A Bitcoin etikája

Szerző: Alberto Sánchez-Allred

Nemrégiben részt vettem pár politikai témájú eszmecserében IRC-n és a Bitcoin fórumán, és igen kellemes meglepetésként ért a Bitcoinnal kapcsolatban kifejtett politikai nézetek sokszínűsége. Egyesek libertariánus elveket hirdetnek, míg mások a szocializmus előnyeit taglalják. És bár a véleményüket kifejtők nagy többsége bizalmatlan az állammal és a status quo-val szemben, azért akadnak olyanok is, akik teljes mellszélességgel kiállnak az Észak-Amerikában és Európában is bevett, hagyományos politikai berendezkedés mellett.

Ennél is érdekesebb számomra, hogy maga a Bitcoin egyébként egyáltalán nem tűnik politikai mozgalomnak (bár e kijelentésemmel kétségkívül sokan vitába szállnának). Csak épp mára már teljesen meggyökeresedett bennünk az a szemlélet, hogy mindenben ott van a politika. Elvégre már a késő ’60-as években is azt hangoztatták a feministák, hogy ami személyes, az politikai is egyben; a ’80-as évek kultúrháborúi és a környezetvédelmi mozgalom is csak tovább erősítette azt az elképzelést, miszerint bármit is csinál az ember, azzal nem csak hogy reflektál a politikai meggyőződéseire, de annak egyben politikai következményei is lesznek. Sajnos azonban ez a nézet téves.

Antropológusok már rég megfigyelték, hogy tekintélyes különbség tapasztalható aközött, amit az ember állít a cselekedeteiről, és amit ténylegesen tesz. E téren Malinowski a klasszikus hivatkozási alap, de Fergusonnak is volt egy frissebb írása ebben a témában. Ha kijelenthetünk egyáltalán bármit is az emberekről egyetemesen, akkor az talán éppen egy ilyen kijelentés lehet.

Itt azonban különbséget kell tennünk politika és etika között. Politikának ebben az esetben az számít, ahogyan az ember megindokolja a cselekedeit, míg etikának a társas kapcsolatainkat kialakító és megformáló infrastruktúra, valamint a tényleges viselkedési és életviteli elvek. Ne akadjon fenn senki az “infrastruktúra” itteni említésén; értelemszerűen a társas kapcsolatainkat meghatározó infrastruktúráról van szó. Mivel az általunk épített, kialakított és használt épületek, környezet, technológiák és közlekedési eszközök mind hatással vannak az egymás közötti kapcsolatainkra, ezért az ezek használatával vagy nem használatával kapcsolatos döntéseink etikai jellegűek is egyben.

Ha például megkérdezel valakit arról, hogy ő személy szerint miért is használja a Bitcoint, akkor a válaszában nagy valószínűséggel ki fog térni (vagy legalábbis utalni fog) a politikai nézeteire és/vagy a személyes értékítéletére is. Egy anarcho-kapitalitsta és egy szocialista például két teljesen különböző érvrendszerrel fogja alátámasztani a Bitcoin-használatát – amely érvrendszerekből pedig sokkal többet tudhatsz meg az érintettek személyes politikai meggyőződéséről, mint magáról a Bitcoinról. Tény ugyan, hogy a Bitcoin olyan, egészen újszerű emberi kapcsolatokat és interakciókat tesz lehetővé, amilyenekre azelőtt sehol nem láthattunk példát – ezekről azonban a politikai eszmecserékből vajmi keveset tudhatunk meg. A régi eszmeiségek elhomályosítják a Bitcoin újdonságát.

Pusztán azzal, hogy az ember elkezdi rendeltetésszerűen – a rendszer, a közösség és a piac szabványainak és technológiáinak megfelelően – használni a Bitcoint, egyben elfogadja annak az új interakciós rendszerét is. Amely nem mellesleg annyira új, hogy a technika kifejlesztése és megvalósítása előtt még csak megfogalmazni sem lehetett volna rendesen. Ezt nevezem én a Bitcoin új etikájának. Mert lehet ugyan, hogy egy anarchista és egy szocialista homlokegyenest eltérő nézeteket vall az állam szerepéről, de azzal, hogy mindketten Bitcoint használnak, mindketten elfogadják a Bitcoin saját etikáját. Politikailag talán nem értenek egyet, de etikailag igen, mert azonos technológiákat (infrastruktúrát) használnak, és a másokkal szembeni viselkedésüket azonos módon szabályozó elveket követnek.

De miből is áll a Bitcoin saját etikája? A Bitcoin azzal szabályozza az emberek és a számítógépeik közti kapcsolatokat, hogy egy elosztott hálózatba rendezi őket. A Bitcoin etikája 1.) egyetemes (egy netképes számítógép vagy kézi eszköz birtokában gyakorlatilag bárki használhatja); 2.) közvetlen (bárki küldhet bárkinek, bármikor, bárhova, bármennyi bitcoint bármiféle bank, intézet vagy más közvetítő nélkül); 3.) átlátható (nyílt forráskód, az új érmék kibocsátásának üteme és módja előre tudható); és 4.) immanens (a bitcoin értéke nem valamilyen külső vagy központi intézménytől vagy szervezettől függ, hanem kizárólag a felhasználóitól). Ezek az alapelvek szabályozzák tehát a Bitcoin valamennyi felhasználójának egymás közötti kapcsolatait, teljesen függetlenül az egyes felhasználók személyes politikai meggyőződésétől.

Ezekből és más, itt meg nem említett tényezőkből áll tehát a Bitcoin rendszerébe kódolt, saját etikája, melyet a teljes hálózat és a felhasználók közössége támogat – teljesen függetlenül attól, hogy az egyes felhasználók tudatában vannak-e ennek vagy sem. Pusztán azzal, hogy használják a rendszert, egyben elfogadják annak az értékcserére és az egymás közti kapcsolatokra vonatkozó saját etikáját is. Ha arról kérdezed a felhasználókat, hogy miért használják a rendszert, annyi különböző választ fogsz kapni, ahány embert megkérdezel – de ha ehelyett inkább arra figyelsz, hogy ki mit csinál ténylegesen a bitcoinjaival és hogyan, mire használja fel azokat (legyen bár szó bányászatról, adásvételről vagy spekulációról), akkor máris magát az egyes egyének elosztott (lényegében hierarchiamentes), semmi máshoz nem hasonlítható hálózatát látod.

Ez egy teljesen új módja a tranzakciók lebonyolításának – amit legalábbis én a magam részéről etika-tranzakciónak nevezek. És bár nyilván készséggel elmagyarázná neked számos Bitcoin-felhasználó, hogy pontosan miért is illeszkedik a rendszer tökéletesen ebbe vagy abba a politikai eszmeiségbe, a rendszer saját etikája attól még ugyanúgy közös marad annak minden felhasználója esetében, és teljesen független is attól, hogy melyikük hogyan és mivel indokolja meg a cselekedeteit.

Forrás: OWNI.EU

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.