Értékelés és gondolatok a Bitcoinról

Szerző: Joannès Vermorel

Joannès Vermorel szoftverpiaci elemző és mérnök, az informatika több területének gazdasági ismeretekkel is felvértezett szakértője. Az alábbiakban a Bitcoinról megfogalmazott átfogó elemzése olvasható.

Lenyűgöző a Bitcoin nyers számítókapacitás- és geekes lelkesedés-fedezetű kriptopénz-rendszere. Aki még soha nem hallott róla, az például itt olvashat utána.

Úgy tűnik, a Bitcoin kapcsán egyre inkább a pozitív hozzállás kerül előtérbe a szkepticizmussal szemben. Jómagam is határozottan jó dolognak tartom a bitcoint, és magam is fektettem bele egy bizonyos mennyiségű eurót – bár bersze azért nem annyit, aminek akár a teljes elvesztése is különösebb gondot okozna.

Sokan mondtak már sok mindent a Bitcoinról, így az érvek és ellenérvek rutinszerű felsorolását most egy az egyben átugorva inkább néhány megfigyelést fogalmaznék meg.

Bitcoin vs hitelkártyák és hagyományos bankolás, hosszú távú érték

A bitcoin iránti érdeklődés tekintélyes hányada fakad a puszta spekulációs lelkületből: az emberek pénzt fektetnek bele abban reményben, hogy valamivel később jó eséllyel jobb áron tehetik hagyományos pénzzé újra a bitcoinjaikat, mint amennyiért vették azokat. Bármilyen vállalkozás kiértékeléséről is van szó, a magam részéről mindig is elkötelezett híve voltam a Guy Kawasaki-féle elvnek: van értelme az egésznek? Jobb hellyé teszi a világot? Önmagában a spekulatív profithajhászás még nem elég. A Bitcoinnak kézzelfogható előnyöket kell nyújtania ahhoz, hogy sikeres lehessen.

És ami azt illeti, van is egy olyan súlyos problémakör, amit a Bitcoin hathatósan orvosolhat, jelesül a költséges fizikai (személyes árucsere) vagy költséges közvetítőn alapuló (bank, hitelkártya-kezelő, PayPal, stb.) fizetést és a pénzelfogadást.

Egy webes vállalkozó szemszögéből a mai bankrendszer sokkal inkább emlékeztet egy, még a 19. századból itt maradt őskövületre, semmint egy modern megoldásra:

* (1) A rendszer csikorgó gépezete elnyeli a pénz mintegy 4%-át.
* (2) Bárminek, ami nem hitelkártya-alapú, napokba telik az elintézése.

(1) Durva becslésekkel élve például ilyesféle költségek halmozódnak fel:

* 0,5% a vásárló bankfiókja részéről (ezek egyaránt lehetnek rejtett és nyíltan vállalt költségek is),
* 1% a vásárló hitelkártya-kezelője részéről,
* 2% kereskedői díj bármilyen online fizetésért,
* 0,5% a kereskedő bankfiókja részéről.

(2) A nemzetközi banki utalásokat átlagosan 7-10 napi késleltetést követően bonyolítják csak le ténylegesen.

Ez ellen pedig, legalábbis a saját tapasztalataim szerint nagyjából semmit nem tehetsz, legalábbis akkor nem, ha egyszerűen csak Jani vagy, a vízvezeték-szerelő, vagy egy közönséges kisvállalkozás. A bankkal folytatott hosszadalmas tárgyalások útján esetleg leredukálhatja az ember valamelyest a költségeket, ha kellő meggyőzőerővel (értsd: pénzzel) rendelkezik, és nincs híján türelemnek sem, de ennél többet senki nem tehet, mivel a díjakat így is, úgy is meg kell fizetnie mind a fizetőnek, mind pedig a fizetést fogadónak.

Hosszú távon a Bitcoin nem kevesebbet ígér, mint ennek a 4% eróziónak a 0,1%-ra vagy az alá csökkentését, valamint a várakozási idő napok helyett percekre redukálását (mi több, egy életerős, versengő ökoszisztémában, bizalmas harmadik felek közreműködésével még akár másodpercekre is). Mert bár a Bitcoint nem azonnali tranzakciókra tervezték, szükség esetén ki lehet egészíteni a rendszerét ilyen szolgáltatásokkal.

