A bitcoin: Kína új különleges gazdasági övezete

A People’s Bank of China közelmúltban bejelentett szabályozása után a bitcoin piacok és a kínai bitcoin közösségek többsége bepánikolt. Az esemény utáni nap viszonylag nyugodt volt a nyugati világban, a bitcoin árfolyama csak 10%-kal esett, és a Bitcoin reddit is tele volt azzal, hogy a bejelentés pozitív hatással lesz a bitcoinra. Kínában azonban a bitcoin ára azonnal visszazuhant 25 %-kal. Másnap a Baidu Jiasula és a China Telecom megszüntette a bitcoin elfogadását, és a hangulat gyorsan elromlott. A bitcoin piacokon mindkét oldalon kitört a zűrzavar, mindkettő kb. a bejelentés előtti árfolyam 50 %-ára esett vissza 12 óra leforgása alatt, mielőtt megkezdődött volna a részleges korrekció. Miután túl vagyunk a hír által kiváltott kezdeti sokk-hatáson, mi fog történni? Mi lesz a kínai bitcoin közösség válasza, és mik lesznek a közép- és hosszú távú következmények?

Először is, fontos megértenünk, hogy mi volt az árzuhanás közvetlen kiváltó oka. Bár nem tudunk egy alternatív univerzumot szimulálni, és nem tudhatjuk, mi történt volna, ha bizonyos események másképp következnek be, azonban a bitcoin gazdaság ismerete lehetővé teszi, hogy biztos alapokon nyugvó intelligens találgatásokat tegyünk. Először is, a 125 $-ról 1000 $-ra történő árfolyam emelkedés nagy részét a kínai spekuláció okozta. Sok bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy  Kína volt a “főkolompos”, az ármozgások technikai elemzésétől kezdve (mikor a bitcoin áttörte a 165 $/1000 CNY határt) a BitcoinQT letöltések számáig (Kína az első lett, és jelen pillanatban is az első a letöltések számát illetően) és a kínai tőzsdék forgalmának gyors növekedéséig bezárólag, melynek csúcspontján a BTCChina átvette az első helyet. Sokan úgy érzik, hogy az jelentette az igazi fordulópontot és az árak gyors növekedését, amikor a Baidu Jiasule, a Baidu egyik leányvállalata bejelentette, hogy a szolgáltatásaiért bitcoint is elfogad. Nem sokkal ezután az állami tulajdonban lévő China Telecom, amelyik a második legnagyobb vállalat Kínában, a legújabb Samsung telefonmodell előrendeléseknél szintén elfogadta a bitcoint. Sokan úgy látták, hogy ez a két cég — egyfelől a “kinai Google”, másfelől egy állami telekommunikációs cég — jelenti a bitcoin eddigi legfontosabb támogató bázisát. És azután néhány óra leforgása alatt mindkettő távozott a színről.

A valóságban azonban mindkét cég befolyását nagyban eltúlozta a média. A Baidu bejelentés egyáltalán nem az volt, hogy “A Baidu elfogadja a bitcoint”, és meg sem közelítette például azt, ahogy a Namecheap az összes szolgáltatás és termék esetén elfogadja a bitcoint. A Baidu Jiusale valójában  a Baidunak csak egy kis leányvállalata. Mi több, a cégnek nagyon kevés a bitcoinos előfizetője — az az 1.37 BTC, amelyet a céghez érkezett, inkább a nyugati bitcoin felhasználók Baidu-nak küldött adományaiból állt, amellyel támogatásukat fejezték ki. Hasonlóan, a China Telecom a telefon szolgáltatásoknál nem fogadta el a bitcoint, csak a legújabb Samsung modell előrendelésénél. A kínai gazdaság sokkal centralizáltabb mind a kormányzati, mind a vállalati szinten, de sokan nem értik, hogy a rendszer ezt bizonyos mértékig részben kompenzálja azzal, hogy a cégek egyes részlegeinek és a helyi szerveknek sokkal nagyobb függetlenséget biztosít. Bár a Baidu  Jiasule majdnem biztos, hogy engedélyt kapott a Baidu vezetőitől a bitcoin elfogadására, de sem a Baidu vezetői, sem a Baidu Jiusale közel sem gondolt arra, hogy ez a bejelentés a bitcoin cég-szintű elfogadásával lenne egyenértékű. Most már hivatalosan is kipukkadtnak tekinthetjük a bitcoin-lufinak azt a részét, amelyik erre a hibás feltételezésre épült.

Mi a helyzet a szabályozással?

A hírek utáni első napon, amikor a Baidu és a China Telecom még nem szüntette be a bitcoin elfogadását, a közvélemény még pozitív módon reagált, és vitathatatlanul ez volt a helyes álláspont. A fórumokon és a különféle félig privát csatornákon a legtöbb kínai bitcoin felhasználó óvatosan pozitív módon értékelte a híreket, bár a piac világosan jelezte, hogy a bejelentés fékezni fogja a bitcoin rövid távú lehetőségeit. Ahhoz azonban, hogy megérthessük, miért volt pozitív ez a hír, mind önmagában, mind a kínai szabályozási stratégia egészében részletesebben meg kell értenünk, hogy mi történt.

