Konyhanyelvű ismertető a Bitcoinról, abszolút kezdőknek

Bitcoin. Valakitől hallottál róla, vagy olvastál róla valahol, majd valakitől megkérdezted, mi az, de a válasz vagy túl rövid volt vagy túl hosszú, de mindenképpen érthetetlen vagy legalábbis zavaros? Semmi baj, van ez így. Nem a te készülékedben van a hiba, és nem is az nem tudja összeszedni a gondolatait, akitől érdeklődtél. Pusztán arról van szó, hogy a Bitcoin egy kicsit paradox, mivel egyszerre egyszerű és bonyolult, és éppen ezért igen nehéz is teljesen kielégítően bemutatni azt olyasvalakinek, aki még egyáltalán semmit nem tud róla: mert ha túl keveset mond az ember, akkor az a baj, ha meg túl sokat, akkor az.

Jelen írás célja tehát az, hogy anélkül tegyen kristálytisztán érthetővé és világossá mindent számodra a Bitcoin kapcsán, hogy rögtön a mélyvízbe dobna, vagy nyakig temetne a szakkifejezésekbe. Dőlj hát hátra, lazíts, és olvass nyugodtan; most majd (remélhetőleg) megértesz mindent.

Kezdjük tehát a legelején. A bitcoin (kis b-vel) egy digitális pénz. Mit jelent ez? Azt, hogy alapállásban csak az interneten létezik, a fizikai valóságban nem. A Bitcoin (nagy B-vel) pedig az a rendszer – az a hálózat – az interneten belül, ami ezt a digitális pénzt kezeli.

A saját szemszögedből, az egyszerűség kedvéért elképzelheted ezt úgy, mint egy online bankrendszert, ahol tárolhatod a pénzedet, utalhatsz mások számlájára, és természetesen te magad is fogadhatsz utalásokat másoktól. Lényegileg itt is erről van szó, csak kezelhetőség és ügymenet szempontjából minden sokkal tisztább, gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb.

További fontos különbség, hogy bár most az érthetőség kedvéért a bankokhoz hasonlítottuk a rendszert, annak valójában semmi köze nincs semmiféle bankhoz, vagy bármilyen más céghez, intézethez, szervezethez vagy akár kormányhoz. A Bitcoin rendszere teljes egészében szabad, nyílt forráskódú, és a fejlesztői is önkéntes alapon dolgoznak rajta.

A Bitcoin tehát NEM valamiféle piramisjáték, üzleti modell, MLM vagy más trükkös vállalkozás, hanem csak egy újszerű pénz. A hagyományos pénzhez hasonlóan persze ezzel is lehet üzletelni, árukat és szolgáltatásokat adni és venni rajta és érte (még akár illegálisakat is, éppúgy, mint hagyományos pénzen), de maga a bitcoin önmagában csak pénz. Önmagában azzal, hogy használja, még senki nem jár jól vagy rosszul, és senkinek nem származik haszna vagy kára belőle – csak akkor, ha meggondalatlanul használja fel, vagy nem vigyáz rá, de ez ugyebár a hagyományos pénzeknél is így van.

Idáig világos? Akkor menjünk tovább.

Ami a Bitcoin rendszerének / hálózatának működési elvét illeti, az két szervesen összetartozó részből áll. Ezért is olyan nehéz elmagyarázni, mert ezt a két részt külön-külön kellene ismertetni, de mindkettőnek az ismertetése közben elkerülhetetlenül utalni kell a másikra is. De semmi gond, megoldjuk ezt is, mégpedig a következőképpen: most már tudod, hogy a most bemutatásra kerülő két rész egységes egészet alkot, és a gyakorlatban nem választható szét. Most kizárólag az érthetőség kedvéért szedjük ketté őket. Ez a két rész pedig nem más, mint a tranzakciók és a pénzkibocsátás.

A logika azt diktálná, hogy a pénzkibocsátással kezdjük, elvégre ha nincs pénz, mivel tranzakciózunk? Ezúttal azonban a logika nem vinne előrébb, így ezt most tegyük félre egy kicsit, és kezdjük mégis a tranzakciókkal. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a rendszer már jó ideje fennáll és működik, és mindenkinek van annyi pénze, hogy legyen miből tranzakcióznia (ez mondjuk igaz is).

