Új lakás 4 évre elfeledett bitcoinból

Szerző: Samuel Gibbs

Kristoffer Koch norvég állampolgár még 2009-ben vásárolt 5.000 bitcoint 150 norvég koronáért (kb. 26,60$), amikor is véletlenül felfedezte az épp csak beindított rendszert, miközben a kriptográfiával kapcsolatos diplomamunkájához keresett anyagokat. Rövidesen azonban meg is feledkezett az egészről mindaddig, amíg idén áprilisban fel nem kapta a mainstream média is a bitcoint, és erről újra eszébe nem jutott.

Az árfolyam időközbeni erőteljes fellendülése pedig nem kevesebbet jelentett, mint hogy Kristoffernek hirtelenjében már mintegy 886.000$-t érő, frissen felfedezett vagyona volt bitcoinban. Mint mondta az NRK-nak, beletelt ugyan némi időbe, mire sikerült megfejtenie, hogy milyen jelszóval is védte le annak idején az akkoriban csak puszta érdekességként vásárolt 5.000 bitcoinjához való hozzáférést biztosító titkos kulcsot, de végül meglett a diadal.

Kristoffer nem is habozott hasznosítani frissen szerzett vagyona egy részét: 5.000 bitcoinjából 1.000-et be is váltott norvég koronára, és vásárolt belőle magának egy igen szép lakást Toyenben, Oslo egyik gazdagnegyedében.

Hullámvölgyek

2013 áprilisában a bitcoin árfolyama 266$-on tetőzött, majd nem sokkal később 50$-os mélypontra esett vissza. Az árfolyam azóta is erős fluktuációkon ment keresztül, legutóbb a Silk Road lekapcsolása után – majd nem sokkal később egy nap alatt 30$-t erősödött, jelenleg pedig 210$ körül jár.

Beszerzés

Bitcoint általában online “váltókon” vehet az ember, bár a szigorú pénzmosás-ellenes előírások miatt ez a folyamat meglehetősen körülményes is lehet. A megvásárolt bitcoinokat aztán visszavonhatja az ember a saját bitcoin-tárcájába – ha pedig újra hagyományos pénzre szeretné váltani őket, úgy ismét visszautalja a kívánt összeget az egyik váltónál regisztrált fiókja egyenlegére és ugyanúgy eladhatja őket, ahogyan vette.

Sorba állnak az első bitcoin-automata kipróbálói egy vancouveri kávézóban. Fotó: Andy Clark/Reuters

Újabban azonban egyre nagyobb lendületet vesz a bitcoin a fizikai világban is: egyre több helyen lehet már közvetlenül bitcoinért vásárolni mindenféle árukat és szolgáltatásokat – október 29-én pedig a kanadai Vancouverben telepítették és aktiválták a világ első bitcoin-automatáját, amelynél egy tenyérlenyomat-ellenőrzést követően vehet vagy adhat el az ember bitcoint hagyományos pénzért.

Az igazán elszánt felhasználók egy kemény magja pedig “bányászik” is bitcoinokat, vagyis adott mértékű számítási kapacitással járul hozzá a digitális pénzrendszer hálózatának folyamatos működtetéséhez, amiért cserébe pedig adott időközönként náluk köt ki a frissen kibocsátásra kerülő bitcoinok egy része.

A bányászat folyamatát szándékosan tervezték úgy, hogy idő- és erőforrás-igényes legyen, ezzel is biztosítva a rendszer védettségét és biztonságát esetleges rosszindulatú támadásokkal szemben; minél több számítókapacitást fordítanak a rendszer működtetésére, annál nehezebb lesz kibányászni az újabb bitcoinokat, és így egyben annál támadhatatlanabbá is válik a rendszer egésze.

Végül, de nem utolsósorban említésre érdemes még az a tény is, hogy augusztusban az illetékes német hatóságok “könyvelési egységként” ismerték el a bitcoint annak érdekében, hogy megadóztathassák annak a felhasználóit.

Forrás: The Guardian

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.