A szabályozásról szóló bejelentés öt részből állt, ezek közül az első kettő a legfontosabb. Először is, a bitcoint árucikknek és nem pénznek tekinti, ami azt jelenti, hogy a kínai bitcoin tőzsdéknek nem kell a deviza kereskedési szabályozók alá bejelentkezniük. Másodszor, a “pénzintézetek és a pénz kifizető helyek” számára tilos a bitcoin vétele és eladása, vagy bitcoinnal kapcsolatos áru vagy szolgáltatás forgalmazása. A “pénzintézetek vagy pénz kifizető helyek” besorolás erősen korlátozó — lényegében, csak a bankok tartoznak ide, vagy még esetleg a Visa, Mastercard és PayPal kínai megfelelői. A bitcoin tőzsdék továbbra is szabadon működhetnek. Ezt még jobban tisztázza a közlemény egy másik része, amelyik előírja, hogy a tőzsdéknek regisztráltatniuk kell magukat  a távközlési hatóságnál — ugyan miért követelné meg a kínai kormány, hogy a tőzsdék bárhol regisztráltassák magukat, ha be akarná őket tiltani?

Josph Wang, aki magát “egy nagy befektetési bank ex-alelnökeként” jelöli meg, a következőket írta a Quorá-n:

A Pepole’s Bank of Chine lényegében szabad jelzést adott a bitcoin kereskedelem és a bitcoin tőzsdék számára. A bitcoin kereskedelmet megpróbálják a pénzügyi rendszer többi részétől külön tartani, hogy ha a bitcoin kipukkad, akkor semmi rossz ne történjen. Azt hiszem, egy Lehman-szerű helyzet aggasztja őket, amikor a derivatívák kipukkadása az egész gazdaságot padlóra küldte.

Három hónappal ezelőtt a kínai helyzet nyugodtabb és tisztázatlanabb volt. Bár nyilvánvaló volt a bitcoin iránti kínai érdeklődés megléte és növekedése, a kínai kormány hallgatott, és senki sem tudta, hogy ezt a hallgatást pozitívan vagy negatívan kell értékelni. Néhányan úgy gondolták, hogy a kínai kormány alapjában véve zöld jelzést adott  a bitcoin gazdaságnak, másik azt állították, hogy a kormány “intézményi szinten egyszerűen nem tudott” a bitcoin jelenlétéről, és ha a bitcoin jelentős mértékben fejlődne, akkor keményen lesújtanának. Személy szerint én az első táborba tartozom, és úgy érveltem, hogy a kínai kormány megpróbálja a bitcoint úgy kezelni, mint egy “különleges gazdasági övezetet”.

Kína különleges gazdasági övezet programja az 1980-as évek elején, Kína modernizációs programjának részeként indult. Ennek során üzlet-barát régiókat hoztak létre a külföldi befektetők becsalogatása érdekében, valamint a gazdasági önállóság növelésének különféle módszereivel kísérleteztek, hogy eldöntsék, Kína egészének fejlődése szempontjából melyik lenne a legjobb módszer. Ez megnyugtató volt a kínai kormány konzervatívabb elemei számára, akik az ország nagy részét szoros gyeplő alatt akarták tartani, ugyanakkor nagy szabadsági fokot biztosított bizonyos iparágakban, ahol erre volt szükség. Az eredmény érdekes: bár Kína nagy része a kínai kormány közvetlen befolyása alatt maradt, a különleges gazdasági zónák, és különösen a Hong Kong-hoz hasonló félig független területek nyugati szemmel nézve is gazdaságilag előnyös törvénykezéssel rendelkeznek. Az ötletnek megvan a maga nyugati megfelelője. Elég Larry Page nemrég elhangzott kijelentésére utalni, hogy “szeretné a világ egy részét” korlátozatlan kísérletezésre “elkülöníteni”. Még nagyobb mértékben megtalálható az ötlet a jelenleg népszerű “seasteading”(*) eszméjében. [* Seasteading: állandó lakóhelyek létesítése a tengeren, amely nem tartozik egyetlen nemzet kormányának fennhatósága alá sem. Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Seasteading]

És most, a People’s Bank of Chine bejelentése után lényegében hivatalossá vált, hogy a bitcoin formájában újabb ilyen övezet jött létre — a kibertérben először. A bejelentés kifejezetten megtiltotta, hogy a már létező kínai bankrendszer kapcsolatba lépjen a bitcoin gazdasággal, de ettől eltekintve olyan környezetet biztosít a bitcoin gazdaság számára, amelyet egyesek szerint még az európainál is szabadabb. Bár a váltók anonim felhasználókat nem szolgálhatnak ki, és regisztráltatniuk kell magukat a távközlési hatóságoknál, ettől eltekintve a működésükhöz  semmilyen pénzügyi engedélyre sincs szükség. Növekedhet a bitcoin gazdaság, és a bitcoin bányászattal,  kereskedelemmel és bitcoin használattal kapcsolatos üzletágak — feltéve, hogy az árakat nem bitcoinban adják meg — tovább élhetnek és prosperálhatnak.

Mi több, a bitcoin azon hívei számára, akik a bitcoin közösségi szempontjait részesítik előnyben, valamit azt, hogy nincs kapcsolatban a hagyományos pénzügyi rendszerrel, ez a hír pozitív is lehet, mivel a bitcoin gazdaság önállóan fejődhet, és nem fogja gyorsan “átvenni” a bankszektor. Rövid távon ez talán nem lesz kedvező a bitcoin árára, mivel a sok milliárd dollár tőkével rendelkező kínai spekulánsok és fedezeti alapok nem lesznek képesek részt venni a bitcoin gazdaságban — ellentétben az USÁ-val. Hosszú távon azonban, ha a bitcoin tovább nő, a kínai kormány minden bizonnyal hagyni fogja, hogy a bitcoin a megfelelő időben bekapcsolódjon a pénzügyi rendszer főáramába — ha addigra a bitcoin és más fejlett digitális pénzügyi hálózatok teljesen át nem veszik ezen pénzügyi rendszerek helyét.

Vitalik Buterin, 2013. dec. 7

Forrás: Bitcoin Magazine