Tehát, egy tranzakció ugyebár egyszerűen annyit tesz, hogy x utal y-nak z összeget. x megadja y számlaszámát, valamint az elutalni kívánt z összeget, majd utal. A tranzakciót a rendszer jegyzi, feldolgozza, naplózza, és minden kész is: x-nek z-vel kevesebb, y-nak pedig z-vel több pénze lett, és az egész mindössze néhányszor tíz percet vett igénybe. Sima ügy.

No de hogyan is működik a tranzakciók feldolgozása a Bitcoin rendszerében? Nos, itt alapvetően kétféle felhasználó létezik: az egyszerű felhasználó (a továbbiakban csak felhasználó), aki csak használja a pénzt, utal és fogad, vesz és elad – valamint a könyvelő, aki a tranzakciók kezeléséért felel. A közösségen belül a könyvelőket “bányász”-nak nevezik; a Bitcoin kapcsán gyakran találkozhatsz még ezzel a kifejezéssel, és így már tudhatod, hogy mit is jelent.

Felhasználó és könyvelő is lehet bárki, aki csak szeretne. A felhasználón igazából nincs sok magyaráznivaló: ő egyszerűen letölti a felhasználói Bitcoin-kliensprogramot a Bitcoin.orgról, telepíti, és máris küldhet és fogadhat bitcoint. A felhasználókat ezzel le is tudtuk.

A könyvelő is épp csak egy fokkal bonyolultabb: ők könyvelő(“bányász”-)programot is használnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a könyvelőknek személy szerint bármi dolguk is lenne a könyveléssel, mivel a program mindent teljesen automatán intéz. Emberi beavatkozásra csak a legelején van szüksége, addig, amíg beállítják és elindítják. Onnantól már tökéletesen elvan magában.

Így épül fel tehát a hálózat: felhasználókból és könyvelőkből. A felhasználók tranzakciói a könyvelőkhöz futnak be, ahol a könyvelőprogram lekönyveli azokat, elvégzi a szükséges jóváírásokat, naplózásokat, hitelesítéseket és minden egyebet, teljes egészében lebonyolítva a tranzakciókat, folyamatosan biztosítva így a hálózat zökkenőmentes működését és használhatóságát.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a könyvelőprogram nem egyenként könyveli el a beérkező tranzakciókat, ahogy azok éppen jönnek, hanem kötegekben (úgynevezett “blokk”-okban). Egy köteg (“blokk”) tehát több tranzakciót tartalmaz, de nincs megszabva, hogy pontosan mennyit – ez mindig az éppen aktuális helyzet, a hálózatban feldolgozásra váró tranzakciók mennyiségének függvénye. Átlagosan 10 percenként készül egy újabb köteg, tehát kb. ennyi időbe telik egy tranzakció feldolgozása is – vagy egy kicsit többe, attól függően, hogy egy korábbi vagy későbbi kötegbe kerül-e bele a minket érdeklő tranzakció.

Hogy előbb vagy utóbb kerül-e sorra a tranzakciónk, az nagymértékben függ attól, hogy fizetünk-e érte tranzakciós díjat vagy sem (tehát nem kötelező fizetni, lehet teljesen ingyenes is az utalás). Ha ráérünk, akkor nem is érdemes fizetnünk, hiszen tudunk várni egy kicsit tovább is, mire sorra kerül az utalásunk. Ha viszont sürgős, akkor felajánlhatunk egy minimális tranzakciós díjat, és így máris – annak a mértékével arányosan – megnöveltük az esélyét annak, hogy a lehető leghamarabb lebonyolításra kerüljön az utalásunk.

Ez is világos? Helyes, akkor most már rátérhetünk a pénzkibocsátás kérdésére is. Ez végtelenül egyszerű: minden alkalommal, amikor valamelyik könyvelő lekönyvel egy újabb köteget, 50 bitcoint kap érte jutalmul, valamint a kérdéses kötegben foglalt utalásokhoz felajánlott tranzakciós díjak teljes összegét. Ez azért van így, mert a könyvelés folyamata nagyon erősen igénybe veszi a könyvelőprogramot futtató számítógépet, nagyon sok áramot fogyaszt, ezért ez úgymond a könyvelő méltó fizetsége azért, hogy erre a feladatra áldozza a gépe erőforrásait, valamint az energiafogyasztása egy tetemes hányadát.

