A Bitcoin négy fő hajtómotorja 2/4

Szerző: Rick Falkvinge

A Bitcoin fejlődésének egy újabb, nem túl nyilvánvaló, de annál erőteljesebb hajtómotorja a nemzetközi kereskedelem lehet. Ez a terület ugyanis ma az óriási forgalom ellenére is monopóliumoktól és stagnálástól szenved a pénzügyi szektorban.

A nemzetközi kereskedelem évente mintegy 12 ezermilliárd amerikai dollárra rúgó forgalmat bonyolít le. Nehéz lenne ezt az összeget konkrétan lefordítani a világ pénzkészletének egy jól körülhatárolt részére, de mindenesetre tény, hogy tekintélyes hányadát tartják USD-ben, főleg az interkontinentális kereskedelem esetében.

A Bitcoin négy fő hajtómotorja
Ez a második része Falkvinge négyrészes cikksorozatának, melyben az általa a Bitcoin négy fő hajtómotorjának tartott tényezőt járja körül. Ez a nemzetközi kereskedelmet vizsgálja; az előző az illegális kereskedelemmel foglalkozott, a következő az általánossal fog, az utolsó pedig a befektetésekkel.

Ahhoz, hogy megérthessük, miért is jöhet nagyon jól a Bitcoin a nemzetközi kereskedelem résztvevőinek, előbb azt kell megértenünk, hogy hogyan is működik ma a nemzetközi kereskedelem.

A különböző országokból származó üzletemberek általában nem viseltetnek túl nagy bizalommal egymás iránt – vagy legalábbis nem többmillió eurós összegek esetében, amelyek ráadásul nem is az ő, hanem a főnökeik tulajdonát képezik. Ezért aztán egy bizalmas és nagy hagyományokkal rendelkező közvetítőtől vásárolt, ún. hitellevelekre támaszkodnak a rájuk bízott összegek biztosítása érdekében. A hitellevél lényegében egy felturbózott csekk, aminek a beváltásához kell a kiállító utólagos jóváhagyása is.

A szabványos konténerszintű kereskedelem esetében ezek a hitellevelek 100.000 dollártól indulnak, a határ pedig a csillagos ég. Emellett a beszerzésük és a használatuk is meglehetősen körülményes már csak azért is, mert a bankok teljesen természetesnek veszik ezt az üzletágukat, tudják, hogy a kereskedők nem lehetnek meg nélkülük, ezért nem is törik magukat különösebben a szolgáltatás minél áramvonalasabbá tétele és az ügyfeleik minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében. Ez pedig érthető módon frusztrálja a kereskedőket.

A dolgok menete tehát lényegében a következő:

* Leadnak egy rendelést
* Vásárolnak és bemutatnak egy hitellevelet
* Legyártják és leszállítják a rendelt árut
* Miután a céldokkban kirakodták az árut, beváltják a hitellevelet
* A gyártó megkapja a pénzét

Az ázsiai gyárak illetékeseinek gyakorlatilag napi rendszerességgel fő a fejük a pénz megérkezésének igen hosszú átfutási ideje miatt. Nem ritka a nyolchetes beváltási idő sem, így a napi üzletmenetük részeként meg kell birkózniuk az ez idő alatt lezajló különböző árfolyam-ingadozásokkal is. Mi több, a tranzakciók általában USD-ban zajlanak, ami a legtöbbször mind az eladó, mind pedig a vevő számára is idegen pénz.

Sejted már, hogy mi történne, ha a BTC átvenné az USD helyét?

Ezek a kereskedők már hozzászoktak ahhoz, hogy nem a saját országuk pénzével üzletelnek. Nem is ez frusztrálja őket, hanem a hitellevelek ára, az, ahogy az ezeket kiadó bankok bánnak velük, és persze a hosszú (több hónapos!) várakozási idő a pénz megérkezésééig.

A Bitcoin egy mozdulattal megszüntetheti mindezeket a kellemetlenségeket. A kereskedők szemszögéből természetesen a tranzakciók gyors lebonyolításának lehetőségéből és a lényegesen alacsonyabb zálogköltségekből fakadó üzleti előny jelenti a legfontosabb észérvet a váltás mellett – az pedig, hogy a hitellevelek kiadóival sem kellene vesződniük többet, és a pénzükre sem kellene hónapokig várniuk, az érzelmi érvet. A váltás előnyei tehát vitathatlanok, csak az akadályokat kell elhárítani az útból.

Magyarázat: észérvek és érzelmi érvek
Jelen kontextusban az “észérv” egy úgymond “hivatalos”, racionális érv, míg az érzelmi érv – természetéhez híven – inkább a hajtóerőt és a motivációt biztosítja. Mondhatjuk úgy is, hogy ez utóbbi az, ami igazán számít, de ami viszont önmagában mégis kevés, ezért az elfogadásához szükség van még egy objektíve is jól megindokolható igazolásra. Ennek az elvnek a működését rendszeresen megfigyelhetjük a politika világában is.

Az akadályokat pedig leginkább a nagykereskedelmi zálogok jelentik. Mivel pedig itt a bizalom meglehetősen kézzelfoghatatlan fogalma is egy fontos tényező, ezért mindenképp el is fog tartani egy darabig, amíg beindulhat majd egy valóban nagy léptékű átállás, de az első próbálkozásokra már abban a pillanatban számíthatunk, amikor a nemzetközi kereskedelem illetékesei ráébrednek ennek az új rendszernek az előnyeire.

Fejlődési potenciál

Ezúttal sem könnyű megbecsülni az ettől a hajtómotortól várható fejlődési potenciált. Egy dolog az, hogy a nemzetközi kereskedelem megközelítőleg 12 ezermilliárd dollárra rúg évente, de ennek nagyjából mekkora hányada van folyamatosan a tranzakciós pénzkészletben? Feltételezzünk mondjuk egy 5%-ot, ami a több hónapos fizetési zálogokat tekintve nagyon óvatos becslésnek mondható. Ez 600 milliárd dollárra jön ki – ekkora az az összeg, amelynek a bitcoinra váltása mellett egyaránt megvannak a szükséges ész- és érzelmi érvek is.

Figyelmesebbek észrevehetik, hogy ez nem kevesebb, mint tízszeresét teszi ki az előző cikkemben vizsgált illegális kereskedelem forgalmának. Láthatjuk tehát, hogy bár az illegális kereskedelem is egy fontos hajtómotor, de bőven eltörpül a nemzetközi kereskedelem és áruforgalom potenciális hatékonyabbá tételéből származó nyereségek mellett.

A Bitcoin gazdasága ma (június 18. – a ford.) mintegy 100 millió dollárt ér. Így tehát, amint sikerül felszámolni a zálogok problémáját, a nemzetközi kereskedelem úgy egy évtized alatt nagy valószínűséggel meghatezerszerezheti a Bitcoin ökoszisztémájának az értékét. Persze ez sem jelenti azt, hogy ezzel együtt meghatezerszereződne az egyes bitcoinok értéke is, mivel a piac működése ennél bonyolultabb, de ez is jól mutatja a piac és a Bitcoin gazdaságának várható irányát és trendjét.

Forrás: Falkvinge.net

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.