A GLBSE mint decentralizáló erő

Szerző: Vitalik Buterin

Előző cikkemben röviden bemutattam a Global Bitcoin Stock Exchange-et, és felvázoltam, hogy miben különbözik hagyományos társaitól. A tények a következőképpen foglalhatóak össze:

1. A GLBSE-t nem kötik a hagyományos szabályozási normák, bármilyen szerződéstípussal lehet kereskedni rajta.
2. A GLBSE-n a kisbefektetők is könnyen kereskedhetnek, mivel itt nincsenek járulékos költségek, szemben pl. a hagyományos tőzsdék brókereinek díjaival.
3. A GLBSE kényelmes, centralizált szavazási lehetőséget biztosít, melyben a legkisebb befektetőknek is érdemes részt venniük, így pedig a laikusok is beleszólhatnak a vállalatok ügyeibe.
4. A GLBSE-n keresztül bármikor kiírható egy-egy szavazás, így nem kell körülményes, éves fizikai közgyűlésekre tartogatni azokat.
5. A GLBSE nem csak a nagyvállalatoké. Már 1.000$-os frissen indultak is beszállhatnak – és be is szállnak.

Mivel ez a rendszer hatalmat és jogokat ad a “kicsik” kezébe is, ezért ezzel együtt jóval hatékonyabbá teszi magát a részvényes-demokrácia rendszerét is, lehetőséget adva az üzletvezetés közvetlen befolyásolására is. A szavazók így már nem csak utólag büntethetik meg a cég érdekeivel ellentétesen cselekvő vezetőket, hanem már eleve is elejét vehetik a rossz döntések meghozatalának. Mi több, a GLBSE által biztosított szabadság egészen új működési modellek és döntéshozatali struktúrák kialakítását is lehetővé teszi. Kiváló alkalmat ad például egy kooperatív üzlet beindítására, amely nem eszközként kezeli az alkalmazottait, hanem egyenrangú társakként, és ennek megfelelően nem is fix fizetést ad nekik, hanem részvényeket, így az ebből származó osztalék lesz a fizetségük.

Hadd mutatom be ezt az elvet egy gyakorlati példával. Képzelj el egy kereken 100 alkalmazottat foglalkoztató üzletet, akik mindannyian 10 részvényt kapnak havi fizetségként, így a fejenkénti részesedésük is stabil 1%-on maradna. Egy év múltán mindenki 120-at birtokolna az összesen 12.000 részvényből, két év után 240-et a 24.000-ből, stb.. Ha pedig új alkalmazott érkezik a vállalathoz, úgy az ő részesedése értelemszerűen nulláról indul ugyan, de minél tovább dolgozik a cégnél, annál közelebb kerül ő is az 1%-hoz. Ha például a cég második évében érkezik egy új alkalmazott, úgy négy év múlva már ő is 480 részvénnyel rendelkezne az összesen 72480-ból, ami 0,67%-ot jelent. Nyolc év múlva már 960-nal a 120.960-ból, 0,80%-nál tartana. Ez ésszerű kompromisszumot biztosít a kockázatokat vállaló és az indulást anyagilag is elősegítő első alkalmazottak megjutalmazása, valamint az összes alkalmazott egyenlő díjazása között, megoldva így a ma működő kooperatívák egyik legnagyobb problémáját, és lehetőséget adva az új alkalmazottaknak is a rendszerbe való beilleszkedésre. A folyamatos részvénykibocsátás pedig egyben biztosítaná a kilépő alkalmazottak részesedésének fokozatos felhígítását is. Mi több, ha a részvénykibocsátás üteme exponenciálisan nő, úgy azzal az is meggátolható, hogy bárki is “beáshassa magát” – elvégre az új részvények még ötven év múltán is elég hathatósan hígítanák fel a régieket ahhoz, hogy az új alkalmazottak fizetése ésszerű időkereten belül konvergálhasson a vállalati átlaghoz.

