Occupy-tiltakozások: négylépéses útmutató a bankok megkerüléséhez

Szerző: Brett Scott

A globális Occupy tiltakozómozgalom a vagyon méltányosabb elosztásáért és a nagyvállalati kapzsiság ellen küzd.

Olvastál már az Occupy Wall Street és London tiltakozásokról, mindent tudsz a nagyvállalatok kapzsiságáról és a bankoknak dobott mentőövekről, de nem tudod, mit tehetnél ellenük?

Számos oka lehet annak, ha valaki kiábrándul a hagyományos bankokból. Vegyük például az olajhomok-kitermelők esetét, akiket közvetlen hitelek útján finanszíroznak a kereskedelmi bankok konzorciumai, a kötvénykibocsátásukat pedig befektetési bankok intézik. Az alternatív olajkitermelők csak a termelési módszereik terén alternatívak – pénzügyeik terén éppúgy a hagyományos megoldásokra támaszkodnak, mint bárki más, a nagy bankok pedig a környezetvédelmi és emberi jogi kérdések és megfontolások teljes zárójelbe tételével, vígan kölcsönöznek minden nagyvállalatnak.

Állításuk szerint a nagy bankok kielégítik a kis- és középvállalkozások (KKV-k) igényeit is, de a pénzügyi válság látványosan szemléltette, hogy a hiteleik legnagyobb része spekulatív befektetésekbe, ingatlan- és árucikk-piaci lufik felfújásába, gazdasági egyensúlyfelborításba és a szegényebb országok kihasználásba áramlik. E tevékenységeik révén a rangidős bankárok óriási összegeket kaszáltak (nem is szólva az adófizetők pénzéből finanszírozott mentőövekről), és persze az adóparadicsomok hálózatának segítségével kényelmesen kibújtak az adófizetési kötelezettségük alól is.

Az Occupy-mozgalom is egyfajta tiltakozás ez ellen a rendszer ellen, de vannak egyéb lehetőségek is az eltérő vélemények kifejezésére. Egy banki oligopólium senkinek az érdekeit nem nézi a sajátjain kívül, így ugyan miért is ne fordítana hátat neki az ember? Ennek kivitelezésére pedig rögtön négy különböző stratégia is kínálkozik:

1. stratégia: válts bankot

Ha a nagy bankoknál tárolod a pénzed, úgy azzal amellett, hogy közvetetten támogatsz rosszindulatú tevékenységeket, olcsó anyagi erőforrást is jelentesz számukra, amelyre támaszkodva finanszírozhatják a kockázatosabb ügyleteiket – így például a befektetési üzletágukat.

Ezért tehát első lépésnek már az is nagyon jó, ha egy társadalmilag is felelős bankhoz helyezed át a pénzed. A társadalmi felelősségvállalás fogalomkörén belül pedig rögtön két olyan terület is kínálkozik, amelyben az erre törekvő bankok hatékonyan megkülönböztethetik magukat a többiektől. Először is ott vannak például a kooperatív bankok, amelyek nem nyújtanak kölcsönt kétes környezetvédelmi vagy társadalmi hátterű vállalatoknak. Másodszor említésre érdemesek a helyi orientáltságú pénzügyi intézmények, így például az egyes építőtársaságok is, amelyek a nemtörődöm külső részvényesek helyett a saját tagjaik érdekeit nézik és szolgálják.

Érdekes új játékos továbbá a bankok világában a Metro Bank, amelynek a kooperatív és az építő társaságokhoz hasonlóan szintén nincs befektetési üzletága, hanem csak tisztességes banki szolgáltatásokkal foglalkoznak.

Ha jobban érdeklődsz a környezetbarát építési projektek iránt, úgy figyelemreméltó lehet számodra a fenntartható jelzálogokra szakosodott Ecology Building Society is. A Triodos Bank folyószámlák helyett megtakarítási számlákkal foglalkozik, és kizárólag pozitív környezeti, társadalmi vagy kulturális hatású projektekbe fektetik a pénzüket, maximális átláthatóságot biztosítva.