Anekdota: Néhány nappal ezelőtt vásároltam bitcoint az MtGoxon. Az ehhez szükséges banki euró-utalás költsége Franciaországból Angliába a teljes összeg 4%-át tette ki (az EUR-GBP váltás díjával együtt), maga az utalás pedig 8 napot vett igénybe, mivel az angliai fogadó bank érintett rendszerét épp többnapos kiesés sújtotta.

A Bitcoin gyengeségei

Ha a Bitcoin gyengeségei kerülnek szóba, a legtöbben a rendszer alapját alkotó titkosító eljárások feltörésének, vagy épp a hálózat 51%-a elfoglalásának lehetőségét említik meg elsőként – holott a Bitcoint eleve úgy tervezték, hogy kifejezetten ellenálló legyen az ilyesfajta támadásokkal szemben – és jelenleg is szakértők hada dolgozik keményen a rendszer további tökéletesítésén, így legalábbis én a magam részéről nem aggódom túlságosan e lehetőségek miatt. A Bitcoin közössége most már elég nagy ahhoz, hogy kellőképpen megnehezítse az ilyen jellegű támadással próbálkozni kívánók dolgát.

Anekdota: Próbáltam bányászni egy kicsit a Deepbiten a laptopom GPU-jával, és mintegy 30 órámba telt, mire sikerült szert tennem 0,01 BTC-re. Ezután fel is adtam a próbálkozást, elvégre teljesen értelmetlen lett volna tovább pazarolni az áramot. A bitcoin-bányászat mára már eljutott arra a szintre, ahol az erre szakosodott profikon kívül már senki más nem tudja nyereségesen művelni azt – ez pedig jó, mivel egyben azt is jelenti, hogy a pénznyomtatás (értsd: bányászat) csak minimális haszonnal kecsegtet.

A Bitcoinra jelenleg leselkedő legnagyobb veszély tehát nem a rendszerben rejlik, hanem egy annál sokkal egyszerűbb és hatalmasabb tényezőben: az emberek érdeklődésében. Ha ugyanis ez netán lanyhulni kezdene, úgy nagyban visszafoghatná a még épp csak a szárnyait bontogató rendszer további fejlődését. Nem ölné meg ugyan, de akár stagnálásba is taszíthatná, ami pedig az innováció kontextusában lényegileg a halállal jelent egyet.

Rövid távon (az elkövetkező néhány hónapra vonatkozóan) én leginkább attól a néhány embertől tartok, akik százezernél is több, vagy akár több százezer BTC-vel rendelkeznek (ilyen lehet például maga a rejtélyes Satoshi Nakamoto is). És nem, nem a rendszer egyenlőtlensége zavar; az egyenlőtlenség nemhogy nem akadályozza a gazdasági sikert, de sok esetben még egyenesen elő is segíti azt. Hanem az zavar, hogy ezeknek az embereknek egyenként is hatalmában áll a Bitcoin fejlődő gazdaságának erőteljes megbolygatása. Ami azt illeti, az első nagy BTC-krachot sem a protokoll valamilyen hibája idézte elő, hanem az MtGox saját védelmi rendszerének hiányosságai.

A több ezer BTC felett rendelkező első bitcoinosok bármelyike bármikor, szándékosan vagy szándékolatlanul felrúghatja a bitcoin-kereskedelmet már pusztán csak azzal is, ha nem vigyáz eléggé a tárcájára. Ugyanez vonatkozik a Bitcoin gazdaságát támogató, jelenleg is fejlődő, a biztonságos működéshez szükséges szakértelemmel és tapasztalattal még nem rendelkező vállalatokra is (lásd például a közelmúltbeli MyBitcoin.com-botrányt). Az ilyesfajta zökkenők az elkövetkezőkben is jelentősen lassíthatják a Bitcoin további terjedését. Idővel persze ezeket a problémákat kiküszöböli majd a gyengék és az alkalmatlanok kihullása, de addig sem árt felkészülni még néhány hasonló válságra.

