Bitcoin-prognózisok múltból és jelenből

Szerző: Mike Pienciak

Bárki bármit is mondjon, a Bitcoin messze nem halott, továbbra is ígéretes, és hosszú távon is jók a kilátásai – annak ellenére, hogy a lufi-jelenség a jelek szerint kezdettől fogva benne volt a pakliban, és feltehetőleg ott is lesz még egy ideig. Ahogy arra a Bitcoin vezető fejlesztője, Gavin Andersen is figyelmeztetett már 2010 közepe táján:

Előbb-utóbb meg fogják említeni a Bitcoint valami nagy látogatottásgú oldalon, és akkor a látogatók jó része rá is fog kattanni. Tömegesen fognak venni bitcoint, felhajtva így az árát, aminek következtében persze még több “befektető” sereglik egybe, még magasabbra verve fel az árat… mindaddig, amíg az emberek úgy nem döntenek, hogy elég volt a vásárlásból, és most már inkább eladnak gyorsan, mielőtt visszaesne az árfolyam. Ahogy én látom, legalább egy, de akár öt bitcoin-lufira (árduplázódásra vagy többszöröződésre, majd az induló érték alá való visszazuhanásra) is számíthatunk ez elkövetkező négy év során.

A Bitcoin lufidinamikára való hajlama tehát része a természetének – vagyis annak, hogy még ha egyelőre csak igen kezdetleges is, de mégis valódi alternatíváját jelenti a készpénznek. A relatíve illikvid piacával együtt pedig ez kétszeresen is hátráltatja. Gondoljunk csak bele: ha a napi bitcoin-forgalom értéke meghaladja az egymillió dollárt, akkor az már egy komoly napnak számít. a tavalyi év összesített forgalma pedig durván 75 millió dollárban állapítható meg. És akkor vessük ezt most össze az SPDR Gold Shares-szel (NYS: GLD) és az iShares Silver Trusttal (NYS: SLV), ahol az átlagos napi forgalom több milliárd dollárra tehető. A Bitcoin, mint a készpénz alternatívája tehát egyelőre épp csak hogy benne van a világ látómezejében – és éppen ezért is komolyan sebezhető a spekulánsok által.

És hogy pontosan mi is a helyzet a hosszútávú kilátásokkal? Andersen a maga részéről optimistának mondta magát a Bitcoin jövőjét illetően; elmondása szerint “tucatszám” fejlesztik különböző csoportok az egyre újabb Bitcoin-projekteket, így például biztonságos okostelefonos “Bitcoin-tárcákat”. És bár a maga részéről az ilyesmiket nem tartja ugyan kulcsfontosságúnak a Bitcoin sikeréhez, saját meglátásom szerint azonban kétségkívül jelentős plusz lendületet adhatnak.

Ami pedig a több helyütt is idézett, és sok esetben egyenesen a Bitcoin potenciális gyilkosaként emlegetett jogi problémákat illeti, Andersen ezt is megoldhatónak tartja. Mint mondta: “Az új technológiák mindig a törvény előtt járnak. A Bitcoin nem igazán illeszthető be a meglévő jogrendünknek a ‘pénzként viselkedő dolgokhoz’ létrehozott szabványos fakkjaiba. A legkevésbé sem lepne meg, ha a Bitcoin a világ egy olyan részén aratná az első nagy sikerét, ahol a pénzrendszer nyitottabb az újításokra.”

Persze a bitcoin jövőjének igazi kulcsát a stabil árszint jelenti; a júniusi nagy felfutás még Andersent is meglepte – azonban hasonlókat jósolt az elkövetkező néhány évre is, ami pedig sokakat tarthat távol továbbra is a rendszertől, és ez teljesen érthető is. És bár mostanában a Dow Jones Industrial Average (INDEX: ^DJI) is vígan ingadozik akár több száz pontot is napról napra, a Bitcoin júniusi csúcsa óta összességében mégis még feljebb emelkedett (még ha csak 2,3%-kal is), magasan verve így a Bitcoin mintegy 90%-os visszaesését. Ugyanezen időkereten belül az aranyvilág “unalmas”, régi nagyágyúi, a Newmont Mining (NYS: NEM) és a Barrick Gold (NYS: ABX) 32,5%-kal és 18%-kal jutottak feljebb.

A fent említett Bitcoin-projektek azonban a piac kibővítésével sokat segíthetnek az áringadozások kisimításában. Igazi sikerre azonban így is csak akkor számíthat a rendszer, ha a piac már valóban akként tekint majd rá, aminek eleve tervezték is: egy legitim, kiszámítható ütemben gyarapodó készletű pénzrendszerként, nem pedig gazdagodj-meg-gyorsan-befektetésként. Persze hogy erre mikor kerül majd sor, az már egy egészen más kérdés – olyannyira, hogy kétségkívül lehetne rá kötni fogadásokat is, természetesen bitcoinban.

Jelen cikk publikálásakor Mike Pienciak semmiféle anyagi érdekeltséggel nem rendelkezik a cikkben említett vállalatok egyikében sem.

Forrás: DailyFinance

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.