A Charity Bank nevéhez híven jótékonysági és társadalmi jellegű vállalkozások finanszírozására szakosodott, a megtakarítási számlái pedig jó választást jelentenek mindazoknak, akik szeretnék közvetlenül támogatni a társadalmi szektort.

A hitelszövetkezetek nonprofit, a pénzüket megtakarítási- és folyószámlákon keresztül összeadó egyének helyi érdekeltségű tömörülései. Felszámítanak ugyan tagsági díjat, viszont megfizethező személyes hiteleket nyújtanak azoknak is, akikre a nagy bankok oda se figyelnek, többeket vonva be így a pénz körforgásába és megtörve az uzsorások hatalmát.

2. stratégia: közvetlen befektetés etikus alternatívákba

Ha befektetési lehetőséget keresel a megtakarításaidhoz, úgy érdemes fontolóra venned az etikus befektetési alapokat. Az egyes alapok filozófiájáról értelemszerűen a szórólapjaikból és reklámanyagaikból tájékozódhatsz. Sokuk egyszerűen csak a “negatív szűrés” ugyan gyakran meglehetősen sekélyes, de a semminél mégis jobb elvén működik, vagyis hogy nem fektetik “rossz dolgokba” a pénzüket. Mások pedig még egy lépéssel tovább mennek, és aktívan keresik a pozitív környezeti és társadalmi hatású vállalatokat, hogy célzottan azokba fektethessék a pénzüket. Vannak továbbá ún. “aktivista alapok” is, amelyek tulajdonrészt vásárolnak maguknak különböző vállalatokban annak érdekében, hogy felügyeljék és megreformálják azokat.

Ha az új megközelítési módok érdekelnek, úgy az Abundance Generation is megér egy pillantást. Ők a jövő év elején terveznek indulni, céljuk pedig nem kevesebb, mint hogy a hétköznapi emberek előtt is megnyithassák a megújuló energiaforrásokba való közvetlen befektetés lehetőségét. Választhatsz nap- és szélerőművek közül, és járadékkötvények formájában kölcsönözhetsz nekik pénzt. Az igazgató, Bruce Davis kiemelte, hogy nagyon mélyre, mindössze 5£-ra nyomták le a minimális befektetési küszöböt – így pedig kétségkívül sok olyan ügyfélre számíthatnak, akik eddig még csak nem is álmodhattak ilyesféle lehetőségről. A hozam értelemszerűen a megújuló energiatelepek eredményességének függvénye, és legalább a villanyszámlák kifizetését már megkönnyítheti.

Ha nem annyira az anyagi, hanem inkább az erkölcsi haszon érdekel, úgy olyan alternatív befektetéseken érdemes elgondolkodnod, amelyeknek eleve a társadalom jobbá tétele a célja. A közösségi részvényekből például kisebb közösségi projekteket támogatnak, a jótékonysági alapok révén pedig szociális lakásügybe fektetve támogathatsz jótékonysági szervezeteket. A szintén jövő év elején indulni tervező Ethex pedig különböző társadalmi vállalkozásokba tervezi összpontosítani a nála elhelyezett pénzt.

Tartsd észben azonban azt is, hogy az alternatív befektetések nem feltétlenül likvidek – vagyis ha egyszer már elhelyezted ott a pénzed, akkor nem biztos, hogy egykönnyen hozzá is juthatsz majd újra. És persze ahogy a hagyományos befektetéseknél, úgy ezeknél is fennáll az a kockázat, hogy esetleg egész egyszerűen nem jönnek be. Egyes, magukat etikusnak valló kezdeményezések félrevezetőek lehetnek vagy visszaéléseket is takarhatnak, lásd például a simlis “zöld üzemanyag”-befektetéseket. Mindig olvasd el gondosan az apróbetűs részt, mielőtt bárhova is befektetnéd a pénzed.

