Több százezer dollárra perelik a Bitcoinicát

2012-08-11

Szerző: Adrianne Jeffries

Négyen álltak össze, hogy bepereljék a májusban bezárt Bitcoinicát, amely állításuk szerint összesen 460.457,70$ dollárral tartozik nekik az elvesztett bitcoinjaik után, valamint még ezen felül arányos mértékű kártérítéssel is a veszteség miatt. Ez a történet pedig mindenkinek ismerős lehet, aki figyelemmel kíséri már egy ideje a Bitcoin és a digitális vadnyugat-jellegű gazdaságának a történetét, melyben – seriffek hiányában – a rosszfiúk rendszeresen kihasználják a tapasztalatlan árusokat és vásárlókat.

A Bitcoinicát a saját állítása szerint 17 éves, szingapúri székhelyű Zhou Tong indította be, aki főként a blogján és fórumposztokon keresztül kommunikált a közönségével – az emberek pedig a tapasztalatlansága ellenére is rábízták a pénzüket, részben már csak azért is, mert a Bitcoinica lehetőséget biztosított a spekulánsok által régen várt shortolási és egyéb tőzsdei fogadásos-szerencsejátékos jellegű bitcoinos ügyletek lebonyolítására.

Az első mennykő márciusban ütött be, amikor is 43.554 bitcoint loptak el ismeretlen hackerek a Bitcoinicától, amely összeg akkoriban 87.000$-nak felelt meg. Tong ekkor ígéretet tett az összeg teljes pótlására, majd nem sokkal később eladta a Bitcoinicát a nagy-britanniai székhelyű Intersangónak. Mindössze 18 nappal az akvizíció lebonyolítását követően pedig már jött is a második csapás: ezúttal 18.547, akkoriban mintegy 90.000$-t érő bitcoinnal oldottak kereket a rablók. A Bitcoinica ekkor bejelentette, hogy lekapcsolják az oldalt addig, “amíg össze nem tudnak állítani egy teljesen új alapokra helyezett, kellőképpen biztonságos platformot és jó alaposan le is tesztelni azt”, a felhasználóknak azonban ezúttal már csak a betétjeik 50%-os pótlására tettek ígéretet.

Ami pedig érthető módon felháborította a felhasználókat, és többen egyenesen csalást kiáltottak. Tongot is megvádolták azzal, hogy ő maga hackelte meg a Bitcoinicát. És bár az amerikai jogrendben népszerű “class action” (közösségi, tömeges) pert ugyan nem sikerült összehozni, négy elszánt ex-Bitcoinicás így is összefogott és augusztus 6-án beperelte a Bitcoinicát San Franciscóban, szerződésszegéssel, hanyagsággal további három vádponttal, állítva, hogy “az alperesek mindegyike tudatosan és szándékosan esküdött össze a felperesek ellen azzal a céllal, hogy gátolják, késleltessék és megakadályozzák a felperesek az ügy pénzügyi aspektusaira vonatkozó jogainak érvényesítését.”

A felpereseknek azonban nem lesz könnyű dolguk. Nem egyértelmű például az illetékesség kérdése; mert bár a felperesek egy része valóban San Franciscóban él, a Bitcoinica székhelye immár az Egyesült Királyságban van. Ennek ellenére azonban bíznak abban, hogy még akár további száz vádlottat is be tudnak majd vonni az ügybe, mivel mint írják, “a Bitcoinica egy ismeretlen kilétű és eredetű entitás”. Ehhez további kommentárt sem a Bitcoinica, sem a felperesek ügyvédje nem fűzött.

A gyakori bitcoin-lopások és a jelentéktelennek már semmiképpen sem nevezhető összegek ellenére ez még mindig csak a második bitcoinos per az USÁban. (Az elsőt a már jó ideje leállt Tradehill indította a Dwolla fizetéskezelő ellen, még márciusban, összesen kétmillió dollár értékben. Az az ügy jelenleg a peren kívüli megegyezés felé tart.)

Érdekes tény, hogy az ilyesféle pereskedéseken kívül a Bitcoin közössége egyébként meglehetősen ferde szemmel néz az államra. Elvégre a Bitcoin egész rendszerének éppen az állami és (jegy)banki befolyástól és machinációktól mentes önszabályozás, a decentralizált P2P-struktúra a lényege. Az állam pedig adott esetben még akár magát a bitcoint is illegálisnak nyilváníthatja, mivel az a dollárral versenyez. A digitális pénz földalatti gazdaságának összértékét májusban mintegy 35 millió dollárra becsülték – ami persze teljes egészében szabályozatlan és adózatlan. Használja továbbá a rendszert a feketepiac is, felszólaltak már ellene politikusok és jobban szemügyre vette az FBI és a CIA is. A bitcoinosok jellemzően a libertarianizmus felé hajlanak, és általában igyekeznek minél távolabb tartani magukat az államtól.

Éppen ezért olyan ironikus tehát, amikor ugyanezek a bitcoinosok mégis az államhoz fordulnak segítségért – nem lévén más választásuk. Bitcoinosok egy önkéntes csoportja figyelemmel kíséri ugyan a gyanús tevékenységeket, de nem tényleges közbeavatkozásra nincs igazi lehetőségük. Egyesek már a közösségen belül is olyan húrokat pengetnek, miszerint valamilyen mértékű állami szerepvállalás nélkül nem lehet fenntartható gazdaságot építeni a Bitcoin köré. Jeff Garzik, a Bitcoin egyik hivatalos fejlesztője is jelezte egy nyilatkozatában: “Együttműködünk a kormánnyal annak érdekében, hogy a törvény hosszú karja valóban elérhesse a Bitcoint is.” A Bitcoin Project hivatalos PR-útmutatója is óva int az államellenes retorikától. Amir Taaki és Donald Norman az Intersangónak a Bitcoinica-perben megnevezett két képviselője is több alkalommal tett már az állami szabályozást pártoló nyilatkozatokat.

Egyelőre tehát a biztonságosság jelenti a legnagyobb kihívást a rendszer számára. Tavaly nyáron is egy nagystílű hackertámadás küldte padlóra az árfolyamot a mindeddigi 31,91$-os csúcsértékéről egészen a tavaly novemberi 2$-os szintig. Most azonban már újra 11$ fölött jár az árfolyam, világos jeleként annak, hogy a rendszer újra összeszedte magát. Annak a részleteire vonatkozóan azonban, hogy a rendfenntartó szervek végül hogyan is mennyire avatkozhatnak majd be ténylegesen a rendszer dolgaiba, legalább a jelenleg is folyamatban lévő két per végkifejletéig mindenképpen várnunk kell.

Forrás: The Verge

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.