamennyi pénzt például egy Új-Zélandon élő barátomnak, csak ráklikkelek a “Send Coins“-ra, bemásolom a barátom Bitcoin-címét (vagy kiválasztom a címtáramból), megadom az összeget (jelen esetben fél BTC-t, ami ma nagyjából egy csésze kávéra elég), és ráklikkelek a Sendre.

Amint ráklikkeltem a gombra – ahogy azt meg is tettem rögtön a kép lementése után -, az összeg azonnal levonásra került az egyenlegemből, az új-zélandi barátom pedig azonnal megkapta a kávépénzét.

Egyszerű és kézenfekvő, nemde? Már-már szinte túlságosan is. Tegyük hát teljesen világossá a helyzetet, és lássuk, hogy mi nem történt:

* Senki nem lépett be semmilyen bank rendszerébe.
* Nem volt szükség semmilyen komplikált külföldi átutalási űrlap kitöltésére.
* Nem terhelték meg hajmeresztő külföldi utalási költségekkel az egyenlegemet. Mi több, egyáltalán semmilyen tranzakciós díj nem került levonásra.
* Egyetlen bank sem tartotta magánál a pénzemet egyetlen napig sem. A barátom azonnal megkapta.
* Nem érvényesült semmilyen banki szünnap. Egy vasárnapi napon utaltam.
* Semmiféle állami feketelista nem került a képbe. Az új-zélandi törvények szerint ő akár bűnöző is lehet, de nekem az számít, hogy a barátom.
* Senkinek nem állt módjában lefoglalni a pénzt, mielőtt a barátom megkaphatta volna. És azután sem.
* Nem kapott az utalásból semmiféle részesedést a Visa és a MasterCard sem.
* Egyetlen adóhatóság sem szerzett tudomást az utalásról.

Mi több, egyáltalán senki nem tud az egészről rajtam és rajta kívül. És még ő sem tudja, hogy pontosan kitől is kapta a pénzt, mivel csak a címet látja, amiről az érkezett. Most valószínűleg meg is lepődött egy kicsitt.

Nem nehéz belátni, miért is olyan sokkal vonzóbb ez, mint a jelenlegi pénzrendszerek, nemde?

Természetesen a barátomnak nem szükséges Új-Zélandon tartózkodnia. Éppúgy, ahogy a mobiltelefonok esetében, a Bitcoinnál sem kell tudnom, de még csak foglalkoznom sem vele, hogy ő most pontosan hol is van helyileg. Lehetne a bolygó másik oldalán, a szomszéd szobában, Délkelet-Ázsiában, vagy akár a Nemzetközi Űrállomáson is, alacsony Föld körüli pályán. Semmi jelentősége. Nekem csak egy Bitcoin-címre és egy netkapcsolatra van szükségem – éppúgy, ahogy neki is.

Miért is ne próbálnád ki hát a programot? Ha telepítetted, látogass el erre az oldalra, igényelj magadnak két bitcentet teljesen ingyen, és már lesz is mivel kipróbálnod a rendszert.

3. A bitcoin hajtóerői

Tehát miért is vagyok ennyire biztos benne, hogy a bitcoin értéke ezután is nőni fog? Annyira, hogy fel is teszem rá minden megtakarított pénzemet?

Az elérhető bitcoinok mennyisége korlátozott, és éves viszonylatban is eléggé állandó jellegű marad. Senki nem fog újabb bitcoinokat kibocsátani csak azért, hogy a kereslet szintjén tartsa a kínálatot. Ez pedig azt jelenti, hogy minél többen váltják bitcoinra a nemzeti valutájukat, annál magasabbra is fog szökni a bitcoin ára.

A pénzügyi elemzéseket általában maguk a pénzügyi elemzők hajtják. Ez azonban most egy egészen szokatlan dolog: egy polgárjogi szemszögű pénzügyi elemzés.

A legjobban úgy garantálhatjuk az alapvető polgárjogokat az egész népességnek, ha elsőként azoknak biztosítjuk azokat, akik a legkevésbé szolgálnak rá. A legaljának. Mivel azonban az emberi jogok minden embert megilletnek, ezért ha sikeresen biztosítottuk azokat a legmegvetettebb rétegek számára, akkor azzal egyben mindenki más számára is biztosítottuk.

Nincs ez másképp jelen esetben sem; most is a legalja lesz az, akik biztosítják majd számunkra is a saját pénzünkkel kapcsolatos polgárjogainkat.

Jelenleg valamivel több, mint hatmillió bitcoin van forgalomban, és ezek a maguk darabonkénti 8$-os árával együtt mintegy 50 millió dollárt érnek. Egészen mostanáig a keresletet legnagyobbrészt az egyszerű rajongók biztosították.

A bitcoin értékét nem lehet egy bizonyos szinten tartani. Ha további 12 millió dollárt váltanak bitcoinra, úgy máris 10$-ra nő majd egy bitcoin ára. Minél többen akarják használni a rendszert, annál többeknek kell bitcoinra váltaniuk a nemzeti valutájuk egy részét, és annál több pénz is kerül a rendszerbe. És minél több pénz van a rendszerben, annál többet fog érni egy-egy bitcoin.

