Bitcoint Iránba!

Szerző: Amir Taaki (genjix)

Irán válságüzemmódba kapcsolt; az elmúlt napok során számos iráni keresett fel, akik mind igen élénken érdeklődtek a bitcoin iránt.

Az előzmények

Nem csak külpolitikailag, az USA és Irán közti, eszkalálódó pengeváltások nyomán válik egyre kiélezettebbé a helyzet, de Iránon belül is egyre súlyosbodnak a feszültségek, amire az ország kormánya egyre fokozottabb belső agresszióval reagál.

1953-ban az USA és az Egyesült Királyság puccsal döntötte meg Irán demokratikusan megválasztott miniszterelnökét, és a sah-t ültették a helyébe. A diktátor uralmát az emberi jogok brutális eltiprása, politikai elnyomás, nepotizmus, korrupció, pazarlás és a politikától elforduló állampolgárok ellenségként való kezelése jellemezte.

1979-ben forradalom tört ki a sah ellen, és drasztikus hirtelenséggel mozdította el őt a hatalomból. Mivel ekkor a forradalmak általános, leggyakoribb okainak egyike sem állt fenn (mint például háborús vereség, gazdasági válság, parasztlázadás vagy elégedetlen hadsereg), rendkívül mélyreható változások mehettek végbe rendkívül gyorsan. A forradalom arca egy addig relatíve ismeretlen vallási vezető lett.

Bár a mozgalom eredeti célja a demokrácia visszaszerzése volt, a vallási csoport emögül hamar kihátrált és megmutatta igazi arcát; lecsapott a hatalomra, katonai jellegű erőszakszervezeteket telepített és elnyomás útján szilárdította meg a hatalmát. Mivel pedig az USÁt és a nyugati hatalmakat komolyan aggasztotta a formálódó újabb közel-keleti teokrácia, ezért támogatásukról biztosították Szaddám Huszeint, aki opportunista inváziót indított Irán ellen. A II.VH. óta vívott legnagyobb háborúban mintegy egymillió iránit mészároltak le, és romokba döntötték az ország gazdaságát.

Ez pedig valóságos áldásnak bizonyult az ajatollahok számára; a halál és az önfeláldozás dicsőítésére építették fel a hatalmi bázisukat, arra pedig az iráni teokráciát.

Ami már csak azért is szomorú, mert az irániak egyébként rajonganak a nyugati kultúráért és Amerikáért is. Teljesen normális, hétköznapi emberek ők is, akik azonban egy totalitariánus rezsim rabigáját kénytelenek nyögni. Minél jobban – és minél hevesebben és arcátlanabbul – veszi semmibe azonban a rezsim a társadalom igényeit és elvárásait, annál inkább el fogja veszíteni felette a hatalmát. Elkerülhetetlennek látszik egy újabb forradalom – aminek azonban csak ártana az, ha az USA megint beavatkozna.

Egy kormányellenes barátom egyszer azt mondta, hogy bár egész eddig az iráni kormány ellen tüntetett és harcolt, egy amerikai invázió esetén mégis a kormány csapataival vállvetve ragadna fegyvert és küzdene az inváziós erő ellen.

A jelen

A jövő sötét kilátásaitól való félelmükben az emberek megrohamozták a bankokat, hogy USD-t vegyenek, így az IRR (az iráni riál) értéke mindössze egy hét alatt 30%-kal esett vissza. Erre válaszul a kormány betiltott minden pénzváltói tevékenységet, a turisták ellátását nevezve meg egyedüli kivételként. Túlságosan is megbízhatatlannak találták a pénzpiacot, így hát egyszerűen betiltották; nem hagytak mást, csak a riált.

Az emberek így dollár helyett aranyat kezdtek tömegesen vásárolni – olyan tömegesen, hogy az illetékeseknek ezt is le kellett állítaniuk, mivel már 22 tonnányi arannyal kerültek hátralékba, és több, mint valószínűtlen, hogy az iráni kormány teljesíteni tudná ezt a követelést.

Már Irak is határt szabott a valutavásárlásnak, mivel az irániak Irakban kezdtek USD-t vásárolni, hogy aztán visszavigyék azt magukkal Iránba; ezzel azonban lejtőre tették az iraki dínárt is.

Irán gazdasága a teljes összeomlás peremén táncol.

Akiknek van nethozzáférésük, azok VPN-ekkel és más hasonló megoldásokkal igyekeznek megkerülni a világ (talán) legsúlyosabbjának számító iráni netcenzúrát. Az iráni kormány betiltott minden online hitelkártyás fizetést is.

Így az emberek bankbetéteket kezdtek használni. A kormány pedig leállított minden bankközi átutalást; csak néhány, államilag regisztrált és elfogadott vállalatnak engedélyezték az online fizetések elfogadását.

