A Bitcoin kiterjeszti a pénz határait

2012-04-20

Új játékszert kaptak a pénzkereskedők a Bitcoin képében. Ezt a digitális pénzt éppúgy titulálták már piramis- avagy pilótajátéknak, ahogyan a legnagyszerűbb találmánynak is az internet létrehozása óta. A hagyományos és más digitális pénzekkel ellentétben ugyanis a Bitcoin egy mindennemű központi felügyelettől mentes P2P-hálózattal működik. Egy bitcoin jelenleg megközelítőleg 5$-t ér az online váltókon, amelyeken a világ mintegy 15 különböző, hagyományos pénze ellenében lehet azt adni-venni. Nemrégiben például, mindössze egyetlen nap leforgása alatt nem kevesebb, mint 4,3 millió dollár összértékű forgalmat bonyolítottak le a felhasználók.

Simon Lelieveldt bank- és fizetésszakértő azonban borúlátó, meglátása szerint a Bitcoin kölcsönzött időn él. A márciusi, Londonban megrendezett Digital Money Forumon előadott véleménye szerint ugyanis “minden pénznek szüksége van egy hatalmi bázisra. Mivel pedig a Bitcoinnak nincs sem jegybankja, sem pedig hatalmi bázisa, ezért eleve kudarcra van ítélve.”

Sok felhasználó számára azonban éppen ez a hatalommentesség jelenti a Bitcoin egyik legnagyobb vonzerejét. Egy bitcoin-rajongó és -kereskedő például a következőképp fogalmazott egy pint Guinness mellett London pénzügyi körzetében: “A Bitcoint nem szállodai szobalányokra gerjedő öregemberek irányítják, és nem is kizárólag profitmaximalizálásra törekedő vállalatok vezérigazgatói, igazgatótanácsa vagy részvényesei. A Bitcoin egyetlen vezérlőszerve nem más, mint egy matematikai képlet.”

Ugyanez a kereskedő nagyon jó ötletnek találja a Bitcoin rendszerébe épített 21 millió bitcoinos plafont is, mondván “Ha bárki megpróbál ennél több bitcoint létrehozni, úgy a rendszer egyszerűen el fogja utasítani a próbálkozását. Ez egy sokkal jobb pénz, mint a jelenlegiek vagy a múltbeliek közül bármelyik; a legjobb, amit valaha is terveztek.”

A neve elhallgatását kérő kereskedő saját elmondása szerint volt, hogy napi négy órát is bitcoinozással töltött, egyenesen másodállásaként aposztrofálva az elektronikus pénzzel való kereskedést. Becslése szerint a bitcoint vásárló kereskedők túlnyomó többsége – akár 90%-a – “csak a gyors meggazdagodásra hajt”, viszont ő a maga részéről hosszú távon gondolkodik: igyekszik minél több bitcoint összegyűjteni abban a reményben, hogy így egy napon már valóban egy jelentős (bár persze az összeshez képest még így is mégoly csekély, de azért jelentős) hányada felett rendelkezhessen a csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló pénznek.

Emellett három másik kereskedőtársával együtt kutatnak frissen indult és induló bitcoinos vállalatok után is, befektetési céllal; elmondása szerint szándékában áll idővel összesen mintegy 300.000 dollárt fektetni ilyen vállalatokba.

És nincs is egyedül ezzel a hozzáállásával. Konkrét, feljegyzett és dokumentált adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a Morgan Stanley és a Goldman Sachs munkatársai is napi rendszerességgel (akár napi 30 alkalommal) keresik fel a bitcoin-váltókat Londonból és New Yorkból (egyik vállalat sem kívánta kommentálni ezt az értesülést). Mi több, szinte az összes jelentősebb nemzetközi bank, valamint kereskedői és befektetői vállalat is érdeklődik a bitcoin lehetőségei iránt.

Jelenleg tehát a Bitcoin a pénzügyesek Vadnyugataként működik, ahol alig vagy egyáltalán nem szabályozott oldalak sokasága kínál a pénzügy hagyományos világából megszokott kereskedelmi eszközöket és szolgáltatásokat az érdeklődőknek.

Van például egy bitcoinos tőzsde is, ahová bármilyen vállalat beléphet, és bitcoinban fizethet osztalékot a részvényeseinek. Egy bitcoinos kereskedelmi opciókat kínáló vállalatot például 500 millió dolláros értékben “jegyeztek” ott ebben a hónapban.

