Kínában is segíthet a Bitcoin

Szerző: Vitalik Buterin

A Business Insider szerint “soha korábban nem létezett az emberi történelemben még egy akkora kleptokrácia, mint a mai Kína”. És itt most nem csak arról van szó, hogy a kínai kormány kizsákmányolja a kínai családokat, ellehetetleníti a szakszervezeteket, milliókat lakoltat ki az otthonukból különböző projektek miatt, szemet huny a látványos, még csak leplezni sem próbált pénzügyi csalások és a külföldi vállalatok bármiféle aktív összejátszása felett – hanem sokkal inkább arról, hogy a kínaiak egy olyan rendszerben kénytelenek élni, amelyet makroökonomóiailag is eleve ellenük alakítottak ki.

A hagyományos kínai családokban a “nyugdíjt” évezredeken át a szüleikről gondoskodó gyerekek töltötték be; megvolt a kultúrája annak, hogy a gyerekek a szüleikkel maradnak és gondoskodnak róluk a halálukig; ezért volt szükség nagy családra, mert annak hiányában az ember könnyen éhen halhatott, ha ő maga már nem tudott dolgozni, és nem is maradt senki, aki gondoskodott volna róla. Amikor azonban a kínai kormány 1978-ban meghozta az egy család, egy gyerek-direktívát, azzal gyakorlatilag illegálissá tette a mindaddig fennálló, hagyományos “öregkori ellátást”, csak egyetlen megoldást hagyva így az alacsony jövedelmű családoknak: a banki megtakarítást. A kínai családok tehát nem tehettek mást, mint hogy meghúzták a nadrágszíjat, és a Kínára jellemző szegénység mellett is találnak rá módot, hogy a havi jövedelmük akár 50%-át is félretegyék öreg napjaikra.

Önmagában ezzel még nem is lenne semmi gond; egy szokványos gazdaságban amúgy is így működik a piac: mivel az emberek – jó esetben – éppúgy tekintettel vannak a jövőjükre, mint ahogyan a jelenükre is, ezért gondosan gyűjtik a pénzt öreg napjaikra, a megtakarításaikat pedig – társadalmi szinten – hosszú távú üzleti projektekbe fektetik. Ez táplálja a gazdasági növekedést, és elősegíti mindazon termékek és szolgáltatások előállítását is, amelyekre öregkorukban (is) szükségük lesz.

Kínában azonban másként működnek a dolgok. A tőkefelügyelet miatt a legtöbben nem fektethetik külföldi eszközökbe a pénzüket – és így az alacsony és közepes jövedelmű családok megtakarítási lehetőségei erősen korlátozottak. A bank ilyen szempontból nem megoldás, mert a kamatlábak törvényileg 1%-on vannak maximalizálva, ami pedig egyenesen veszteséget jelent a megtakarító számára, tekintve, hogy Kínában jelenleg 3% körül mozog az infláció. Az életbiztosítások már valamivel jobbak, de az inflációval összevetve még ezek is negatív végeredményt hoznak. Marad még az ingatlan, de ezeknél egyrészt megtippelhetetlen, hogy hogyan fog alakulni az értékük, másrészt ide a belépési küszöb is elég magas – éppúgy, ahogyan a kockázatok is. Így sokak számára még mindig a bankok jelentik az egyetlen lehetőséget.

A bankok megtakarítási számláin gyűjtött pénzt legnagyobbrészt állami tulajdonú vállalatokban (ÁTV) fektetik be, amelyek nem a termelékenységükről és a hosszúsági gazdasági növekedést fellendítő eredményességükről híresek. A US-China Economic and Security Review Commission jelentése szerint “e helyzet legfőbb iróniája, hogy a kínai magánszektor produktívabbnak bizonyult az állami tulajdonú szektornál, és jóval dinamikusabban is növekszik annál. A magánvállalkozások például már több, mint kétszer termelékenyebbek a 100%-os ÁTV-oknál. Mi több, objektíven kimutatható, hogy minél csekélyebb az állami részesedés egy vállalat tulajdoni viszonyaiban, annál produktívabb az a vállalat.” Nem is csoda, tekintve, hogy az ÁTV-k igen szeretik felesleges csillogásra-villogásra költeni a tőkéjüket – lásd például ezt a palotaszerű Harbin gyógyszergyárat. A kínai állami-ipari korrupció azonban rendeletlenül gondoskodik róla, hogy továbbra is ezek az ÁTV-k kapják a legkedvezőbb kamatlábakat a kölcsöneikre a bankoktól.

