Útiterv a forradalomhoz: a jövő

Szerző: Amir Taaki (genjix)

Egy évvel ezelőtt, amikor megalapítottuk a Bitcoin Consultancy-t, koherens elméletbe foglaltuk a Bitcoin fejlődésének menetével kapcsolatos meglátásainkat és elképzeléseinket. Azóta is ezen elmélet mentén hoztuk meg minden döntésünket, tettük meg minden lépésünket és ez adja a Bitcoin világával kapcsolatos érvelésünk alapját is.

Ez az egymásra épülő alapok piramisa; az alsóbb rétegek alapozzák meg és táplálják a felsőbb rétegek fejlődését. Teljesen hiábavaló lenne valamelyik felsőbb réteg fejlesztésével próbálkozni az ahhoz elengedhetetlenül szükséges alsóbb, támogató-alapozó infrastruktúra előzetes kiépítése nélkül.

A programozási fodítóprogramok (compiler-ek) rengeteget fejlődtek, az egyes programozási nyelvek már egyre jobban emlékeztetnek a tényleges angolra. Természetesen ez nagyban megkönnyíti az új szoftverek kifejlesztését is, és még több eszközt ad a programozók kezébe, akik így még jobb programokat írhatnak: ma már rutinból rakhatnak össze olyan szoftvereket (és már-már szinte halálra is unhatják magukat közben), amilyeneket a ’80-as évek elején még irgalmatlanul nehéz volt megszerkeszteni.

Azért is hoztam szóba a compiler-eket, mert bizony érdemes itt egy kicsit felidézni a történelmet. A Bitcoin ugyanis pontosan egy ugyanolyan fordulópontnál áll most, mint maga a web avagy a net a maga ifjúkorában: egy nyers, csiszolatlan, még bőven fejlesztésre szoruló új piac, aminek úgy nyílnak meg az egyre újabb lehetőségei, ahogy egyre jobban kidolgozzuk az alapvető tartozékait, és így juthatunk egyre közelebb a kibontakozási szingularitásunkhoz (igen, ezt én találtam ki, kövezzetek meg érte).

A felsőbb szintek előfeltétele tehát mindig az alsóbb szintek megfelelő megerősítése. Olyan ez, mint a hideg tárgyakat átjáró hő terjedését mutató meleg színek egy hőtérképen.

Vegyük például az átfedő hálózatokat és a kereskedőket. Az átfedő hálózatok fejlődésével a kereskedők egyre könnyebben és hatékonyabban integrálhatják a bitcoint a webes bevásárlókosaraikba. Amit pedig megfogalmazhatunk úgy is, hogy a bitcoin egyre több kereskedői szoftverrel integrálható, és így egyre több kereskedő is fogad el bitcoinos fizetést.

Minden szint az alatta lévőkre épül, és egyben megalapozza a fölötte lévők fejlődését is.

Rendszermag-kód

Ez az infrastruktúrát működtető, létfontosságú kód. Ez teszi lehetővé a pénz áramlását és a rendszer egész működését, hála Satoshinak. Remélem, méltóak tudunk maradni a nevedhez. Ha a piramis bármely felsőbb szintjeivel történik valami, így például ha ellehetetlenítik a váltókat, vagy ha soha nem is jelennek meg elszámoló rendszerek, attól maga a Bitcoin még mindig működőképes lesz, csak valamivel kevésbé hatékony.

A hidegháború során a katonaságot komolyan aggasztotta egy atomtámadás lehetősége, ezért nekiláttak egy valóban elpusztíthatatlan, robusztus, bármilyen támadással szemben ellenálló, rugalmas hírszerző-hálózat kiépítésének.

Centralizált szerver-kliens és decentralizált P2P-felállás

Így született meg az általunk ismert net alapját képező TCP/IP decentralizált rendszere. A decentralizált hálózatok valóban könnyen túlélhetnek bármilyen, bármely csomópontjuk ellen intézett támadást egyszerűen azáltal, hogy a többi csomópontjukra támaszkodva kerülik meg a kompromittálódott pontot. Csak akkor kerülhet veszélybe a hálózat teljes egésze, ha elég sok csomópontját támadják meg egyszerre (ezt nevezzük hibatűrésnek). A rendszer remekül bevált – mindmáig, még az állami-kormányzati támadásokkal szemben is.