Ennek kapcsán még nagyon sok mindent el lehetne mondani, de az érthetőség kedvéért szorítkozzunk csak röviden a lényegre:

1.) A könyvelőket illető jutalom összege az idő előrehaladtával folyamatosan csökken. Most még 50 bitcoin, de később már csak 25 lesz, és négy évente tovább feleződik, a végtelenségig.
2.) Ebből következik egyrészt az, hogy a pénzkészlet idővel tetőzni fog – kb. 21 millió bitcoin körül.
3.) Ez azonban nem baj, mert a bitcoinok a végtelenségig oszthatóak. Jelenleg a rendszer praktikus okokból csak 8 tizedesjegy használatát engedélyezi (tehát a legkisebb küldhető összeg most 0,000.000.01 BTC (bitcoin)), de ez a későbbiekben minden további nélkül bővíthető szükség esetén, bármeddig.
4.) A könyvelők fő bevételét idővel már leginkább csak a tranzakciós díjak adják majd.
5.) Ebből következően idővel egyre többet is kell majd várni az ingyenes tranzakciók feldolgozására, mivel a könyvelők beállíthatják úgy a könyvelőprogramjukat, hogy az ingyenes tranzakciókat csak utolsóként vegyék sorra – és általában így is állítják be, érthető okok miatt.

A dolog velejét ezzel nagyjából össze is foglaltuk. Ha ez kielégítette a kíváncsiságodat, akkor örülök, hogy segíthettem, további szép napot! 🙂 Ha azonban többet is szeretnél tudni, olvass tovább.

Mivel innentől már csak hozzáfűzögetni lehet dolgokat a fent elhangzottakhoz, így a most következőknek különösebb rendszere már nem lesz, maximum az ábécé szerinti sorrend:

Bitcoinhoz jutás: Ha az ember nem könyvelő, hanem csak egyszerű felhasználó, akkor alapvetően kétféleképpen juthat bitcoinhoz: vásárolhat hagyományos pénzért váltóknál (ilyen például az mtgox.com, a tradehill.com és a ruxum.com), vagy elfogadhatja azt fizetségként bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe, amit nyújtani tud. Vannak ugyan egyéb, még ingyenes lehetőségek is (ilyen például a The Bitcoin Faucet, ahol 0,001 bitcoint igényelhet az ember egyszeri alkalommal, és a The Dragon’s Tale, ami lényegében egy szerencsejátékok sokaságát egybefűző netes szerepjáték, ahol bitcoint lehet nyerni – és persze veszíteni is), de ezek általában csak jelképes összegeket adnak, melyek legalábbis jelenleg leginkább csak a rendszer kipróbálására elegendőek.

Biztonság: A Bitcoin rendszere a legfejlettebb titkosító (kriptográfiai) algoritmusokkal védi az adatokat, valamint magát a rendszert és a hálózatot is eleve úgy tervezték, hogy a sikeres megtámadása olyan hihetetlen mértékű erőforrás-ráfordítást igényeljen, amitől már szinte nem is lesz kifizetődő a siker. Ha érdekelnek a részletek, azokról itt olvashatsz.
Megjegyzendő azonban, hogy a legfejlettebb technika sem tud megvédeni az esetleges saját figyelmetlenségedtől. Ha te nem figyelsz oda a saját gépedre, nem használsz kellően erős és bonyolult jelszavakat, nem gondoskodsz az adataid védelméről, akkor bizony éppúgy ellophatják tőled a bitcoinjaidat, ahogyan a hagyományos pénzedet is. Ha azonban odafigyelsz ezekre a részletekre is, akkor a lehető legnagyobb biztonságban tudhatod a bitcoinjaidat.