(PONTOSÍTÁS: Amint arra időközben rámutattak, ez csak egy zanzásított és leegyszerűsített összefoglalója a piac mechanikájának.)

Többen kinevették már a bitcoint amiatt, hogy az ember még csak egy hotdogot sem vehet rajta a sarki árusnál. A puszta megszokás és a hálózati hatás okán a hagyományos bankrendszer egyelőre természetesen alkalmasabb a hétköznapi ügyek intézésére, ebben teljesen igazuk van – és csak egy hajszál választja el őket az ebből logikusan következő következtetéstől, amit azonban már általában nem vonnak le. Attól, hogy miért is fog a bitcoin értéke az egekbe szállni abban a pillanatban, amint az emberek megértik, hogy milyen forradalmi változást is jelent valójában.

A rajongók első hulláma után még a következőt sem azok fogják alkotni, akik napi rendszerességgel használják a hagyományos bankrendszer szolgáltatásait, és tökéletesen elégedettek is azzal, hanem éppen hogy azok, akik nem akarják a hagyományos bankrendszert használni a hétköznapi tranzakcióikhoz, vagy esetleg akiket egyenesen meg is fosztottak ettől a lehetőségtől.

A világ teljes pénzkészlete összesen mintegy 75 ezermilliárd amerikai dollárnak megfelelő összeg körül mozog. Persze a napi fluktuációk miatt a pontos érték folyamatosan változik, de jelen gondolatmenetünk szempontjából úgyis csak a nagyságrend a lényeg. Becslések szerint ennek az összegnek mintegy 5-30%-a az illegális termékek és szolgáltatások feketepiacán mozog. Legyünk tehát óvatosak és számoljunk csak az 5%-os értékkel; tegyük fel, hogy világszerte összesen mintegy 4 ezermilliárd amerikai dollárra rúgó pénz mozog a feketepiacon.

Ezeknek a nagy többségét valószínűsíthetően apró, helyi szolgáltatók teszik ki, így például a szerelő, aki nem ad számlát a fűnyíród megjavításáról, vagy épp az engedély nélkül fuvarozó taxis. Az egyenlőtlen eloszlás törvényéből kiindulva feltételezhetjük ezonban, hogy e földalatti gazdaság mintegy 10%-a már egyértelműen a nagy volumenű, fejlett technológiai ágazatba sorolható. Abba az ágazatba, amelyik olyan fejlett tengeralattjárókat épít kábítószercsempészethez, amelyeket még az amerikai haditengerészet eszközei sem érzékelnek.

Tegyük fel – ismét óvatosan -, hogy ezek a fejlett technikájú ágazatok az elkövetkező évek során csak amúgy próbaképp bitcoinra váltják a vagyonuk 15%-át. Így tehát (óvatos becslésekkel számolva) annak a bizonyos 4 ezermilliárd dollárnak a 10%-ának a 15%-a kerül be a Bitcoin rendszerébe, tehát mintegy 60 milliárd USD.

Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy e 60 milliárdos befektetés nyomán a bitcoin értéke az elkövetkező évek során egy újabb ezerszeres növekedésre számíthat (jelenleg a rendszer teljes, összesített értéke 50 millió USD körül jár).

Ez pedig azt jelenti, hogy a kávépénzből, amit nemrég elküldtem, néhány év múlva már egy jobb fajta autóra is futja majd.

És akkor még egyáltalán nem is számoltunk a Wall Street kapzsi tőzsdecápáival, akik pedig kétségkívül szintén ki akarják nyesni majd a saját részüket a bitcoin egekbe szálló árából – és ennek érdekében ők is rengeteg pénzt ömlesztenek majd a rendszerbe. Elvégre a portfóliójuknak már egy 25%-os értéknövekedése is komoly izgalomba hozza őket – itt pedig nem kevesebb, mint 100.000%-os értéknövekedésre számíthatnak. Ezért tehát a Wall Street és a világ más tőzsdéinek befektetései szintén olyan mértékben járulnak majd hozzá a bitcoin értékgyarapodásához, amit még csak megtippelni sem merek.

Ez a kettő együtt pedig bőven elég hajtóerőt biztosít a bitcoinnak ahhoz, hogy a harmadik hullámban már a hétköznapi kereskedők és lecsapjanak rá. Előbb csak a webshopok, aztán a fizikai üzletek is.

Ezért fektetem tehát most minden pénzemet bitcoinba. A fenti számok alapján ugyanis ennek a megtakarításnak az értéke 3-4 éven belül a legjobb esetben akár további három nullával is gyarapodhat.

