Bitcoin: a valóra váló sci-fi

Richard Berry borítója az Izzó króm 1986-os kiadásához.

A jövőben élünk. William Gibson 25 évvel ezelőtt alkotta meg a “kibertér” kifejezést egy akkor még nem létezett, digitális hálózatba összekapcsolt világra – ami mostanra mindenfelől körülvesz minket. Húsz évvel ezelőtt csak minden ezredik embernek volt mobiltelefonja, ma már mindenkinek van. Az okostelefonok felemelkedésével alkalmazások millióihoz és a hálózat minden tudásának teljes tárházához férhetünk hozzá egy pillanat alatt – és mindezt egy zsebszámológépnyi méretű készülék segítségével.

Üdv a jövőben. Bár nem olyan szép és új, mint hittük.

Gibson nem volt idealista. Az általa megálmodott jövő világa sötét és komor, teli gátlástalan kormányokkal és vállalatokkal, amelyek a technológiát nem a társadalom felszabadítására, hanem épp ellenkezőleg, az egyre újabb és egyre kreatívabb módokon való kihasználására fordítják. Folyamatos macska-egér-játék zajlik az egyéni és az állami/vállalati fejlesztők között, ahogy az emberek újra és újra visszavágnak. Gibson kemény és marcona, kibernetikusan feltuningolt magándetektíveket képzelt el – a valóságban pedig a Wikileaks és a Twitter buktatja le (vagy épp meg) a kormányokat. Az emberek és az államok közti harc a neten dúl tovább.

Bitcoin – a rejtélyes pénz

A “globális, lenyomozhatatlan” Bitcoin a könyvek, filmek, zenék és szoftverek letöltésére is használatos P2P-technológia felhasználásával teremti meg a lehetőséget a lenyomozhatatlan értékcserére két ember között, teljesen függetlenül attól, hogy azok épp hol is tartózkodnak földrajzilag. Eljöhet még az a nap, amikor már a svájci bankszámla is ódivatúnak hat majd. A Bitcoin nincs ott sehol, de mégis ott van mindenütt, a hálózat felhasználói által futtatott kliensek algoritmusában. Az átutalásokat is a felhasználók ellenőrzik, és ezért időnként valamennyi új bitcoint is kapnak (egy ideig), így a rendszer egy darabig inflálódik ugyan, de teljesen kiszámítható mértékben és módon. Röviden tehát ez valóban a magánszféra-rajongók pénze – bár azért ha valaki nagyon akarja, ezt is lenyomozhatja. Csak nehezebben, mint mást.

Miért is kellene foglalkoznunk a Bitcoinnal?

A Bitcoin éppúgy megkerüli az állami és a vállalati kontrollt, ahogyan maga a net is minden szegletében a szólásszabadság fellegvára.

Az államok folyamatosan manipulálják a saját pénzüket. Ha eladósodnak, szó szerint még több pénzt nyomtatnak, devalválva így az egész pénznemüket (a hitelválság óta ezt az eljárást eufemizálva csak “mennyiségi enyhítésként” emlegetik). A befektetők egy ideje már tettlegesen is elutasítják ezt a fajta eljárást azáltal, hogy egyre több aranyat halmoznak fel – aminek az értéke így már bőven meg is tízszereződött az elmúlt tíz év alatt. Sok tekintetben a Bitcoin az arany online megfelelője: egy olyan csereeszköz, amibe az állam nem nyúlhat bele.

És ezzel a hasonlóságok még messze nem értek véget. A bitcoin névtelen is egyben, és nem csak kormányok, de vállalatok sem kavarhatnak vele – ellentétben más fizetési módszerekkel, így például a PayPallel. Amikor a PayPal befagyasztotta a Wikileaks számláját, a Wikileaks egyszerűen átállt bitcoinra. Azt pedig senki nem fagyaszthatja be. A nehezen lenyomozhatósága pedig meglehetős biztonságot ad az embereknek, hogy viszonylagos nyugalommal vásárolhassanak vagy adakozhassanak különböző szervezeteknek anélkül, hogy egykönnyen azonosíthatnák őket.

A legnagyobb haszna azonban talán az lesz majd, hogy nagy összegű tranzakciókat is le lehet bonyolítani rajta állami beavatkozás nélkül, ez pedig egy újabb lépéssel közelebb vihet minket egy igazán globális és valóban szabad piac létrehozásához – teljesen függetlenül attól, hogy szerinted ez jó vagy rossz dolog-e. Ami pedig rövid úton elkerülhetetlennek bizonyulhat, arra nem árt még időben felkészülni.

Ha lenne lehetőséged az adófizetés elkerülésére, élnél vele? Még ha te magad személy szerint nemmel is válaszolsz erre a kérdésre, akkor is teljesen biztos lehetsz benne, hogy bizony lesznek olyanok, jónéhányan, akik igent fognak mondani. Hasonlóan a P2P-fájlmegosztáshoz, ez is egy olyan dolog, amit ha elegen csinálnak, akkor alapjaiban rengethetik meg vele a fennálló rendszert.

