A Bitcoin-szingularitás

2011-10-06

Szerző: Ryan Dickherber

Három hete fedeztem fel a Bitcoint. Elég érdekesnek tűnt ahhoz, hogy rászánjak egy teljes vasárnapot – ez volt az én “Bitcoin-napom”. Ami aztán olyan jól is sikerült, hogy rögtön három további Bitcoin-hét lett belőle. Ez idő alatt szinte megszállottan olvastam és írtam róla, vásároltam és üzleteltem vele. Amennyire emlékszem, soha semminek nem váltam még ennyire a megszállottjává. Pedig egészen egyszerű oka volt annak, hogy a Bitcoin ennyire megragadott: ez csupán csak a leghihetetlenebb dolog a világon. És ez most nem túlzás. Ami most zajlik itt, a szemünk előtt, az nem más, mint a kollektív emberi viselkedést valaha is a legjobban megbolygató változás.

Voltak persze más drasztikus változások is a múltban, ám a Bitcoin valamennyit lekörözi sebesség tekintetében. Vegyük például a számítástechnikát. Charles Babbage ugyan már 1830-ban feltalálta a mechanikus analitikai gépet, de még így is jó egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ezek az ötletmagvak kicsírázzanak, és valóban beindítsanak egy folyamatot. Vagy vegyük például az internetet, amit ugyan már az 1960-as években feltaláltak, de még így is további évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy az valóban teljesen behálózhassa a világot. Ez már gyorsabban ment a számítógépek elterjedésénél, de még mindig sokkal lassabban a 2009-ben indult Bitcoinnál – amiről már most kérdezgethetek találomra kiválasztott embereket, és általában tudják is, hogy miről beszélek. Ha a legtöbb másik igazán hasznos technológiához hasonlatosan a Bitcoin is exponenciálisan terjed tovább, akkor csak évekbe – nem évszázadokba, nem évtizedekbe, csak néhány évbe – fog telni, mire gyakorlatilag mindenkihez eljut és mindenki aktívan használja majd.

Az ilyen gyors változást általában “szingularitás”-nak nevezik. Robin Hanson már előrevetített egy várható gazdasági szingularitást – ami pedig, meglátásom szerint, már a nyakunkon is van a Bitcoin képében. (Ezúton emelem kalapom noagendamarket felé a Bitcoin fórumáról, aki emlékeztetett Robin Hanson cikkére.)

Mi is az a Bitcoin?

A Bitcoin A decentralizált pénz. Nem “egy”, hanem “A”, nagybetűvel, mert csak egy maradhat. Mivel a decentralizált digitális pénzek biztonsága a hálózatuk számítókapacitásának függvénye, ezért mindig az a legbiztonságosabb, amelyik a legjelentősebb számítókapacitást mondhatja a magáénak. Ha több decentralizált digitális pénz jelenik meg a színen, azok közül is az lesz a legbiztonságosabb, amelyiknek a legnagyobb a számítókapacitása, és ennek megfelelően az is vonzza majd a legtöbb felhasználót – így pedig rövidesen domináns helyzetbe kerül és elnyomja a többit, míg végül egyedül marad. A Bitcoin pontosan ilyen. (Korábban érveltem ugyan amellett, hogy több pénznek is lehet piaca, de most már látom, hogy bár valóban lehet, de semmiképp sem hosszú távon, és ténylegesen befutottá, univerzálissá csak egy válhat.)

Mi hajtja előre?

A Bitcoin jó arra, amire minden más pénz is: lehet fizetni vele. A decentralizáltságából fakadóan azonban nem kell egy harmadik félre hagyatkoznod ahhoz, hogy biztonságban tudhasd a pénzed, így a bitcoin hasznosabb nem csak a nyomtatott, de a digitális dollárnál és az aranynál is, mivel sokkal egyszerűbb fizetni vele, mint bármelyik másikkal. Nincsenek bankok, nincs fejfájás. Így tehát a bitcoin nem más, mint az eddigi legjobb válasz arra a kérdésre, amit már évezredek óta igyekszik megoldani az emberiség, jelesül hogy hogyan tehetjük a lehető legkönnyebbé, legegyszerűbbé és leghatékonyabbá a fizetést?

A kényelem mellett persze vannak a bitcoinnak további előnyei is; központi hatóság híján például garantáltan nem fogja manipulálni senki és mesterséges inflációt gerjeszteni benne. Senki nem értéktelenítheti el pusztán azért, hogy finanszírozzon belőle egy háborút. Mivel pedig természeténél fogva deflációs (abban az értelemben, hogy a benne mért árak az idő múlásával megbízhatóan csökkennek), megtakarításra is ösztönöz, gazdagabbá téve így mindenkit.

