Mindenki jól járhat egy bitcoin-lufival

Szerző: Adam L. Penenberg

Annak idején a Western Union elnöke csak legyintett a telefonra, mondván, hogy az nem több egy “elektromos játékszernél”, és vállalati szinten is azt közölte Alexander Graham Bellel, hogy “teljességgel irreális” az a ékdédelgetett álma, hogy minden otthonban legyen egy telefonkészülék. Néhány évvel később Erasmus Wilson, az Oxfordi Egyetem egy professzora azt jósolta, hogy amint véget ér az 1878-as Párizsi Világkiállítás, azzal együtt “véget ér majd az elektromos fény is, és soha többet nem is fogunk hallani róla”. 1903-ban, amikor Henry Ford keresett befektetőket vállalatához, egy michigani bankár azzal próbálta lebeszélni a törekvéseiről, hogy “az autó csak egy érdekesség, de a lovakat úgysem fogja leváltani”. 1946-ban Darryl Zanuck, a 20th Century Fox elnöke úgy vélekedett, hogy a tévékészülékek piaca legfeljebb fél éven át bővülhet, de aztán hamar össze is omlik majd, mert az emberek egyszerűen rá fognak unni arra, hogy estéről estére folyton csak egy furnérdobozt bámuljanak.

Se vége, se hossza a történelmi példáknak arra, hogy az igazán nagy technikai áttöréseknek – amelyek alapjaiban formálhatják át a gazdaságot, a kultúrát és magát az életet is – először mindig le kell küzdeniük a kezdeti szkepticizmust. Amint azonban ezt sikeresen megtették, onnantól kezdve beindul egy folyamat. A vállalkozók egymás után fedezik fel a benne rejlő lehetőségeket, és indítanak különböző vállalkozásokat az új technológiával. Ezzel aztán persze újabb fogyasztókat is vonzanak, akik nyomán még több vállalkozó kap kedvet, és beindul egy öngerjesztő spirál. Egyre több pénz áramlik a technológiába, egyre több a befektető – és mindeközben persze a média is egyre nagyobb hírverést csap, tovább fokozva a hatást. Így egyre több levegőt pumpálnak a lufiba – amit csak fokoz az első vállalatok tőzsdére lépése és a részvényeik árfolyamának spekulációs elszabadulása.

Előbb-utóbb persze elkerülhetetlenül összeomlik a kártyavár a valóság súlya alatt. A vállalatok felélik a pénzt és összeomlanak, a befektetők jó része pedig végleg búcsút mondhat a pénzének. Az optimizmus hamar átcsap pesszimizmusba, a részvények bedőlnek, elapadnak a pénzforrások és már temeti is mindenki az egész szektort – azonban az egésznek az alapját adó technológia eközben mégis szép lassan beépül a hétköznapi élet szövetébe. Ez a fellendülés, az összeomlás és a fenntartható növekedés ciklusa – míg aztán valaki elő nem áll valami még fantasztikusabb alkotással.

És bár a lufiktól mindenki retteg, ezek valójában mégis a technikai fejlődés szerves részét képezik. Megvan a maguk maradandó haszna; fontos mozgalmakat vagy forradalmakat indíthatnak be, amelyek valóban maradandónak bizonyulnak és jelentős eredményeket hoznak akkor is, ha eredetileg akár csak érintőlegesen is kapcsolódtak az egészhez. Mindezt vegyük tehát figyelembe ama kérdés fontolóra vételekor, hogy nem egy (újabb) bitcoin-lufi küszöbén állunk-e épp?

Mert bizony minden jel arra mutat. Megállapíthatjuk, hogy 2009 februárja óta, amikor is először bemutatkozott a Bitcoin, mára sikeresen leküzdötte a kezdeti szkepticizmust és puszta kuriózumból milliárd dolláros piaccá nőtte ki magát. Eddig mintegy 11 millió bitcoint bányásztak ki, ami pedig a jelenlegi, 123 dollár körüli árfolyamon összesen 1,3 milliárd dollárnak megfelelő értéket jelent. A pénzkészlet bővülésével párhuzamosan gyarapodik a bitcoinos fizetést elfogadó üzletek száma is. Egyre több befektető áramoltatja a pénzét bitcoinos vállalatokba; nemrégiben például a Union Square Ventures jelentette be, hogy nem kevesebb, mint 5 millió dollárt fektetnek a Coinbase bitcoin-váltóba. New York egy másik kockázati tőkés vállalata pedig, a Liberty City Ventures összesen 15 millió dollárral támogat különböző frissen indult bitcoinos vállalatokat. A Boost VC is tervezi egy bitcoinos alap létrehozását. Peter Thiel Founder’s Fundja pedig a bitcoinos fizetésfeldolgozó BitPay-t támogatja szintén milliós nagyságrendben.

