Virtuális póker valós pénzzel

2012-01-13

Szerző: Jon Matonis

Legújabb, a Betable-on közölt, “Virtual currency poker leaves real money on the table” c. cikkében Tyler York azt mutatja be konkrét számokkal, hogy milyen elképesztően sokkal nyereségesebb lehet a valós pénzben folytatott szerencsejáték, mint a pusztán virtuális pénzen alapuló.

Nem tér ki azonban az elemzésében a bitcoinra, holott az lényegében tekinthető a fizikai kaszinózsetonok digitális megfelelőjének is. Mivel pedig még mindig abban a bizonytalan, jogilag pontosan körül nem határolt “nem-valós-pénz” tartományban tartózkodik, ezért kétségkívül egyre jobban el is fog terjedni a való és a virtuális világ közti teret kitöltő játékszalonokban. Tyler York végül fel is teszi a kérdést: “de ha ebben ekkora extra bevételi lehetőségek rejlenek, akkor miért nem csaptak még le rá a közösségi játékokkal foglalkozó vállalatok, és miért nem kínálnak már régóta valós pénzes játékokat?”, majd nyomban ad is rá válaszokat:

Nem, nem azért, mert a Facebook nem engedélyez szerencsejátékokat.

Régebben ugyan valóban ez volt a helyzet, de ez már egyre inkább változni látszik. Mi több, számos más közösségi platformon már régóta engedélyezett a szerencsejáték, így például Androidon, iOS-en és a Google+-on is. Azonban e vállalatok egyike sem törekedett arra, hogy valós pénzben játszott közösségi játékokat is kínálhasson ezeken a platformokon.

Nem, nem azért, mert az USÁban illegális a szerencsejáték.

Bár az Igazságügyi Minisztérium az egyes államokra bízta az online szerencsejátékok szabályozását a saját hatáskörükben, az USA piacának zártsága önmagában még így sem tartotta volna vissza a nagyobb közösségi játékgyártó vállalatokat attól, hogy akkor ehelyett inkább a külföldi piacokon próbáljanak szerencsét. Az USÁn kívüli, szóba jöhető szerencsejáték-világpiac játékosok millióival kecsegtet, akik kétségkívül sikerre vinnék a valós pénzzel működő közösségi szerencsejátékokat.

A játékvállalatok mindeddig egyszerűen azért nem vágtak bele a valós pénzes szerencsejátékokba, mert az ehhez szükséges engedélyek és jogosítványok beszerzésre égbekiáltóan drága és rendkívül időigényes.

Technikailag megoldható persze, de annyira gyötrelmes, hogy a legtöbben még csak fontolóra sem veszik. A folyamat ugyanis másfél évnél hosszabban is elhúzódhat és minden költséget összesítve egymillió dollárnál is többe kerülhet – ez pedig a legtöbb játékstúdiót igen hathatósan rettenti el a próbálkozástól. Ugyanis még ha meg is engedhetnék maguknak ezeket a költségeket, az engedélyeztetési folyamat egyes lépéseit akkor is sorban egymás után kellene végigjárniuk és sehogyan nem (több pénz elköltésével sem) gyorsíthatnák meg azoknak a menetét. És persze az előírásoknak megfelelő cégátszervezés és ügymenet-kiszervezés bonyodalmait és költségeit sem kívánja senki különösebben a nyakába.

Ezek az idő- és pénzbeli költségek tehát egyszerűen túl magasak a legtöbb kis és közepes játékstúdió számára, a nagyobbakat pedig az előírásoknak való megfelelés átszervezési bonyodalmai tartják vissza. Ezért nem állt még elő tehát valós pénzben játszható szerencsejátékokkal sem a Zynga, sem mások – annak ellenére sem, hogy óriási összegeket kaszálhatnának ezáltal. És bár ehhez képest valóban csak elég csekély bevételekre tehetnek szert a virtuális pénzek használatával, ezt mégis a korlátozott erőforrásaik biztonságosabb befektetéseként értékelik, mivel ez azonnali megtérülést biztosít.

Forrás: The Monetary Future

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.