Exponenciális növekedés

A Bitcoint tehát azért tekinthetjük gazdasági szingularitásnak, mert mindenkinek van rá oka, hogy használja, és mert jobb hellyé teszi a világot. Ez pedig nem csak elmélet, hanem kézzelfogható valóság, mivel a Bitcoin exponenciálisan terjed – ezt két helyen is megfigyelhetjük. Egyrészt a Google Trends-nél, másrészt pedig az USD-hez viszonyított árfolyamnál; mindkettőn kristálytisztán látható az exponenciális növekedés. És bár ezek egyike sem tekinthető a Bitcoin tényleges elterjedtsége pontos fokmérőjének, az arányokat azért valószínűsíthetőleg így is jól tükrözik. Nem is volt olyan rég az az időszak, amikor még csak egyetlen egy felhasználója volt a rendszenek, míg most már több százezer, ha nem több millió felhasználóról beszélhetünk. Ebből következően nincs már messze az az idő sem, amikor százmilliókról vagy milliárdokról beszélhetünk. Mivel pedig a Föld népességét hétmilliárd körülire teszik, így három éven belül a Bitcoin akár valóban mindenkihez is elérhet.

Támadási felületek

Ezt a hihetetlen tempójú exponenciális növekedést egyszerűen az a tény hajtja, hogy világszerte hallanak az emberek a Bitcoinról, és ismerkednek is meg vele nagyon gyorsan. Így az exponenciális növekedés értelemszerűen csak addig tarthat, amíg mindenkihez el nem jut – ezt követően pedig már “csak” a bolygó népességének gyarapodásával párhuzamosan haladhat tovább a rendszer bővülése. (Persze az emberiség is exponenciálisan szaporodik, csak sokkal lassabban.) Jelenleg semmi okunk nincs azt feltételezni, hogy ez az exponenciális növekedés bármikor, bármilyen oknál fogva is megállna. Érdemi támadási felülete egyáltalán nincsa rendszernek, és még az USA vagy bármelyik másik ország kormánya sem tartóztathatja fel. Egy esetleges háború a Bitcoin ellen pontosan annyira lenne hatásos, mint a drogok elleni: egyáltalán semennyire. DoS-szal lehet támadni ugyan a Bitcoint, de ez sem tartóztatná fel, csak egy kicsit lelassítaná. Tényleges, érdemi fenyegetést a rendszerre csak a kvantumszámítógépek jelenthetnek, mivel a Bitcoin nem kvantum-, hanem csak hagyományos kriptográfián alapul. Addig azonban még van jónéhány évünk, mire a kvantumfenyegetés valósággá válik – és addigra a Bitcoin már ott lesz mindenütt.

Mi fog történni?

A Bitcoin meghódítja az internetet, nem csak pénzként, de értékőrzőként is. Miért vacakolna az ember szánalmas banki megtakarításokkal, amelyeknek a kamatai még az infláció szintjét sem érik el, ha tarthatja a megtakarított pénzét bitcoinban is? Az emberek kevesebbet költenek majd, és többet tesznek félre, mivel tudni fogják, hogy így az idő múlásával még gazdagabbá válhatnak. A gyártók sem gyártanak majd többé értéktelen vacakokat, mert senki nem fog már ilyeneket vásárolni. Hatékonyabbá válik a világ, kevesebb lesz a szemét. Mindenki felismeri, hogy micsoda irdatlan pazarlást is végez valjóban azzal, ha értéktelen kacatokat vásárol. Mivel pedig senki nem inflálhatja (hamisíthatja) kedve szerint a bitcoint, ezért egyenlőbben is oszlik el majd a pénz ez emberek között.

Meghódítja továbbá a Bitcoin a túl gyorsan inflálódó hagyományos pénzeket is (gondoljunk csak Zimbabwére, Argentínára vagy más, hasonló helyzetben lévő országokra). Óriási nyomást gyakorol majd a jegybankokra, mindössze két választást kínálva nekik: stabilizáljátok a pénzeteket, vagy feleslegessé váltok. Számos bank is össze fog omlani, és számos hagyományos pénz is teljesen értéktelenné válik majd – előbb-utóbb nagy valószínűséggel az összes, mivel csak idő kérdése, hogy az egyes jegybankok mikor engednek a csábításnak, és kezdik mégis a kelleténél egy kissé gyorsabban inflálni a pénzüket.

Hogyan tovább?

Mivel a szingularitás-fázisban a bitcoin értéke nagyon gyorsan nő, ezért érdemes a lehető leggyorsabban bitcoinra váltanod minden likvid eszközödet. Váltsd bitcoinra a készpénzedet és a megtakarításaidat, és csak annyit hagyj meg belőle hagyományos pénzben, amennyire feltétlenül szükséged van a bitcoinnal még meg nem vásárolható áruk és szolgáltatások beszerzéséhez. Minél több mindent vásárolsz bitcoinért, annál több bitcoint érdemes meg is tartanod.