Középtávon (6 hónaptól két évig) a legnagyobb nehézséget előbb a bányászatról a kereskedelemre, majd pedig a kereskedelemről a végfelhasználói fázisra való átállás okozhatja a Bitcoin közössége számára (a részleteket lásd lejjebb). Főleg, hogy mindeközben a Bitcoin fejlesztéséhez a legnagyobb mértékben hozzájáruló egyéneknek mindvégig meg kell őrizniük a rendszer iránti lelkesedésüket és elkötelezettségüket – annak a fejlődése ugyanis egyedül rajtuk (az ő eszükön) áll vagy bukik. A figyelemmegosztó gazdaság azonban veszélyes pálya, és időközben akár egy újabb forradalmi ötlet is magával ragadhatja a közösség figyelmét, elterelve így azt a Bitcoinról (gyakorlati példaként lásd a felkapottság megőrzésének törvényét). A rendszer sikeresen begyűjtött egy hadseregnyi bányászt – most azonban meg is kell őriznie őket a következő fázisban, a bányászati bevételek minimalizálódásának ellenére is.

Hosszú távon (két éven túl), már amennyiben ez idő alatt sem lanyhult az érdeklődés a Bitcoin iránt, a közvetlen állami beavatkozások jelenthetik a legnagyobb veszélyt a közösségre, és akár meg is semmisíthetik azt. A beavatkozásnak számos oka lehet (Franciaországban például egészen 1996-ig tilalmas volt mindenféle titkosítási eljárás alkalmazása, mivel ezek háborús eszközöknek minősültek; ennek eredményeképp szinte egyáltalán nem is használtak ilyen eljárásokat azoknak a nyilvánvaló előnyei dacára sem), és bár a Bitcoin esetleges betiltását elég nehéz lenne száz százalékosan érvényesíteni (már amennyiben meg nem szűnik időközben az internet), a rendszerben kulcsszerepet betöltő, vagy akár egyszerűen csak bitcoint (is) elfogadó vállalatokat könnyen meg lehetne támadni. A fő veszélyt tehát itt sem a Bitcoin rendszerének esetleges megsemmisülése jelenti (ez több, mint valószínűtlen), hanem sokkal inkább a közösség rejtőzésbe kényszerítése nyomán bekövetkező érdeklődésvesztés.

A bitcoin értéke

Sokan hiszik naívul, hogy a kibányászott összes BTC-ok száma szorozva a BTC-USD árfolyam értékével képlet bármiféle reális képet is adhat a bitcoin piaci értékéről. Ez a megközelítés azonban igen félrevezető. Először is, nem tudhatjuk biztosan, hogy pontosan mennyi BTC is veszett el eddig. A legelső bitcoinosok nem igazán kezelték valódi pénzként a bitcoint, így nem is meglepő, hogy több, mint két évbe telt, mire a rendszer igazán beindulhatott. Gyanítom, hogy számos korai, alkalmi bányász nem vigyázott eléggé a tárcájára, ez pedig összesen akár egy-kétmillió elveszett BTC-t is jelenthet (figyelem: ez abszolút hasraütéses, ellenőrizhetetlen becslés).

Másodszor, aki már olvasta Terry Pratchett-től a Making Money-t (amit csak ajánlani tudok mindenkinek), az tudhatja, hogy hosszú távon bármely adott pénznem valódi fedezetét a mögötte álló emberek jelentik – többnyire a kelletlen adófizetők. De vissza a bitcoinhoz – amelynek a protokollját nem varázslatos gólemek fedezik, hanem valami más, ami majdnem olyan jó: egy lelkes, szétszórt és egyre gyarapodó, a Bitcoin sikerre vitelén keményen munkálkodó geek-közösség.