Talán a leghírhedtebb mind közül a 17 éves kínai gimnazista, Zhou Tong által üzemeltetett, tőkeáttételes ügyleteket, shortolási és stop lehetőségeket kínáló platform, a Bitcoinica, ahol a felhasználók akár 10:1 arányú, hitelezett “fogadásokat” is köthetnek, így rossz esetben az eredeti befektetésüknél még jóval többet is veszíthetnek.

Az egyébként egy veterán valutakereskedő és egy szingapúri algoritmusos kereskedővállalat fejének folyamatos szaktanácsadását élvező Zhou Tong neve már a nemzetközi szlengbe is bekerült: ha valakiről azt mondják, hogy “megzhoutongolták”, úgy az annyit tesz, hogy anyagilag teljesen megsemmisítették az illetőt. Egy YouTube-os rapszám kórusa is elsirat egy kellőképpen meggondolatlan, stop vagy veszteségvédelem nélküli pozícióból operáló kereskedőt: “Hogy lehettél ilyen ostoba, hogy elvesztetted minden pénzed? Most aztán jól megzhoutongoltak!”

Meglehetősen ironikus is ugyanakkor a pénzügyi szakértők érdeklődése a Bitcoin iránt, mivel a hagyományos bankrendszer iránti bizalmatlanság olyan mélyen gyökerezik a Bitcoinban és annak a törzstagságában, hogy azt szó szerint magába a rendszer kódjába is belevésték.

A Bitcoin Satoshi Nakamoto álnevet használó eredeti fejlesztője ugyanis, aki 2009 januárjában útjára indította a rendszert, a következő idézetet ágyazta be a tranzakciótörténet első blokkjának kódjába: “The Times 03/Jan/2009 A kancellár bármikor jóváhagyhatja a bankoknak szánt második mentőövet”. Ezzel egyrészt egy időbélyegzővel is ellátta az első bitcoinos tranzakciót, másrészt azonban utalhatott vele a rendszer kifejlesztését motiváló indítékaira is.

Mielőtt 2010 januárjában végleg felszámolta volna az online jelenlétét, Nakamoto abszolút világossá tette mélységes bizalmatlanságát a hitellufikat fújkáló bankok “mennyiségi enyhítési” intézkedései iránt. Ez a fajta szemlélet és az ilyen jellegű kijelentések a Bitcoin többi felhasználóinak körében is meglehetősen gyakoriak.

Jon Matonis digitális pénz-tanácsadó, a Visa valutakereskedelmi részlegének egykori feje szerint a Bitcoin természetszerűleg megfelelő minden olyan társadalom és közösség számára, amely nem szeretne lemondani a készpénz előnyeiről.

A bitcoinos fizetéseket ugyanis igen nehéz lenyomozni és visszakövetni egyes, konkrét személyekhez, mivel egy kis odafigyeléssel a rendszer igen hatékonyan névteleníthető, védelmet biztosítva így a felhasználóinak a nagyvállalati adatbányászattal szemben – viszont ezzel együtt nyilvánvaló lehetőségeket kínál az illegális ügyletekben mozgóknak és a pénzmosóknak is.

Még a Bitcoin kezdeti felfutása is egy bizonyos feketepiac hírének futótűzként való elterjedésével párhuzamosan zajlott, melynek felhasználói bitcoinos fizetés ellenében adhattak-vehettek egymás között (küldhettek egymásnak postán) gyakorlatilag bármit herointól LSD-n át 9mm-es Beretta pisztolyokig.

Egyre több jel mutat azonban arra, hogy egyre többen és egyre szívesebben használnak bitcoint teljesen hétköznapi, legális tranzakciókhoz is; a bitcoinos üzletek listája folyamatosan bővül és egyre több minden kapható bitcoinért, áruk és szolgáltatások egyaránt, köztük jóféle étkek és italok is.

A legnagyobb fejtörést azonban kétségkívül a szabályozóknak okozhatja a Bitcoin, mivel az óriási, elosztott P2P-rendszerét gyakorlatilag lehetetlen bármilyen módon is szabályozni. Mindössze egyetlen sebezhető pontja van, jelesül a hagyományos pénzek és a bitcoin közti átjárhatóságot biztosító váltók.

Forrás: Reuters via BusinessReport

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.