3. stratégia: ne fizess nekik kamatot – vegyél fel kölcsönt alternatív forrásokból

Ha kamatot kell fizetned egy banki kölcsönre, akkor akár fizethetnéd azt egy társadalmi felelősséget vállaló banknak is – vagy teljes egészében hátat is fordíthatsz a bankoknak úgy általában, és ha valamikor újra személyes hitelre lesz szükséged, igénybe veheted helyettük a feltörekvő pénzügyi P2P-technológiák szolgáltatásait. Jól ismert példája az ilyen szolgáltatásoknak a Zopa, melyen keresztül közvetlenül juthatsz személyes hitelhez valaki mástól anélkül, hogy egy bank is lefölözné a saját hasznát a kettőtök ügyletéből.

Ha pedig egy tervezett projekted beindításához van szükséged kezdőtőkére, úgy a közösségi támogatás terén érdemes nézelődnöd, vagyis az olyan lehetőségeket szemügyre venned, melyeken keresztül egyéni érdeklődőktől szerezhetsz anyagi támogatást. Ebben is nagyon nagy lehetőségek rejlenek. E téren érdemes szemügyre venni például az olyan platformokat, mint a BuzzBnk (közösségi, társadalmi vállalkozásokhoz), a Sponsume, a WeFund és az Indiegogo (kreatív projektekhez, mint pl. film, zene és divat).

4. stratégia: a végső határ – alternatív pénzek

A mainstream pénzrendszerről való teljes leválás talán a legbomlasztóbb stratégia mind közül. A helyi kiegészítő pénzeket jelenleg is számos területen tesztelik, lásd például a Brixton-, a Lewes- és a Totnes Pound-ot, melyek elsődleges célja a pénz helyi körforgásának élénkítése és a kis, független üzletek és vállalkozások fellendítése. A Brixton Pound csapata a Monea rendszere alapján nemrégiben bevezetett egy innovatív SMS-es fizetési lehetőséget is. Az ilyen projektek valódi fellendítéséhez és megerősítéséhez széles körű támogatás kell, így akár egy hasonló helyi pénz beindítását is fontolóra veheted a saját pátriádon (vagy támogathatod az ott esetlegesen már meglévőt).

Az olyan online pénzek, mint a Bitcoin, világszerte nagy népszerűségnek örvendenek a számítástechnikában egy kicsit is járatosabbak körében, de ha inkább lokalizáltabb alternatívák érdekelnek, úgy az olyan kölcsönös hitelrendszerek is megérnek egy pillantást, mint például a Ripple. Ez a rendszer bizalmi hálózatok kiépítésén keresztül teszi lehetővé a kölcsönös hitelezést és adósságrendezést. Hasonló elven működnek a helyi cserekereskedelmi rendszerek, avagy LETS-ek; ezek is afféle kölcsönös hitelrendszerek, melyek szintén közösségi hiteljegyzésre és rendezésre nyújtanak lehetőséget. Az időbankolás pedig egy olyan innovatív módszer, mely szó szerint értelmezi és váltja valóra “az idő pénz” mondást.

Merültek fel olyan javaslatok is, miszerint a kölcsönösségi viszonyok számszerűsítésére tett kísérletként kialakult pénzek a legjobbak, így az ajándékgazdaság egy újabb jó módja a formalizált pénzrendszer bomlasztásának. E téren a Twitter is érdekes kísérleteket tesz lehetővé a maga “hála-pénzével”, vagyis Twollárjaival. Szintén ajándékpénz létrehozásával próbálkozik továbbá a #Punkmoney is.

És hogy mi a következő lépés? Az már csak rajtad áll

A fenntartható pénzügy platformja itt és most, a szemünk láttára alakul és formálódik, így csak rajtunk áll, hogy mi is kivegyük a magunk részét a kialakításából és megformálásából. Vannak esetleg egyedi ötleteid energiahatékonysági projektek finanszírozására? Ki tudsz ötölni a bankokat megkerülő nemzetközi pénzátutalási módokat? Ha igen, úgy érdemes lehet ellátogatnod a WWF és az ICAEW által közösen üzemeltetett Finance Innovation Lab fórumaira is, ahol hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatsz, és támogatást szerezhetsz a projektjeidhez.

Brett Scott a pénzügyi aktivizmusra és innovatív pénzügyi kérdésekre és megoldásokra szakosodott író és független tanácsadó.

Forrás: The Ecologist

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.