Ne pazarold el a pénzed drága ételekre, autókra, tévékre vagy bármi másra, ami gyorsan vagy azonnal elveszíti az értékét; ehelyett inkább váltsd bitcoinra, így annál gazdagabbá válhatsz. Talán szeretnél összevásárolni mindenfélét, de hamar meggyőződhetsz róla, hogy az így nyert anyagi szabadságod messze kárpótolni fog minden ideiglenes “veszteségedért”.

Továbbá, a szingularitási fázisban érdemes kölcsönöket is felvenned, és bitcoint vásárolnod belőlük, mivel a Bitcoin értéke sokkal gyorsabban nő, mint bármilyen hagyományos pénzen felvett kölcsön kamataié. Visszafizetni ráérsz akkor, ha már közeledik a Bitcoin-telítettség (a szingularitás vége), mivel ekkor az értéknövekedés már várhatón sokkal közelebb lesz a kölcsönök kamataihoz, így már nem lehetsz biztos benne, hogy továbbra is jól jársz-e így.

Ami az esetleges egyéb eszközeidet illeti, az olyanokat természetesen érdemes szintén bitcoinra váltanod, amelyek nem fognak jól kijönni a bitcoin elterjedéséből – így például mindent, ami a bankokkal kapcsolatos. Ha azonban vannak befektetéseid valódi értéket termelő vállalatoknál is, úgy azokat nem feltétlenül lenne jó ötlet átváltanod, mivel az ilyen vállalatoknak a szingularitás után még jobban fog menni majd az üzlet.

Ha vannak állami eszközeid – ide értve az ingatlanokat is – egy olyan államnál, amelynek gyorsan inflálódik a pénze, úgy ezeket is érdemes lesz bitcoira váltanod, hogy ne veszítsd el őket akkor sem, amikor összeomlik az ország kormánya,

Ha van saját üzleted, úgy érdemes a lehető leghamarabb beizzítanod a bitcoin-elfogadást, hogy minél nagyobb részt haraphass ki magadnak a Bitcoin gazdaságából. Ha nincs saját üzleted, úgy elgondolkodhatsz rajta, hogy milyet tudnál beindítani? A frissen indított bitcoinos vállalkozásokról ebből az írásomból tájékozódhatsz.

Összefoglaló

Az elkövetkező nagyjából három év drámaian át fogja alakítani a gazdaságot; rövid időn belül már bitcoinban bonyolítod majd le a gazdasági teendőid nagy részét – ha nem mindet. A változás éppen olyan drámai lesz, mint amilyet a számítógépek hoztak, vagy épp maga az internet, csak épp sokkal gyorsabban fog lezajlani azoknál. A változással jobbra fordulnak a dolgok, mivel bitcoint használni sokkal kényelmesebb, mint hagyományos pénzeket. Ideig-óráig kétségkívül megmaradnak még a nem hiperinflálódó hagyományos pénzek is, kávét még ezeken is vehetsz majd. A legérdekesebb változást aznban az jelenti majd, hogy mindannyian motiváltabbá és produktívabbá válunk, mivel tisztán láthatjuk majd, hogy mennyivel gazdagabbá válhatunk tisztességes munkával. Az egész világ hatékonyabbá válik, mivel rendkívüli módon megnehezedik az olyan pénzpazarló vállalkozás finanszírozása, mint amilyenek például a háborúk.

Én a magam részéről már bitcoinra váltottam a megtakarításaim nagy részét, és jelenleg is éppen azt számolgatom, hogy mennyit lenne érdemes még átváltanom. Kölcsönt egyelőre nem vettem fel bitcoinvásárlásra, mivel nekem ezt a lépést még mindig nehéz megemésztenem, de talán egyszer sikerül majd erre is rávennem magam. Falkvinge-nek már sikerült. Emellett elindítottam pár olyan bitcoinos üzletet is, amelyet reményeim szerint továbbfejleszthetek majd a tanulmányaim lezárása után. (Mert bár nagy valószínűséggel meg tudok majd élni csak a bitcoin-megtakarításaimból, de ha mellette dolgozom is, úgy még gazdagabbá válhatok.) És bár korábban is voltak elképzeléseim arról, hogy mihez kezdek majd az életemmel a tanulmányaim lezárása után, ezek legnagyobb részét most egy az egyben kiszórtam az ablakon; most már szinte biztos, hogy ilyen vagy olyan formában, de a bitcoinnal fogok foglalkozni.

A jövőben a pénz történetét összefoglaló könyvekben meg fog jelenni egy olyasféle mondat is, hogy “és akkor jött a Bitcoin.” Ez maga a gazdasági szingularitás, és épp most éljük meg.

Köszönettel fogadok minden adományt: 1CU8KRSTcrYKyjfeGRTjpJ1S57jViwqrnh

Forrás: Astrohacker

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.