Hasonló a helyzet tehát a Bitcoinnál is: ha a felsőbb szintek semmisülnek meg (vagy nem is jönnek létre egyáltalán), attól maga a rendszer még továbbra is működni fog, csak nem lesz annyira hatékony. Ha azonban magát a Bitcoin rendszermagot ütik ki, akkor ennyi volt, vége mindennek, mindenki szedheti a sátorfáját és mehet haza. A blokklánc és a bitcoin-tranzakciókezelő rendszer nélkül a Bitcoin teljes ökoszisztémája sem működhet tovább.

Váltók

A Bitcoin ökoszisztémájának rendkívül fontos – kritikus – pontjai a váltók. Valódi értékre is csak az első váltók megjelenésével tett szert a bitcoin egyáltalán. Ez vezetett el aztán ahhoz a pezsgő fejlődéshez és egyre nagyobb fokú profizmushoz, amit ma is láthatunk a közösségben.

Míg a rendszermag a pénz rendszeren belüli áramlását hivatott biztosítani, addig a váltók külső pénznek a rendszerbe ömlesztését – vagy épp az abból való kivitelét – teszik lehetővé. Fura módon a bezártságérzet teljes hiánya, vagyis az a tudat, hogy bárki bármikor otthagyhatja az egész Bitcoint és továbbállhat a pénzével, épp ennek az ellekezőjére, vagyis a rendszerben maradásra és annak a további használatára ösztönzi az embereket. És persze ugyanilyen fontos ennek a visszája is, vagyis hogy bárki könnyedén bevihesse a pénzét a rendszerbe és könnyen, gyorsan juthasson bitcoinhoz. Ebben pedig a váltóké a kulcsszerep. Ezt nevezzük piaci likviditásnak.

Semmi nem fedezi a bitcoint. Ez egy új, teljesen egyedi pénz. Lehet csereberélni egymás között és harmadik felekkel. A bitcoin értékét az adja, hogy az emberek hajlandóak eurót, dollárt és fontot adni érte. A kereslet és kínálat nyomása lágyan hullámzó egyensúlyt alakít ki a Bitcoin gazdaságából ki- és az abba belépő, valamint a bitcoin ellenében vásárló és eladó emberekből.

Ez adja tehát a bitcoin értékét: az átvivő-mechanizmus szerepe. A zsebedben tartott készpénz értékét sem az alapján állapítod meg magadban, hogy az azt kibocsátó jegybank épp visszavont-e valamennyi pénzt piacról vagy sem, vagy hogy a kormány épp adott-e ki újabb kötvényeket, vagy sem, hanem az alapján, hogy mit és mennyiért tudsz megvenni rajta. Az alapján, hogy vehetsz rajta ennivalót meg minden egyebet a boltban. Ez adja az értékét. És ha ugyanezt megteheted vele holnap, egy hét múlva és még később is, akkor annál jobban bízol is abban a pénzben. Ugyanez a helyzet a bitcoinnal is: egyre többen bíznak benne eléggé ahhoz, hogy valóban pénzként használjának, adjanak és vegyenek érte árukat és szolgáltatásokat és beváltsák más, hagyományos pénzekre is.

A váltók pedig tovább fokozzák az emberek bitcoinba vetett bizalmát azáltal, hogy jelentősen leegyszerűsítik a hagyományos pénz <-> bitcoin-konverziót.

A váltók teszik lehetővé a Bitcoin egyik nagy előnyét is, jelesül a rendkívül olcsó nemzetközi utalást. Az Egyesült Királyságba például rengeteg bevándorló érkezik a legkülönbözőbb országokból. Emlékszem, egy időben egy olyan városban értem, ahol a barátnőm, a barátaim, a boltok, a szobatársaim és még a birkózópartnerem is mind-mind lengyel volt. Mindenfelől érkeznek emberek az Egyesült Királyságba dolgozni – majd pedig a pénzük egy részét hazautalják a családjuknak. Ez egy óriási üzlet a pénzipar számára, viszont annál nagyobb terhet jelent maguknak a dolgozóknak – amitől azonban a Bitcoin könnyedén megszabadíthatja őket a közvetítők kiiktatásával.

Átfedő hálózatok

Az átfedő hálózatok közvetítenek a felhasználói felületek és a háttérben a Bitcoin blokkláncával dolgozó szerverek között. A Bitcoin ökoszisztémájában jelenleg fennálló rendkívüli kezelhetőségi kihívások miatt rendkívül nagy szükség van az Electrumhoz hasonló átfedő hálózatokra. A blokklánc gyorsan nő és terebélyesedik, új felhasználók számára egyre nehezebben kezelhető és egyre több erőforrást emészt fel, ezért specializálnunk kell a szerepeket a Bitcoinon belül. Ez pedig egy eléggé új szükséglet. Amikor Satoshi először beindította a Bitcoint, még mindannyian jól elvoltunk a CPU-s bányászattal, a GUI-klienst pedig csak akkor használtuk, ha ténylegesen venni akartunk valakitől valamit.