4. Veszélyek

A fentiekből következően azonban nagy összegben mernék fogadni arra is, hogy a bankok és a hitelkártya-vállalatok minden lobbikapacitásukat latba vetik majd a bitcoin törvényen kívül helyeztetése érdekében, előadva minden érvet emellett, amit csak ki tudnak találni – elvégre ez a technológia teljesen feleslegessé teszi őket. Azonban a Bitcoin hálózata P2P-alapú. Az elmúlt 12 év során megfigyelhettük, milyen könnyű is fellépni az ilyen hálózatok ellen – így ha a kormányok beadják a derekukat, úgy ők is legalább akkora bohócot csinálnak majd magukból, mint amekkorát a zeneipar is.

Persze nem hiszem azt sem, hogy önmaguk köznevetség tárgyává tétele bármekkora visszatartó erőt is jelentene a politikusok többsége számára – elvégre ehhez már bőven hozzászokhattak. Ettől függetlenül azonban ők is csak ugyanolyan mértékű sikerekre számíthatnak, mint amekkorára a zeneipar is – vagyis egyáltalán semekkorára.

Ennél lényegesen komolyabb fenyegetést jelenthetne az, ha valaki találna valamilyen sebezhető pontot a Bitcoin hálózatának kriptográfiájában, melynek kihasználásval aztán kedve szerint hamisíthatna pénzt magának. Tény ugyan, hogy a hálózat jelenleg tökéletesen ellenállónak tűnik az ilyesfajta manipulációkkal szemben – mivel a hálózat mindig pontosan tisztában van a teljes pénzmennyiséggel, ezért senki nem hamisíthat pénzt és adhat túl rajta -, de ki tudja, mit hoz a jövő. Ez kétségkívül jelent valamennyi rizikót. Tekintve azonban a várható nyereséget, ezt hajlandó vagyok felvállalni.

(PONTOSÍTÁS: Amint arra időközben rámutattak, egy másik kriptopénz is veszélyt jelenthet pusztán azzal, hogy a Bitcoin versenytársává válik. Ez azonban magukat a kriptopénzeket nem fenyegeti; amíg kompatibilisek egymással, addig akár erősíthetik is a hálózati hatást.)

5. Bitcoin-vásárlás

Jelenleg csak kissé trükkösen lehet bitcoinhoz jutni. A MasterCard és a Visa nem túl együttműködőek, és nem hajlandóak kiszolgálni bitcoin-kereskedőket. Láthatólag nincs ínyükre a dolog (ezt a megállapítást “Nem mondja, Sherlock!” címszó alatt iktathatjuk). Névtelenül azonban lehet vásárolni.

A kereskedés legnagyobb hányada egyelőre az MtGox tőzsdéjén zajlik. Itt teljesen névtelenül regisztrálhat magának bárki egy kereskedő-fiókot és vásárolhat bitcoint hasonlóan névtelen eladóktól. Ahhoz azonban, hogy feltölthesd a fiókodat a nemzeti valutáddal, egy bankon keresztül kell elutalnod azt az MtGoxhoz. Ezt már próbáltam eurós utalással, és eléggé idegesítő volt, hogy a bank több napig ült a pénzen (Bitcoint, valaki…?) – de végül csak megjelent az összeg USD-ban a kereskedőegyenlegemen, és annak rendje és módja szerint kaptam róla értesítést is. Jól működik a rendszer.

Az egyetlen kellemetlenség az, hogy az amerikai szabályozás miatt egy nap alatt nem utaltathatok 1.000$-t meghaladó értékű bitcoint a gépemre a tőzsdéről, ezért 24 órás ciklusokban, részletenként kell átvinnem a portfóliómat a gépemről a tőzsdére. Amint azonban sikeresen a végére értem ennek a folyamatnak, onnantól már teljes egészében az irányításom alatt állnak. (Egyesek inkább a tőzsdén tartják a bitcoinjaikat; ez is egy lehetőség, és ennek is megvannak a maga veszélyei.)

6. Végül, egy kérés a fejlesztőkhöz

A bitcoin értéke nő, mint a bolondgomba, és amint fentebb kifejtettem, meglátásom szerint ez a jövőben sem lesz másképp. A rendszer jelenleg nyolc tizedesjegyet használ a bitcoinok bontására, de kérlek titeket, hogy a lehető leghamarabb nyissátok meg az utat a milli- és a mikrobitcoinok használata előtt is, mivel a bitcoin értéknövekedése még gyorsulhat is. Egy olyan pénz pedig nem túl alkalmas hétköznapi használatra, amelynek még a legkisebb egységén is egy kisebb házat vehet az ember.

Szeretnék milli- és mikrobitcoinokat használni. Tudom, hogy a rendszer akár egy mikrobitcoin 1/100-át is tudja kezelni. Kérlek titeket, hogy mielőbb tegyétek elérhetővé ezt a lehetőséget a felhasználói felületről is.

További olvasnivalók
Esetleg számot tarthat még az érdeklődésre az a cikkem is, melyben A bankrendszer Napsterének neveztem a bitcoint, valamint az adózásra és a szociális juttatásokra gyakorolt hatását vizsgáló elemzésem.

Forrás: Falkvinge.net

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.