Ez persze csak egy példa a sok közül, idővel pedig nyilván lesznek majd más, még jobb megoldások is. Elvégre a Bitcoin gazdaságának egyik legfőbb előnye éppen az, hogy nem kell behódolnia a hagyományos vállalatszerkezeti normáknak és könyvelési modelleknek, megnyitva így az utat ilyen kísérletek előtt. Idővel pedig még akár hagyományos üzletek is természetszerűleg átalakulhatnak kooperatívákká a GLBSE-s részvények jelentette döntéshozatali befolyás útján, lehetőséget adva így az üzleti ügyekbe és döntésekbe való beleszólásra azoknak is, akiket ezek a leginkább érintenek: maguknak az alkalmazottaknak és az ügyfeleknek/vásárlóknak.

Következik azonban a GLBSE természetéből egy másfajta, szintén említésre érdemes decentralizálódás is. A hagyományos tőzsdék a nagyvállalatok játszóterei; a kicsiket általában vagy teljes egészükben felvásárolják a nagyvállalatok, vagy részleteikben a (kockázati tőke-)befektetők, ennek következtében pedig egy szűk elitnél gyűlnek össze az üzletek. Ezzel szemben a GLBSE mindenkié: nincsenek sem előírások, sem mérethatárok. A GLBSE így nem csak hogy az olyan nagy nevek helyébe léphet, mint az NYSE és a NASDAQ, de magát a kockázati tőkebefektetést is teljesen átalakíthatja, mivel általa a kicsikbe is ugyanúgy fektethet be bárki, mint ahogyan a nagyokba is. Így az innovatív új vállalkozások is könnyebben szállhatnak szembe a már meggyökeresedett nagyokkal.

Ezáltal tehát decentralizálódhat a gazdasági hatalom is, a kevesektől a sokak kezébe vándorolva. Megváltozna a gazdasági háttér is: a jelenlegi centralizált, nagyvállalati kapitalizmus egyre inkább egyfajta mutualista rendszerré alakulna át. A mutualizmus gazdasági filozófiája 150 évre nyúlik vissza, és egy olyan társadalmat ír le, amelynek a gazdasági élete teljes egészében lentről épül fel, állami vagy nagyvállalati beavatkozás nélkül, és ahol a termelést egyének, vagy, ahol ez szükséges, ott kooperatívan működtetett üzemek irányítják. Szabályozás terén minimális a különbség a nagyvállalati kapitalizmus és a mutualizmus között – elvégre mindkettő kialakulhat egy társadalomban szabályozás nélkül is. Igazán lényegi különbséget csak a feloszthatóság tesz köztük. Ahogy azt a 19. századi francia filozófus, Pierre Joseph Proudhon is megfogalmazta,

Képzeljük el, hogy minden tulajdon és a nemesség minden birtoka felosztható és árusítható éppúgy, mint egy adag közönséges marhahús. Hogy bekerülnek egy tőzsdébe, és termékekkel fizetnek értük, mivel maguk sem mások, mint termékek. Így fokozatos csökkenésnek indulnak az egyenlőtlenségek, a korábban monopolizáló tulajdon pedig átalakul az egyenlősítés intézményévé. (A tulajdon elmélete, 1862; a francia eredeti itt olvasható)

A kevesek kezében felhalmozódó – és ezáltal oligarchiához és diktatúrához vezető – tulajdonlást és az egyenlőséghez vezető tulajdonlást tehát a feloszthatóság választja el egymástól – a tőzsde pedig maga a megtestesült feloszthatóság. Feloszthatóság nélkül minden egyes vásárlás egy újabb lépés a gazdasági hatalom egyre kevesebb kézben való összpontosulása felé, míg egy tőzsdén keresztül a gazdasági hatalom annyi részre osztható, amennyire csak kell.

A GLBSE megnyithatja az utat a vállalatok tömeges – akár több tíz vagy több száz ember általi – irányítása felé már azok színrelépésének első pillanatától fogva. Az irányítás mértéke pedig természetszerűleg az üzletben komolyan érdekelteknél összpontosulna, mivel ők többet hajlandóak fizetni a részvényekért, mint azok, akik egyszerűen csak befektetésnek vagy spekulációs eszköznek tekintik azokat. Míg a jelenlegi kapitalizmusunkban egy ember irányít több száz vállalatot, addig ebben az új kapitalizmusban – melynek akár a zászlóvivője is lehet a GLBSE – épp ellenkezőleg, emberek százai irányítanak egy üzletet. A kapitalizmus így átalakulhat az emberek vállalkozásába – az emberekért.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.