Bitcoin és kereskedelem 1/2

Szerző: Vitalik Buterin

Miután szertefoszlott a remény, hogy a bitcoin értéke rövid időn belül túlszárnyalhatja a 100 dolláros álomhatárt, a közösség inkább a bitcoin tényleges fizetőeszközként való hasznosítása felé fordította a figyelmét, nekilátva a felhasználóbarátabb kereskedői és vásárlói alkalmazások és megoldások kialakításának. Rick Falkvinge, a Kalózpárt alapítója szerint nem kevesebb, mint 12.500-szorosára nőhetne a Bitcoin piaci értéke, ha sikerülne rendesen megvetnie a lábát az általános kereskedelem világában. Emellett megvannak a maga jól körülhatárolható szakterületei is (többnyire a törvényi és szabályozási akadályok kijátszásában), amelyekben igazán kiemelkedő eredményt érhet el, és amelyekben valóban sok lehetősége is van a terjeszkedésre. Ezzel együtt azonban – amint arra Rick Falkvinge elemző sorozata is rámutat -, az elmúlt évek személyi számítástechnikai trendjéből egyre inkább az derül ki (gondoljunk csak például az okostelefonokra és a hozzájuk írt alkalmazásokra), hogy igazán nagy sikert a hétköznapi átlagfelhasználó igényeinek kielégítésével lehet elérni.

Az ember általában kétféle kereskedelmet folytat: fizikai vagy netes boltokban ad el vagy vesz dolgokat. Jelen írás témája az előbbi, míg az utóbbi a következő részre marad. Több, mint valószínű, hogy a bitcoin – már amennyiben el tudja majd terjeszteni egyáltalán ennyire a közösségi hatás – a fizikai boltok és üzletek világát csak az utolsók között hódíthatja majd meg. Elvégre jóval nehezebb elegendő vásárlót találni egy üzlet fenntartásához akkor, ha a szóban forgó üzletnek bele kell esnie mindannyiuk fizikai mozgáskörzetébe. Ezt a hátrányt azonban valamelyest orvosolhatja a közösségi hatás azzal, ha kifejezetten a bitcoint elfogadó üzletek felkeresésére bíztatja az embereket; az olyen netes boltokat, mint például a BitMunchies, már most is hatékonyan hajtja ez a hatás. A bitcoin fizikai terjeszkedését támogatja továbba az a tény is, hogy, amint azt ez a valós idejű tranzakciótérkép is mutatja, a bitcoint főként Közép-Európa egyes részein, valamint az Egyesült Államok északkeleti részén használják, így egyes nagyvárosokban már most is indulhatnak és válhatnak önfenntartóvá bitcoint elfogadó közösségek, széleskörű globális elterjedés nélkül is. Egy new yorki étterem például már szerzett is magának némi hírnevet azzal, hogy bitcoint is elfogad.

Mivel azonban a bitcoin internet-alapú pénz, ezért teljesen egyedi kihívásokkal is szembesülnek a használói, amikor egy fizikai kasszánál szeretnének fizetni vele. Az első rögtön a fizetés jelenleg még meglehetősen kényelmetlen módja: aki a new yorki étteremből rendel, annak egy meglehetősen bonyolult eljárást kell végigcsinálnia a bitcoinok elküldéséhez:

Átivttem a címet a laptopomra és beléptem az MtGox-fiókomba. Eközben a tulaj elővette a mobilját, megnézte az éppen aktuális árfolyamot, és közölte, hogy 0,52 bitcoint kér az ebédemért. Így hát elküldettem az MtGoxról 0,52 bitcoint az 1MTbKpYWnzqmsLvCjdTtwrvuX81g3HCgC címre, majd három perccel később a vendéglős meg is kapta a mobiljára az értesítő emailt a beérkező bitcoinokról.

Elővenni a laptopot, beizzítani a netet, megnyitni a Bitcoin-alkalmazást és elküldeni a kívánt összeget – mindez semmi problémát nem jelent akkor, ha az ember otthon ül a gépe előtt, és az első három lépésen már régen túljutott. Egy boltban vagy egy vendéglőben azonban ugyanez már elfogadhatatlanul hosszú folyamatnak számít. Egyetlen termék vagy szolgáltatás árának kifizetése sem tarthat tovább két percnél vásárlónként. Persze a megoldás igen egyszerű, olyannyira, hogy a Meze Grill vásárlója is megemlítette, és itt is esett már szó róla: okostelefonok. Nemrégiben meg is jelent egy, a bitcoinos fizetés folyamatát egy QR-kód okostelefonos kamerával való beszkennelésére és a “Küldés” gomb megnyomására egyszerűsítő Androidos alkalmazás. Így máris nem kell laptopokkal vacakolni, és éppen olyan egyszerűvé válik a bitcoinnal való fizetés, mint amilyen például a hitelkártyás megoldás is. Így már csak egyetlen akadály marad, jelesül a tranzakció lebonyolítási ideje. Ennek ugyebár három fokozata van:

* 0/megerősítetlen – a tranzakció elterjedt a hálózatban. Ez gyakorlatilag azonnal megtörténik.
* 1/megerősítetlen – már bővült a lánc egy újabb blokkal, de ez a tranzakció abba még nem került bele. Azonban már ezen a ponton is igen nehéz visszafordítani az utalást. Ez 10 percet vesz igénybe.
* X megerősítés – egy bányász beiktatta a tranzakciót egy aláírt blokkba, hivatalossá és visszafordíthatatlanná téve így a tranzakciót. Ez 10 percbe vagy akár egy órába is telhet. Ha azonban a küldő ajánlott fel tranzakciós díjat is, akkor jó esélye van rá, hogy már rögtön az első blokkba bekerüljön a tranzakciója.

