Egyre jobban fenyegeti a bankokat a Bitcoin

Szerző: Rosemary Westwood

Drámai növekedésnek indult nemrégiben az internet hideg, kemény készpénze – és jelenleg is csak egyre erősödik.

Mérföldkőhöz érkezett tavaly egy rendkívüli banki kísérlet Európában, ahol bizony nincs hiány pénzügyi drámákban. Ennek a kísérletnek azonban mégsem volt semmi köze az euróhoz, viszont annál több “a jövő pénzéhez”, a Bitcoinhoz.

Mert bár ezt a digitális pénzt még mindig sokan lefitymálják azzal, hogy ez csupán egy “netes játékzseton”, ehhez képest tavaly decemberben mégis hivatalosan is befogadtak egy bitcoin-váltót az európai pénzügyi világba: a Bitcoin-Central és szülővállalata, a Paymium, legitim fizetési számlát biztosít bitcoinos ügyfeleinek az Aqoba francia pénzügyi vállalattal kialakított partnerkapcsolata révén. A felhasználóik így nem csak hogy minden további nélkül vásárolhatnak euró ellenében értékesített árukat és szolgáltatásokat a számlájukhoz tartozó bankkártyájukkal, de még a fizetésüket is fogadhatják rajta. Természetesen ugyanígy vásárolhatnak bitcoin ellenében értékesített holmikat is, és könnyűszerrel válthatják euróra a bitcoinjaikat, vagy épp fordítva (a bitcoin árfolyama jelenleg valamivel 13$ fölött mozog). Pierre Noizat, a Paymium társalapítójának elmondása szerint kezdettől fogva az a cél lebegett a szemük előtt, hogy megérttethessék a technológia előnyeit a banki iparral.

Utóbbiak persze kevéssé hallgatnak a jó szóra, de ettől teljesen függetlenül a Bitcoin-felhasználók száma (eladói és vásárlói oldalon egyaránt) drámaian gyarapodik. Példának okáért a mára már lényegében mindenütt jelenlévő blogplatform, a WordPress is elfogad bitcoinos fizetést. Míg 2009-ben mindössze 219 bitcoinos tranzakciót bonyolítottak le, addig 2012 szeptemberére már majdnem ötmilliót – több, mint megkétszerezve a 2011-es értéket. Immár tényleg szinte bármit lehet venni vagy bérelni bitcoinért: süteményt éppúgy, ahogy limuzint is.

Ma már minden túlzás nélkül, valós ténymegállapításként lehet kijelenteni, hogy az internet hideg, kemény készpénze bizony a bitcoin – amelynek a szoftvere számlák helyett egy gigantikus, nyilvános naplóban jegyzi a rendszerében valaha is lebonyolított összes tranzakciót, a kezdetektől fogva. Ha vásárló és eladó is egyaránt Bitcoin-szoftvert használ, úgy közvetlenül fizethet egyik a másiknak – teljesen névtelenül, adók és banki tranzakciós díjak nélkül, pillanatok alatt. Alternatív megoldásként igénybe vehetik egy bitcoinos fizetéskezelő vállalat szolgáltatásait is. A bitcoinos “számlák” nem többek névtelen betű- és számsoroknál, amelyek így a bank- és hitelkártyák, de még akár a PayPal-egyenlegek világában is elképzelhetetlen mértékű anonimitást biztosítanak a felhasználóiknak.

A Bitcoint 2008-ban, a gazdasági válság kipattanásának évében indították be, és gyakran jellemzik úgy, mint a hagyományos, fedezet nélküli papírpénzek abszolút ellentétét, amely mentes mindennemű jegybanki és szabályozói önkényeskedéstől – viszont ezzel együtt sajnos PR-téren is vannak elmaradásai. Kedvelik például az illegális holmikkal foglalkozó weboldalak, pénzmosók és adócsalók is – a legtöbben pedig soha még csak nem is hallottak róla egyáltalán. Joseph David, a Calgary-i székhelyű VirtEx bitcoin-váltó alapítójának és vezérigazgatójának elmondása szerint a legnagyobb kihívást még mindig ez az utóbbi tényező jelenti, és éppen ezért munkálkodik ő maga is keményen és elszántan azon, hogy meggyőzze Alberta törvényhozóit a Bitcoin előnyeiről és így valamilyen szintű állami elismerést is biztosíthasson a digitális pénznek. Meglátása szerint ez a jövő forradalmi pénze: decentralizált, manipulálhatatlan és sérthetetlen.

Folyamatos – és valamilyen szinten egyenesen paradox – dilemmája azonban a bitcoin elterjesztésének és elismertetésének, hogy amit a legtöbben a leginkább szeretnek benne – a törvényen kívüliségét -, az egyben a legnagyobb akadálya is a terjedésének.