Nem ritka, hogy az ötletes és hatékony technológiákat a zászlójukra tűző vállalatok értékét már akár azok indulásakor is egymillió dollárban állapítják meg alkalmazottanként (a pontos értékek eltérhetnek, ezzel csak a nagyságrendet akartam szemléltetni) még akkor is, ha maguk a szóban forgó szellemi termékek nem is annyira értékesek – pusztán csak azért, mert elismert tehetségeket válogattak ösze a csapatukba. A bitcoin.org fórumaiba betekintve látható, hogy több, mint 700 olyan felhasználó gyűlt ott össze, akiknek száznál is több hozzászólásuk volt fejenként. Ők persze nem feltétlenül dolgoznak mind teljes időben a Bitcoin sikerre vitelén, és nem is mindegyikük tényleges tehetség, de mivel maga a fórum sem fedi le a közösség teljes egészét, ezért egy hozzávetőleges képet így is ad a projektben aktívan részt vállaló emberek létszámának nagyságrendjéről.

És akkor még nem is beszéltünk az olyan vállalatokról, mint például a Ruxum, amelyek tekintélyes szakértelmet és tőkefelhalmozó potenciált hoznak a Bitcoinba. Meglátásom szerint az ilyen vállalatok vezetik majd el a Bitcoin ökoszisztémáját a következő fejlődési fázisba.

A Bitcoin fejlődési fázisai

A bitcoin alapvetően egy protokoll, így a hasznavehetősége és végeredményben a gazdasági értéke is nagymértékben függ a közösségnek a gazdaság működtetéséhez rendelkezésére álló eszközfejlesztői környezettől. Bár a Bitcoin jövőjére vonatkozóan egyelőre a legjobb esetben is csak találgatni lehet, azért megpróbálok felvázolni néhány, a Bitcoin ökoszisztémájának fejlődési szakaszait körvonalazó mérföldkövet:

Bitcoin v0.0 – Bányászeszközök (kész)

Magából a Bitcoin rendszeréből következik, hogy mindenekelőtt egy erős bányászközösséget kellett összegyűjtenie; minél nagyobb a bányászközösség, annál biztonságosabb és védettebb a rendszer a külső agresszióval szemben. Meglátásom szerint a Bitcoin már bőven elérte azt a pontot, ahol közel sebezhetetlen a nyers erő-alapú támadásokkal szemben még akkor is, ha azt botnetekkel próbálják levezényelni. Mivel a bányászat számítókapacitás-igénye is az egekbe szökött (és ez jó), ezért a bányászati fázis lényegében lezárult. A Bitcoin-bányászat miatt már nem kell aggódni, megvannak a profik, akik ezen dolgoznak.

Bitcoin v1.0 – Gazdasági eszközök (folyamatban)

Az elkövetkező évek során a Bitcoin kénytelen lesz szorosan együttműködni a hagyományos papírpénzekkel, így továbbra is nagy szükség lesz a váltókra. És bár a közösség még mindig túlságosan is nagy mértékben hagyatkozik az MtGoxra annak ellenére is, hogy az még mindig csak egy elég korai fázisban lévő szkriptköteg, már jönnek a komolyabb vetélytársak, mint például a Ruxum és mások; minél több lesz, annál jobb a Bitcoin gazdaságának. Persze a hagyományos hitelkártyavállalatok (Visa, MasterCard) igencsak vonakodnak bármilyen formában is hozzájárulni bármiféle bitcoin-ügylethez (ami teljesen érthető és ésszerű oligopol viselkedés a részükről), de amint sikerül megoldani valahogyan, hogy a bitcoin-vásárlás is éppen olyan egyszerű legyen, mint egy könyv megvásárlása az Amazonon, úgy máris lezártnak tekinthetjük majd ezt a fázist is.