Az első és a második fokozat esetében még lehetséges ugyan a többszöri elköltés, de csak rendkívül nehezen, mivel egy csomópont előbb-utóbb (pillanatok alatt) fel fogja fedezni az újabb tranzakciót is, harmadszorra pedig már ténylegesen lehetetlen újra eljátszani ezt olyan előreláthatatlan, szélsőséges körülmények nélkül, mint amilyen például egy bug felbukkanása magában a Bitcoinnak a rendszerében, vagy pedig a Bitcoin hálózati számítókapacitása 50+% százalékának erőszakos elfoglalása és célirányos, támadó jellegű bevetése. Mivel azonban egy hétköznapi bolt kasszájánál valóban elfogadhatatlan a 10 perces vagy annál hosszabb várakozás, ezért a harmadik fokaztról mégis le kell mondani, és inkább egy másik megoldást találni. Jelenleg két lehetőség áll rendelkezésünkre:

1. Elfogadjuk a 0/megerősítetlent és bízunk. Nem túl nehéz fizetés nélkül, vagy a számlát csak részben kifizetve elrohanni egy étteremből (az utóbbi esetben ráadásul ha el is kapják, az ember még akkor is hivatkozhat arra, hogy egyszerűen elnézte az összeget), és szintén nem nehéz egyszerűen besétálni egy kisboltba, gyorsan leemelni valamit a polról, majd kisétálni – de ilyesmire csak elég ritkán kerül sor, és legalábbis az első világ országainak illetékesei úgy döntöttek, hogy statisztikailag egyszerűen nem érdemes berendezkedniük az ilyen esetek elleni védekezésre. A neten persze már jóval hangsúlyosabb ez a kérdés, és kiemelten fontos tényező a biztonság, azonban a bitcoin fizikai térben való többszöri elköltésével próbálkozni rendkívül kockázatos, és itt aztán nincs mentség, nem lehet figyelmetlenségre hivatkozni. Elvégre ahhoz, hogy akár csak kísérletet is tehessen az ember a pénze újbóli elköltésére, már rendkívüli szervezésre és előkészületekre lesz szüksége, amit még csak nem is álcázhat semmi másnak. És még ha késve is veszik csak észre a csalást, a biztonsági kamerák ugyanúgy fenyegetik az elkövetőt, mintha egyszerűen csak ellopta volna a kérdéses holmikat.

2. Kialakítunk egy centralizált réteget a Bitcoinhoz, ahogyan tette azt az MtGox is nemrég. A felhasználók ezzel a megoldással bizonylatkódokat generálhatnak, amelyek aztán bitcoinra válthatóak az MtGoxnál. Így tehát az ember átküldheti a kódot annak, akitől vásárolni szeretne, az pedig a kóddal egy pillanat alatt ellenőrizheti az MtGoxon, hogy valóban rendelkezésre áll-e a kérdéses mennyiség. Az így kialakuló centralizáltság azonban súlyos hátrányt jelent az egyébként decentralizált rendszer számára – főleg, hogy mind az MtGox, mind pedig legfőbb vetélytársa, a MyBitcoin hírhedt a meglehetősen gyenge védelmi rendszeréről. Ezért tehát csak csínján ezzel az egyébként tökéletes megoldással – annál inkább, hogy széleskörű elterjedése esetén ez hosszú távon azzal a veszéllyel is fenyegetne, hogy már mindenki csak így fogadna el bitcoin-fizetést, és kialakulnának az új PayPalek, MasterCardok és hasonlók, csak épp hagyományos pénz helyett bitcoinra, és lényegében máris újra ugyanott vagyunk, ahonnan indultunk. Persze a mainál jóval nagyobb versenyt eredményezne és valamelyest enyhítené is a helyzetet a maihoz képest az a tény, hogy egyáltalán nem nehéz beüzemelni egy centralizált Bitcoin-proxyt, de a veszély még így is fennáll, főleg akkor, ha még szabályozzák is majd az ilyen jellegű szolgáltatásokat.

Mindent egybevetve úgy tűnik, hogy a Bitcoin kereskedelmi ökoszisztémája már azelőtt teljessé válhat, hogy kellőképpen megerősödhetne az igény akár csak a puszta léte iránt is. A legkülönfélébb – netes, okostelefonos és asztali – számítástechnikai technológiák integrálásával az emberek titkosabban, rejtettebben és védettebben fizethetnek egymásnak, mint valaha, minden eddiginél alacsonyabb tranzakciós díjakkal. És bár egyelőre – amíg tovább terjeszkedik a Bitcoin gazdasága – láthatólag jegelődött a közösségnek az az álma, hogy deflációval bújjanak ki a nyugati országok zsarnoki monetáris politikája alól, a Bitcoin így is jó úton jár egy egykor csak másodlagos, de mostanra egyre hangsúlyosabbá váló célja megvalósítása, jelesül a hitelkártyákkal és a hagyományos fizetőeszközökkel való erőteljes versengés, valamint a Visa/MasterCard/PayPal-adónak a gazdasági életből való kiradírozása felé.

Jelen cikk második része egyrészt a netes bitcoinos fizetés kihívásait veszi majd szemügyre, másrészt pedig egy, a közösségben igen elterjedt, fontos előfeltevést is.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.