Ezért is vetik vigyázó – és irigykedő – tekintetüket Franciaországra David és más bitcoin-váltó-tulajdonos kollégáinak ezrei világszerte. Noizat szerint a Bitcoin-Central és az Aqoba megállapodása nagyon sokat segíthet a bitcoin széleskörű elterjesztésében és meghonosításában. Tony Gallippi, az egyebek mellett a WordPress bitcoinos fizetéseit is kezelő BitPay társalapítójának megfogalmazása szerint “ez a Netscape-pillanat” – utalva az internet népszerűsítésében a maga idejében rendkívüli, kiemelkedő szerepet játszó Netscape vállalatra.

Lényegét tekintve azonban az Aqoba-megállapodás igazából csak formalizált egy már előzőleg is fennálló kapcsolatot. A bitcoin-váltók már azelőtt is különböző pénzintézeteknél nyitott, különböző pénznemeket kezelő bankszámlákkal dolgoztak. A legnagyobb, 88%-os piaci részesedéssel rendelkező, tokiói székhelyű bitcoin-váltó, az MtGox például 3 millió dollárnak megfelelő forgalmat bonyolít le nap mint nap, és éppúgy kezel eurót, ahogyan angol fontot, amerikai, kanadai és ausztrál dollárt, japán jent és lengyel zlotyt is. A felhasználóik hagyományos pénzt utalnak az MtGox számláira, és bitcoint kapnak érta a digitális “tárcáikba”. A baj csak az, hogy a váltók ki vannak szolgáltatva a bankoknak. Szeptember 25-én például az MtGox bejelentette, hogy az angliai Barclays előbb szó nélkül befagyasztotta a számlájukat, majd később teljesen fel is számolta.

A Bitcoin-Centralnak azonban a jelek szerint nem kell ilyesmitől tartania, mivel a megállapodásuknak köszönhetően biztos és szabályozott, a Bitcoin hálózatával (és így a felhasználóik digitális tárcáival) is közvetlenül összekapcsolt eurószámlát nyújthatnak az ügyfeleiknek. Mivel pedig az egyenlegeket euróban vezetik, ezért élvezhetik a hagyományos francia bankszámlákat is védő biztosítás előnyeit, garantálva így az ügyfelek vagyonának biztonságát. Ami pedig igen nagy fegyvertény, tekintve, hogy a korábbiak során több felhasználót és szolgáltatót is szabadítottak már meg hackerek a bitcoinjaiktól, és ezek az esetek természetesen a rendszer hírnevének sem tettek jót.

Michael Bliss, egy immár bitcoint is elfogadó, vancouveri székhelyű, masszázsterápiával foglalkozó vállalat tulajdonosának elmondása szerint egy ideig leginkább csak rossz hírek keringtek a Bitcoinról; pilótajátékok, átverések, hackertámadások… és persze mindig a lehető legbotrányosabb jelleggel is tálalták az eseteket. Tény azonban, hogy a biztonsági rendszereket mindig folyamatosan tesztelni és erősíteni kell – és persze időbe telik az infrastruktúra fejlesztése is. Az euró például már jó ideje forgalomban van, de mégis komoly gondokkal küzd. A bitcoin még csak a negyedik événél tart.

Jon Matonis pénzügyi blogger épp ezért is ellenzi a szorosabb banki kapcsolatok kiépítésére irányuló törekvéseket. Mint mondta, a bitcoin még mindig béta fázisban üzemel, igazából még mindig csak játszanak vele. Matonis saját blogja, a The Monetary Future mellett a nemrég alapított Bitcoin Foundation tanácsában is tevékenykedik. Rámutatott, hogy a felügyelet és a szabályozás csak elpárologtatja a rendszer névtelenségét, ami pedig azért is különösen aggasztó, mert az online fizetések legnagyobb részét már így is folyamatosan nyomon követik. Mi több, meglátása szerint a rendszernek már csak azért sincs szüksége “legitimitásra”, mivel már most is kiválóan működik.

Talán éppen ezért figyelt fel rá már az Európai Jegybank (ECB) is: a nemrégiben kiadott jelentésükben kifejezetten szorgalmazzák, hogy a döntéshozók kísérjék kiemelt figyelemmel a Bitcoin további fejlődését – részben már csak azért is, mert az olyannyira elüt attól a gazdasági ideológiától, amit a jegybankok képviselnek.

És ha végül tényleg ugyanolyan egyszerűen lehet majd bitcoint használni, mint ahogyan a bank- és hitelkártyákat is, akkor az ECB valóban minden oka meg is lehet az aggodalomra, mivel így az internet valóban egy teljesen saját, mindennemű pénzügyi és politikai szabályozástól és felügyelettől független gazdasági rendszert fejleszthet ki. Ahogy Pierre Noizat (Paymium) fogalmazott, a bankok szemet hunyhatnak a bitcoin felett vagy küzdhetnek ellene, de az így is, úgy is rendületlenül fejlődik és terjed tovább.

Forrás: MACLEANS.CA

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.