Ahogy azonban a Bitcoin gazdasága egyre nagyobbra nőtt, úgy állították hadrendbe egymás után a kereskedők a specializált Bitcoin-szervercsomópontokat, a bányászat pedig külön szakterületté vált a maga hivatásos, profi bányászaival, saját tudásanyagával és komplex számításaival. Ugyanilyen elkerülhetetlennek tűnik az is, hogy a csomópontok P2P-hálózata is különböző irányokba specializálódik majd a gazdaság további fejlődésével és gyarapodásával.

A számítógépes rendszereket gyakran tervezik rétegeltre, mivel így sokkal könnyebb annak a fejlesztése: mindenki a maga területén dolgozik, a hardverprogramozó rendszerfejlesztőktől a felhasználói szoftvereket programozó alkalmazásfejlesztőkig. Mindenkinek megvan a szakterülete, feladata és felelősségei, amit a saját lehetőségei szerint fejleszthet minél tökéletesebbre anélkül, hogy ehhez a többi réteg fejlesztésének részleteiben is el kellene mélyednie.

Valóságos robbanásra számíthatunk a kliensfejlesztés terén attól a pillanattól kezdve, hogy az átfedő hálózatok révén megszületnek az első könnyen kezelhető API-k, amelyek segítségével könnyen lehet majd felhasználói szoftvereket is fejleszteni. Mivel pedig így már nem kell hónapokat fecsérelni a Bitcoin rendszerkódjával való piszmogásra, sokkal több fejleszthető is szállhat be a kliensfejlesztésbe, egyre jobb és használhatóbb, valóban a hétköznapi felhasználók igényeire szabott Bitcoin-klienseket állítva elő.

Mi több, a kereskedők is egyre könnyebben ellenőrizhetik így az egyenlegüket, a ki- és befizetéseiket, és ehhez is csak minimális kódolásra lesz szükségük. De ugyanígy hasznát vehetik természetesen a bányászok is. Rengeteg lehetőség rejlik az átfedő rendszerekben, és ezek legnagyobb hányádát eddig még csak meg sem kapirgáltuk.

Egyedi piacok

Már most is vannak olyan piacok, amelyek a Bitcoin egyik-másik különleges tulajdonságának köszönhetik a puszta létüket, és anélkül nem is működhetnének egyáltalán – a jövőben pedig egyre több ilyennel fogunk találkozni. Piacokkal, amelyek talán a bitcoin olcsósága révén tudnak épp hogy csak nyereségesek lenni, vagy épp a bitcoinos tranzakciók visszafordíthatatlansága vagy a rendszer szabályozatlansága miatt forgalmazhatnak rendkívül kockázatos árukat.

A jelenlegi ilyen kezdeményezések közül talán a leginkább figyelemreméltő a mikrotranzakciókra építő Ogrr, amely például a PayPal és más hasonló szolgáltatók által felszámított csillagászati díjakkal soha nem működhetne nyereségesen. A feketepiacok az üzlethez, a Wikipédia pedig az adománygyűjtéshez épít a bitcoinos utalások szabályozhatatlanságára. És már csak ezért is vagyok teljesen biztos a Bitcoin jövőjében, mert még ha az összes váltót le is kapcsolják, az ilyesféle tranzakciók akkor is mindig biztosítani fognak egy olyan alapkeresletet, amire egyedül a Bitcoin tud megfelelő kínálatot nyújtani. Ezért kellően szilárdan megalapozottnak tekinthetjük a rendszer jövőjét, és abban is biztosak lehetünk, hogy az most már bizony mindig itt is lesz nekünk.

Elszámolási rendszerek

Az európai pénzügyi infrastruktúra határokon átívelő utalásainak hatékonyságát fejleszteni hivatott SEPA-kezdeményezés (Egységes Eurófizetési Térség) a térség kusza, széttagolt bankrendszereinek egységes szabványba gyúrásával érte el a célját. Ezt az egységes rendszert használja a SEPA-térség valamennyi bankja.

A SEPA-utalások alapját a CSM (elszámolási és rendezési mechanizmus) alkotja. Az elszámolás egy üzlet lebonyolítására vonatkozó szerződéses kötelezettség, a rendezés pedig a tranzakció lezárása. Elszámolásra a tranzakciók lebonyolításánál jelentkező időbeli csúszások korrigálása miatt van szükség. Ha A bank küld 20 eurót B banknak, az pedig 10 eurót A banknak, akkor a rendezés során 10 euró kerül át A banktól B bankhoz. A gyakorlatban persze mindez sokkal nagyobb összegekkel zajlik le.