Chris Dixon, az Andreessen Horowitz partnere szerint a bitcoin lehet a következő nagy durranás. A legutóbbi new yorki Pandomonthly alkalmával nem kevesebbet állított, mint hogy a bitcoin egyenesen forradalmasíthatja a jelenleg csalók tömkelegétől fojtogatott online kereskedelmet.

Tehát akkor, mire is számíthatunk a bitcoin világában ezek után? Nos, ha minden a megszokott minták szerint halad, ahogyan történt az a vasút, a az autók és a dotcomok esetében is, úgy valóban érdekes időknek nézünk elébe. Azonban még ha ki is pukkan a lufi – márpedig elkerülhetetlenül ki is fog -, nagy valószínűséggel még akkor is hagy majd maga után valamilyen valóban értékes és hasznos örökséget.

A 19. század elején például, amikor a csatornák helyett a vasutak kerültek a befektetők érdeklődésének középpontjába, valóságos robbanáson ment keresztül a vasútépítés. 1825 és 1826 között, mindössze egy év alatt tehát, annyi új vasút épült, mint a megelőző 20 évben összesen. Amikor aztán a piac összeomlott, annál nagyobbat is szólt; az 1870-es évek derekára már az amerikai vasútkötvények 40%-a becsődölt. A 20. század fordulóján már több száz autógyártó volt az USÁban; ezekbe is számolatlanul ömlött ugyan a pénz és az erőforrások, de a legtöbbjük mégis becsődölt, míg végül csak egy maroknyi maradt. És jól tudjuk azt is, mi történt a dotcom-lufi nyomán, ami évekre lenyomta az USA gazdaságát.

E lufik egyike sem volt azonban hiábavaló. A vasúti összeomlás előtt 45.000 mérföldnyi vasutat építettek, 1900-ra pedig már egy 200.000 mérföldes vasúthálózat segítette az USA növekedését és gyarapodását. Az autóipar lufija az úthálózat kiépülését hozta magával, amire végül az országos autópálya-hálózat tette fel a koronát. A dotcom-lufi hozadéka pedig a szélessávú internet-infrastruktúra kiépítése volt, ami nélkül a Web 2.0, a Facebook és a net legtöbb másik, mára már a hétköznapjaink részévé vált, meghatározó tényezője és nagy neve sem jöhetett volna létre.

A haladás kulcsa tehát, mint láthatjuk, a kapacitás – illetve még inkább a többletkapacitás. És még ha ez rossz dolgokat is hoz magával – mint ahogyan a lufik kipukkanása is kétségkívül rossz -, végül mégis nőhetnek ki belőle jó dolgok is. A nemrégibeni gazdasági válság például valóban felért egy szőnyegbombázással a gazdaság viszonylatában, viszont ennek eredményeképp ma már többen juthatnak hitelhez, mint valaha. Ami ugyan valóban csak egy apróság, és kétségkívül nem is érte meg mindazt a veszteséget és gyötrelmet, amibe került, de ennek ellenére ez mégis egy jó dolog.

Hasonlóképp tehát, amennyiben az USA kormánya az elkövetkező években sem próbálja majd gyökerestül kigyomlálni a bitcoint, úgy e téren is egy hasonló menetrendre számíthatunk. És ha ez a lufi is kipukkan – ha eljut egyáltalán addig -, a hozadéka akkor sem lesz kevesebb egy teljesen új, addigra már valóban meggyökeresedett és igen komoly infrastruktúrával alátámasztott pénzrendszernél.

Ahhoz azonban, hogy egy napon valóban kipukkanhasson, még igen sok levegőt kell pumpálni a lufiba; bőven van még benne hely.

Forrás: pandodaily

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.