Defláció: Mivel a valaha is forgalomba kerülő összes bitcoinok száma előre meg van határozva, ezért a Bitcoin alapvetően egy deflációs rendszer. Igaz ugyan, hogy amíg forgalomba nem kerül az összes bitcoin, addig ez is inflálódik, de mivel a pénzkibocsátás üteme jelenleg sem túl gyors, és a jövőben csak egyre lassulni fog, így a kereslet így is könnyen meghaladhatja a kínálatot, deflációt idézve elő már a kibocsátási szakaszban, a tetőzés előtt. És bár a deflációt számos közgazdász hajlamos mumusként beállítani, a bitcoin esetében mégsem jelent gondot, mivel itt a defláció nem váratlan és kiszámíthatatlan, hanem nagyon is precízen tudható, várható és kiszámítható. Erről részletesebben itt, itt és itt olvashatsz.

Fedezet: A bitcoin egyebek mellett azért is egyedülálló a fizetőeszközök között, mert a fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány, hanem maga a piac és a hálózat adja. A bitcoin tehát egyszerűen azért értékes, mert sokan – és egyre többen – fogadják el fizetőeszközként. Más szóval, az értékét teljes egészében a kereslet és a kínálat piaci viszonya határozza meg (és a hálózat biztosítja). Volt olyan idő, amikor egy bitcoin még egy dollárcentet sem ért, és volt olyan is, amikor egy bitcoin 30 dollárt ért. Jelenleg (2011. augusztus 19-én) 11 dollár körül mozog az árfolyam. Az éppen aktuális árfolyamot itt követheted nyomon.

Nehéz könyvelés: Valószínűleg elgondolkodtál rajta, hogy mitől is olyan nehéz a könyvelés. Elvégre csak összeadás-kivonás és számok tologatása, nem? Nos, alapvetően valóban az, és így rendkívül egyszerű is önmagában. A rendszer tervezői azonban szánt szándékkal tették nagyon nehézzé ezt a feladatot, épp a rendszer biztonságossá tétele érdekében. A nehézséget az jelenti, hogy az egyes kötegek érvényesítéséhez a könyvelő gépeknek egy igen bonyolult titkosítási rejtvényt is meg kell oldaniuk, és csak akkor érvényesíthetik a köteget, ha megtalálták a megfejtést. Így a hálózat összes könyvelője folyamatosan versenyez egymással a tranzakciók lekönyvelésénék lehetőségéért és ezáltal az érte járó jutalom bezsebeléséért. Erről is a Biztonságnál említett linken olvashatsz részletesebben.

Számlaszámok és viszonylagos névtelenség: A Bitcoin rendszerében az utaláshoz és fogadáshoz nem kell semmiféle személyes adat, így például név, lakcím, születési idő, vagy más ilyesmi, csak egyetlen egy számlaszám és a küldeni kívánt összeg. A Bitcoin-számlaszám sem úgy néz ki, mint a bankoknál megszokott kétszer vagy háromszor nyolc szám, általában kötőjellel elválasztva, hanem egyetlen, első pillantásra teljesen értelmetlennek tetsző, egybefüggő, hosszú szám- és betűkombináció az egész. Ilyen címet mindenki annyit generálhat magának, amennyit csak akar – akár minden egyes tranzakciójához használhat másikat (az összegek akkor is mind hozzá fognak megérkezni, és együtt kezelheti őket, teljesen függetlenül attól, hogy hány különböző számlaszámon fogadta őket). Így ha bárki is belenéz a hálózat (egyébként teljesen nyilvános, a Block Exploreren nyomon követhető) tranzakciónaplójába, csak azt láthatja, hogy melyik címről melyikre utaltak mekkora összeget, de hogy melyik cím mögött ki áll, arról alapesetben sejtelme sem lehet. Erről közelebbit csak akkor tudhat meg, ha az érintettek önként osztanak meg magukról adatokat, vagy ha átfésülik a netet az egyes címek után kutatva, hátha közzétette őket valahol a tulajdonosuk.

Többszöri költés kiküszöbölése: Ezt szintén a Biztonságnál hivatkozott link anyaga taglalja. Egyebek mellett ezért is fontos a könyvelés szándékos megnehezítése.

Ha egyes kérdéseidre még így sem kaptál választ és/vagy még többre vagy kíváncsi, úgy nézelődj itt a Bitcoin.hu menüsorában a Bevezető menüpontjai között (így például itt és itt) és a GYIK-en – és persze a fórumon. Érdeklődéssel várjuk észrevételeidet, kérdéseidet, ötleteidet és meglátásaidat. 🙂

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.