Bitcoin v2.0 – Végfelhasználói eszközök

A bitcoinjaink biztonságba helyezése még mindig túl bonyolult és geekes. Ha feltörik az ember gépét, úgy a bitcoinjai is veszélybe kerülnek; a legnagyobb biztonságot még mindig egy offline tárca nyújtja – ez pedig nagyban hátráltatja a Bitcoin széleskörű elterjedését. Ami a bitcoinok hosszú távú biztonságba helyezését illeti, a felhasználóbarát megoldások első nemzedékének még mindig az olyan rendszerek tekinthetőek, mint például a Bitbills.com, melynek segítségével az ember kinyomtathatja a bitcoinjait. Ennél azonban még sokkal többre lesz szükség. Szoftver-oldalon például teljesen lecsupaszított, kizárólag a Bitcoin-kliens abszolút biztonságos futtatására tervezett OS-disztribúciókra (tekintve, hogy a PC-k ára már 250$ alatt jár, nem jelenthet túl nagy gondot egy külön gép üzemeltetése csak erre a célra), hardver-oldalon pedig rendkívül időtálló és strapabíró tárolóeszközökre. Bármilyen low-technek is hangzik, az egyetlen valóban időtálló megoldást még mindig a kinyomtatás (a’la Bitbills) jelenti. Ez a fázis tehát majd akkor zárul le, ha már a nagy tömegek is ugyanolyan könnyen kezelhetik a bitcoinjaikat, mint ahogyan ma az okostelefonjaikat.

Bitcoin 3.0 – Forgalmazói eszközök

Ha elég sokan állnak rá a bitcoinra, úgy a forgalmazók is elkezdenek majd érdeklődni iránta. Jelenleg is működik már egy-két bitcoint is elfogadó webes üzlet, de ez még mindig túl kevés. A Bitcoin rendszere példátlan lehetőséget kínál a hagyományos megoldásokkal gyakorlatilag kezelhetetlen mikrofizetések lebonyolítására is. A Visa szemszögéből például minden 20$ alatti tranzakció mikrofizetésnek minősül, 1$ alatti összegek elektromos kezelésére pedig egyáltalán nincs is széles körben elterjedt megoldás. Ezzel szemben a Bitcoin könnyen, minimális súrlódással képes kezelni akár 0,01$-os összegeket (értelemszerűen BTC-ben) is. Ahhoz azonban, hogy ezt a potenciálját valóban ki is lehessen aknázni, igen komoly, teljesen automatizált bitcoinos forgalmazói eszközökre lesz szükség. A v3.0-s fázist tehát akkor tekinthetjük lezártnak, ha minden (nem-geek) forgalmazónak is rendelkezésére áll majd minden eszköz a bitcoinos fizetések küldéséhez, fogadásához és általános lebonyolításához, feldolgozásához.

Bitcoin v4.0 – Vállalkozói eszközök

Bármekkora sikere is lesz a Bitcoinnak, a nagyvállalatok nagy valószínűséggel akkor is csak a legutolsók között szállnak majd be a gazdaságába. Ami abból a szempontból nem is baj, hogy a Bitcoin céges környezetbeli használatra való felkészítéséhez bizony rengeteg szoftveripari fejlesztésre lesz szükség. Jelenleg például egyetlen olyan Bitcoin-szoftver sem áll rendelkezésre, amelyek segítségével egy vállalkozás konkrét költségvetési kereteket jelölhetne ki az alkalmazottai vagy a részlegei számára, és amely akár többszöri jóváhagyást is kérne bizonyos költségvetési küszöbök átlépésének engedélyezéséhez. Mi több, ugyanennek a Bitcoinos rendszernek tökéletesen bele kell simulnia a könyvelési rendszerekbe is ahhoz, hogy ne taszítsa a téboly legmélyebb bugyraiba a könyvelőket és a könyvvizsgálókat. A v4.0-s fázist tehát akkor tekinthetjük lezártnak, ha teljesen felkészítettük a Bitcoint a céges használatra.

No és hogyan tovább?

A Bitcoin jelenleg is valahol a gazdasági fázis közepe táján jár, de azoknak, akik hajlanának rá, hogy adjanak egy esélyt a Bitcoinnak, azt tanácsolom, hogy bitcoinok vásárlása helyett inkább fogadjanak el bitcoint fizetségképp. Ezzel járulhat hozzá az ember a legkönnyebben a Bitcoin gazdaságának fejlesztéséhez – és ennek megfelelően pontosan ezt teszi a saját vállalatom, a Lokad.com is.

Forrás: Joannès Vermorel’s blog

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.