Adott tehát egy továbbra is valutáért és online árucikkekért tolongó nép – ugyan hol és kiknek jöhetne jobban a bitcoin, mint ott és nekik? Jól látszott ez a hét folyamán hozzám forduló irániak (azért választottak épp engem, mert tudják, hogy apám is iráni) bitcoin iránti érdeklődéséből is. Teheránban állandó bitcoin-műhely működik, és valós kereslet van a kriptopénz iránt. Szeretnék is segíteni nekik, hogy elterjeszthessék Iránban a bitcoint, hogy legalább valamit tehessenek az egymással szembeszegülő kormányok hatalmi harca közepette egyre csak senyvedő hétköznapi emberekért.

Cselekvés

Mit is tehetünk tehát?

PayPal

A feketepiacon az irániak nagy tételben vásárolhatnak PayPal-pénzt, így a #bitcoin-otc-n keresztül egyes kifejezetten erre szakosodó pénzváltók óriási PayPal-összegeket válthatnának bitcoinra, amit aztán már egyénileg értékesíthetnének az országukban.

Ezzel azonban két gond is van:

* Bármely irániakkal üzletelő amerikai állampolgár potenciális törvényszegő, és sokat kockáztat egy ilyen ügylettel.

* Gyanús lenne az utalás is, így a PayPal bármikor lefoglalhatná a küldött összeget vagy befagyaszthatná a számlákat.

Illegális pénzváltás

Természetesen a feketepiacon is lehet pénzt váltani. Egy bátor, vállalkozó kedvű egyén például napi rendszerességgel utazhatna Ankara és Teherán között az éjjeli vonaton, a feketepiacon szerzett USD-vel, amit aztán BTC-re vált. Mivel a feketepiaci árfolyam lényegesen alacsonyabb a hivatalosnál, így egy ilyen vállalkozó óriási haszonra tehetne szert a különbözetből.

Azonban ez sem ilyen egyszerű:

* Iránban rendkívül komolyan veszik a feketepiaci pénzkereskedelmet, és súlyosan büntetik.

* Nem csak Iránban, de Törökországban is letartóztathatják az utazgatót pénzmosásért.

Bankbetétek

A jelenleg fennálló embargók miatt a nemzetközi pénzátutalás lehetőségével az irániak egyszerűen nem élhetnek, így ezzel a módszerrel nem vehetnek bitcoint. Az országon belüli bankbetéteket leállították. Egyetlen váltó sem fogadhat el bankbetétet. Nincs más fizetési módszer.

Marad tehát a készpénz

Irán gazdasága készpénzre épül, így azt minden mennyiségben tudja is kezelni. Így tehát egy iráni beüzemelhetne egy készpénzes (riálos) befizetéseket elfogadó váltót, amely úgy működhetne, mint az összes többi bitcoin-váltó, mindössze azzal a különbséggel, hogy fizikai készpénzbefizetéseket fogadna banki utalások és egyéb módszerek helyett. Így az iráni bányászok is könnyen értékesíthetnék a bitcoinjaikat, és személyesen gyűjthetnék be az értük járó riáljaikat.

Ezzel csak az a baj, hogy a váltók csak regisztrált üzletekként működhetnek; megfelelő állami kapcsolatok és jelentős kenőpénzek nélkül pedig nincs túl sok esély egy ilyen engedélyeztetésre. Mindenképpen szükség van egy bennfentesre – főleg a mostani helyzetben.

Bányászat

További lehetőség, ha egyesek bányászatra szakosodnak, és az országon belül értékesítik a bitcoinjaikat, bármiféle formális keretek nélkül. Így ugyan nem lenne annyira gördülékeny a BTC IRR-re váltása, de mégis lehetőséget adna az embereknek a netcenzúra megkerülésére VPN-vásárlás útján, vagy épp a megtakarításaik biztonságba helyezésére akár bitcoinban, vagy bitcoinért egy külföldi pénzpiacon vásárolt dollárban.

A bányászathoz azonban jelentős előzetes befektetés szükséges, lévén a hardver nem olcsó. Az áramot iránban nagyjából $0,11/kWh-nak megfelelő értékben mérik. A bányásztársulások általában 2%-ot tartanak meg maguknak. Tehát ez a “megoldás” sem túl ideális.

Pedig ez nagy esély lenne a bitcoin számára. Mit lehetne tenni?

_____________

Mqrius kommentje: A hosszú történeted röviden: az irániaknak jelenleg riáljuk van, amit azonban nem lehet kijuttatni az országból, így az Iránon kívüliek számára teljesen hasznavehetetlen.

Az Iránon kívül tartózkodók szemszögéből ez pedig azt jelenti, hogy az irániaknak egyszerűen nincs pénzük, így közvetlenül nem is vásárolhatnak bitcoint egyetlen külfölditől sem. Online végzett munka útján, vagy esetleg tényleges, kézzelfogható holmik Törökországban vagy Irakban való eladásával talán kereshetnek valamennyit. Mit exportálhatnának? Vehetne például valaki egy autót Irában riálért, majd átvihetné a határon és eladhatná valakinek bitcoinért? Vagy egy okostelefont? Ez olcsóbb, és még vonaton is elfér. A BTC/IRR váltási arányt ki lehetne számolni az okostelefon Iránon kívüli ára alapján, bár itt is nyilván jelentős hasznot húzhatnának az érintettek.