A Bitcoin egy rendezési rendszer – de szükségünk van elszámolási rendszerekre is. Az Electrum/Stratum-hoz hasonló rendszerek a Bitcoin hálózatának skálázhatóságáról gondoskodnak, az elszámoló rendszerek pedig a jelenlegi hézagokat töltik majd be, lehetőséget biztosítva például az ingyenes vagy rendkívül olcsó, azonnali, névtelen mikrofizetésekre (a jelenlegi bitcoinos utalások gyorsak ugyan, de nem azonnaliak; védik a magánszférát, de nem névtelenek, alacsony és értékűek, de nem mikrotranzakciós jellegűek és olcsóak, de nem ingyenesek. Egy jó elszámolórendszer viszont végre valóban összeköthetné az összes pontot.

Még nem tudjuk, milyen lesz a Bitcoin eljövendő elszámolórendszere; még a specifikációit sem állították össze. Nem tudjuk, hogy harmadik fél-jellegű szolgáltatás lesz-e vagy P2P-rendszer. Kérdés az is, hogy egyszerűen az első ilyen rendszer lesz-e majd az, amelyik pusztán az elsősége okán befut, vagy pedig többé-kevésbé egyidőben indul-e majd több hasonló rendszer, és verseny útján szelektálódik-e majd ki közülük a legjobb.

Fizetőkapuk és interfészek

Nehéz bármiféle előrejelzésbe is bocsátkozni a végső fázisokat illetően, lévén mindez még annyira távoli jövő, hogy szinte biztosan tévesnek bizonyul majd minden találgatás. Csak valószínűsíthetjük különböző analógiák mentén, hogy a bitcoinos fizetések feldolgozását elősegítő fizetőkapuk és a Bitcoin rendszeréhez kapcsolódó interfészek (jobb szoftverek vagy megtakarítási számlák a felhasználóknak) igen előkelő helyen fognak szerepelni majd a fontossági listákon.

Széleskörű elfoagdás, klasszikus piacok

Ha a Bitcoin eléri az első felhasználók 10%-át, akkor empirikus úton, a hasonló technológia-elterjedési ciklusok alapján már gyakorlatilag biztosra vehetjük a rendszer tömeges elterjedését.

A görbe későbbi fázisaiban a siker már öngerjesztővé válik az egymás után a Bitcoin égisze alá sereglő ismerősök, barátok, családtagok és kereskedők hálózati hatásának köszönhetően.

Jelenleg a klasszikus piacok első, még túlságosan is korai kibontakozási kísérleteinek lehetünk szemtanúi a Bitcoin világában. Úgy fél évvel ezelőtt valóságos földfoglalási roham indult, amikor többen is megpróbálták létrehozni az olyan nagy és sikeres oldalak bitcoinos változatait, mint például a Kickstarter vagy az eBay. Mivel azonban egyikük sem hozott ki semmi érdemit a Bitcoin különleges lehetőségeiből, és nem is nagyon tudtak semmi újat vagy kreatívat felmutatni, ezért a sorsuk sem lehet(ett) más, mint az elkerülhetetlen elhervadás. Túl fiatal még a Bitcoin ahhoz, hogy ilyen oldalakat fenn tudjon tartani.

Az alacsonyabb költségeknek köszönhetően a Second Life-ban lényegesen irracionálisabb gazdasági viselkedés tapasztalható, mint a valós gazdaságokban: egy bizonyítottan fenntarthatatlan, veszteséges üzletmodellt is fenn lehet tartani benne hónapokon vagy akár éveken át is a tulajdonos saját pénzéből egyszerűen azért, mert annyira alacsonyak a költségek, és mert egyes üzlettulajdonsokat jobban motivál a “nyerés” érzete, mint a tényleges monetáris nyereség (egyes üzletek például többet költenek önmaguk reklámozására, mint amennyi bevételt termelnek). Az ilyen üzletek pedig nem csak versenyeznek a rendes, fenntarthatóságra törekvő többi üzlettel, de potenciálisan rongálják is a közös piacot.
– Wikipedia

Az utolsó fázis értelemszerűen a végső diadal; ha ezt is elérjük, akkor mondhatjuk majd azt, hogy az ellenállás pénze valóban megnyerte a forradalmat. Ez pedig fantasztikus lesz.

Forrás: Bitcoin Media

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.