Senki sem tudja, mi fog történni akkor, ha kiveszik az államok kezéből a pénzkészlet felügyeletét – az azonban biztos, hogy az illetékesek éppen olyan megrázkódtatásokra készülhetnek, mint amilyeneket a film- és a zeneipar is átélt.

Biztonságos a Bitcoin?

Magát a Bitcoin rendszerét mindeddig senki nem tudta feltörni, viszont az arra épülő külső szolgáltatásokat már többször is meghackelték, amit az árfolyam is megsínylett. És bár a problémát gyorsan orvosolták, a rendszerbe vetett bizalmat így is megingatták az események. Másfelől azonban vitathatatlan tény, hogy rengeteg szakavatott ember dolgozik a projekten, és sokkal többeknek – köztük sok komoly befektetőnek is – áll érdekében a rendszer védelme és fejlesztése, mint amennyien hackelgetni próbálják, ez pedig mindenképpen tekintélyes bizalmi tőkét jelent.

A nyílt forráskódú Bitcoin tehát jelenleg is fejlesztés alatt áll. És bár biztonságosan utalhatsz vele pénzt, azért ne fukarkodj az óvatossággal, körültekintéssel és elővigyázatossággal sem. A mindennapi használat szempontjából azonban a Bitcoin is van olyan biztonságos, mint a PayPal – sőt, még biztonságosabb is, mivel az elutalt bitcoinok mindig elutalva is maradnak (nincs visszatérítés), és nem is húznak le 4%-kal utalásonként. És a számládat sem fagyaszthatja be senki.

Hosszú távon esetleg az okozhat még gondot, ha a hackerek elég nagy botneteket építenek ki maguknak ahhoz, hogy azokkal túlsúlyt szerezhessenek a rendszerben. Szerencsére azonban ez nem túl valószínű, mivel a felhasználótábor gyarapodásával a hálózat is egyre robosztusabbá, védettebbé és támadhatatlanabbá válik.

Mindent egybevetve, a Bitcoin semmivel sem veszélyesebb a hagyományos pénzeknél. Mi több, tekintve, hogy az államadósságuk súlya alatt bedőlő nemzetállamok a pénzüket is magukkal rántják, még biztonságosabbnak is mondható azoknál, mivel a Bitcoint ilyen veszély nem fenyegeti. Sokan – és egyre többen – döntenek is úgy, hogy ha az a kérdés, hogy a kormányban vagy a fejlesztőkben bízzanak-e inkább, akkor a maguk részéről inkább a fejlesztőkre voksolnak.

Egy pillantás a jövőbe

A fejlődő bitcoin igen sokféle embert hoz össze: hackereket, kormányellenes libertariánusokat, programozókat, anarchistákat, befektetőket, bal- és jobboldaliakat, spekulánsokat, hétköznapi embereket, sőt, egyesek szerint még drog- és fegyverkereskedőket is. Valóban egy olyan rendszer ez, ami minden további nélkül kipattanhatott volna William Gibson képzeletéből is.

Tagadhatatlan azonban, hogy a Bitcoin valóban egy lehetséges – és kifejezetten izgalmas – jövőbe enged bepillantást. És minél kiforrottabbá, biztonságosabbá és elterjedtebbé válik a technika, annál biztosabbá és elkerülhetetlenebbé is válik egyben ez a bizonyos jövő.

Ahogy egyre inkább digitalizálódik a fizetés aktusa, egyes afrikai országok pedig egyre inkább zárójelbe teszik a bankokat a mobilos átutalásaikkal, úgy a Bitcoin is egyre nagyobb teret nyerhet a mindent elborító digitalizálódási folyamatban. Mivel pedig még mindig van mit gördülékenyebbé és egyszerűbbé tenni rajta, ezért nagy lehetőségek is várnak azokra, akik elsőként állnak elő a legnépszerűbb megoldásokkal ezekre a kérdésekre.

Éppúgy, ahogyan William Gibson sem tudhatta előre, hogy idővel valóban ennyire elterjed majd az általa megálmodott kibertér, mi is csak sejthetjük ma, hogy hova vezet majd minket a Bitcoin. Könnyen megváltoztathatja a bankrendszert, a gazdaságot, sőt, még a politikát is. Globálisan, világszinten.

Mindez persze még csak spekuláció, de a technológia már adott és működik, és csak az idő a megmondhatója, hogy végül hova vezet majd. Az azonban biztos, hogy a dzsinnt már kiengedtük a palackból, és hogy többet nemigen tudjuk már visszatuszkolni oda, bárhogy is erőlködünk.

Forrás: Thinking Aloud / Image Mechanics (helyenként pontosítva)

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.