Az Iránon belüliek számára azonban az IRR nagyon is hasznos, vehetnek érte luxuscikkeket vagy bármi egyebet, gondolom. Talán van is ott valaki, aki már elég tekintélyes valutakészletekkel rendelkezik, és aki így bitcoint is árulhatna. Talán egy külföldön élő iráni állampolgár is visszanézhetne időnként az országba és árulhatna bitcoint – bár nem tudom, hogyan viszonyulna ehhez az iráni kormány. Az általad leírtak alapján gondolom, előbb lecsapnának rá, és csak később tennének fel neki kérdéseket.

Ez persze nyilván nem lenne igazi váltás, inkább csak amolyan alkalmi vásárlási lehetőség (valószínűleg szintén igen jelentős haszonkulccsal).

Az Iránon belüli áruvásárlás, majd azok külföldi értékesítése talán tényleg működhetne, már ha a kormány engedélyezi ezt. Ha azonban jól gondolom, akkor ez csak tovább csökkentené az IRR értékét (hiszen végső soron ez is csak egy ravasz módja a pénzpiaci kereskedelemnek) – viszont az IRR értékcsökkenése amúgy is eléggé elkerülhetetlennek tűnik.

Ideális eset nyilván az lenne, ha mindenki egy az egyben átállna bitcoinra. Ha abban kapná a fizetését és abban fizethetne a sarki vegyesboltban is. Ezt még csak embargók sem veszélyeztethetik, legfeljebb csak az internet teljes leállása. Sajnos azonban valószínű, hogy a Bitcoin erre még nem készült fel igazán, és persze ehhez előbb még mindig be kellene juttatni valahogy az országba a bitcoinokat. Ha sikerülne eleget becsempészni, mielőtt a kormány felfigyel rá, hogy mi is történik, úgy ez válhatna a helyi feketepiac fő pénzévé – onnantól pedig, a kormány összeomlását követően akár a normál piacra is átterjedhetne. De lehet, hogy ez csak vágyálom a részemről.

Remélem, hogy végül sikerül valami megoldást találni – Iránnak is és a bitcoinnak is.

someanon kommentje: A legegyszerűbb talán az lenne, ha a bitcoinos aukciós oldalakon árulnának és adnának el mindenféléket. Persze nyilván nem lenne túl jó így sem a váltási arány a postaköltségek miatt, de biztos vannak olyan kisebb, könnyen postázható holmik, amit beszerezhetnek Iránon belül riálért, és ami iránt külföldön is lenne kereslet…

Doug Riley kommentje: Oké, előre is elnézést, mert most biztos hülyeséget fogok mondani, de talán mégis kipattintok valakiből valami kreatív szikrát. Szóval,…

1.) Ha jól látom, valahol, valakinek mindenképp meg kell szegnie a törvényt ahhoz, hogy bevezethesse a bitcoint Irán gazdaságába. Ennek az etikai és gyakorlati kérdéseiről éppúgy hosszan el lehetne vitázni, ahogyan a konkrét részleteiről is, de nem látom, hogyan lehetne elkerülni az engedetlenséget.

2.) Oké, ostoba etnocentrikus kérdés: árucikként mi a perzsaszőnyegek státusza? Ez egy elég egyedi és értékes holminak tűnik, amit érdemes lenne kicsempészni az országból és bitcoin ellenében értékesíteni. Hülye ötlet?

3.) Ez ugyan teljesen illegális lenne, de elvben minden további nélkül kereshetnénk valakit Iránban, aki meg tudná oldani a bitcoin helyi értékesítését, majd egyszerűen körbeadni a kalapot magunk között, és simán adakozni neki. Mivel az IRR végül úgyis teljesen el fog értéktelenedni, így az illető valószínűleg még csak hasznot sem húzna a vállalkozásból – viszont ettől függetlenül kénytelen lenne mégis ténylegesen eladni a bitcoint annak érdekében, hogy fenntartsa a pénz káprázatát. Ha egyszerűen csak elajándékozgatná ő is, azzal teljesen aláásna minden, a bitcoin pénzként való használatára ösztönző erőt.

Jon Matonis kommentje: Remek cikk. Vehetnének az irániak például Freakshare hosting-utalványokat, majd elcserélhetnék azokat paysafecard-utalványkódokra, vagy akár közvetlenül bitcoinra is, lásd itt és itt.

A VirWoX engedélyezi a Paysafecard használatát SLL>>BTC-hez, viszont azt még csak most próbálom kideríteni, hogy más bitcoin-váltókon miért nem fogadják el ugyanezt.

Forrás: Bitcoin Media

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

/em