A kézenfekvő kérdés tehát az, hogy hogyan és mit tud segíteni itt a bitcoin? Nos, bár a befektetések hozzáférhetősége és likviditása terén még nem segít túl sokat – a közösségi hitelezés területén például még egyáltalán semmi keresnivalója sincs -, a vagyonuk értékének megőrzésében már valóban segíthet az embereknek. Van egy olyan érvrendszer is, miszerint az elektronikus pénz és a modern bankrendszer lehet a szegénység enyhítésének egyik sarokköve, mivel garantálja a pénz biztonságát, arra bátorítva így az embereket, hogy azonnali elköltés helyett valóban takarítsanak meg minél több pénzt, amiből aztán befektetni vagy biztosításokat kötni is tudnak. Kínában azonban ez az elképzelés láthatóan nem működik. Mert bár a bankok valóban nyújtanak védelmet ott is a közönséges utcai rablókkal szemben, a magát a bankrendszert irányító kleptokratákkal szemben már tehetetlenek.

Persze nem arról van szó, hogy az egygyermekes vagy gyermektelen embereknek vagy pároknak, akik ráadásul állami ellátásra sem számíthatnak, egy olyan pénzbe kellene fektetniük a megtakarításaikat, amelynek az értéke akár a százszorosára is nőhet, de akár ugyanilyen mértékben is csökkenhet az elkövetkező néhány év során; a Bitcoin elvégre sokkal többet kínál csak magánál a pénznél. A váltókon keresztül lehetőséget biztosít például arra is, hogy más hagyományos pénzekbe fektethesse az ember a megtakarításait. A GLBSE korábban biztosított lehetőséget valós világbeli részvények közvetett vásárlására bitcoinon keresztül, és ha újra lesz igény erre, akkor újra lehet ilyen szolgáltatás is a jövőben. Az ilyen befektetéseknek pedig még akár kínai magánvállalatok is lehetnek a célpontjai, mivel a magánszektor már nagyon is hajlandó “a még engedélyezett pénzügyi tevékenységek körén túlmutató magánfinanszírozási eszközöket is igénybe venni”; így tehát minél hatékonyabb eszközökkel vonhatják be a magánbefektetők pénzét az üzleti folyamatokba, annál jobb. A bitcoin tehát itt “egyszerűen csak” egy kulcsfontosságú láncsszem lehet a személyes és a gazdasági felszabadulás, valamint az internet teljes egésze által is egyre jobban terjesztett demokratizálódás folyamatában. Mi több, még maga a bitcoin is jó befektetés lehet, ha a megtakarításainak csak egy csekély hányadát fekteti bele az ember. Így ha a bitcoin értéke a századára esik vissza, hát na bumm, a befektetéseid 1%-a már csak 0,01%-ot ér. De ha százszorosára nő, úgy nyomban meg is duplázhatja a megtakarításaid teljes összegét.

Természetesen a bitcoinos befektetés lehetőségei nem korlátozódnak csak Kínára. Más szegény országok lakosai sincsenek sokkal jobb helyzetben befektetési lehetőségek terén, elvégre a készpénzt mindenhol ellophatják, az ingatlanokkal pedig mindenütt lehetnek gondok. A bitcoin azonban számtalan megtakarítási lehetőséget és rafináltabbnál rafináltabb óvintézkedési módszereket biztosít – és persze a megfelelő felhasználói névvel és jelszóval bármikor és bárhonnan könnyen hozzá is férhet az ember a pénzéhez, ahol csak van netelérés. Persze azért van még mit fejleszteni is: az SMS-alapú mobilos felületek még mindig váratnak magukra, de Afrikában már így is voltak kísérletek a Bitcoin promotálásra, és ha lesz kereslet, akkor az infrastruktúra kiépülése sem fog sokat váratni magára.

Februárban volt egy elhaló kísérlet Kínában a bitcoin “bevezetésére” Alipay-es befizetéseken keresztül, de ennek rövid úton véget vetett az Alipay pénzváltó tranzakciókat tiltó szabályzata. Utóbb azonban már voltak sikeres próbálkozások is; májusban Roger Ver a MemoryDealers-től például sikeresen bemutattta a Bitcoint kínai üzletembereknek (hogy hogyan használhatják fel azt szerencsejátékokhoz Makaóban), és szintén májusban a BTCChina is felrobbant: egyetlen nap alatt, egy csapásra a világ második legnagyobb bitcoin-váltójává vált.

Ilyen körülmények között tehát a Bitcoint sem annyira a technika vagy a gazdasági hatékonyság szemszögéből érdemes nézni, hanem a demokratizálódás oldaláról. A jelenlegi, államilag kézivezérelt bankrendszer nyilvánvalóan nem segít az embereken, bőven vannak kiiktatandó közvetítők és csökkentendő költségek is, valamint a tisztességes, dolgozó emberek pénzét is meg kell védeni. Mi több, ha a bitcoin beválna a tőkéhez való hozzáférést biztosító eszközként is, úgy egyenesen egy olyan gazdaság bontakozhatna ki belőle, amelyben már az első pillanattól fogva a bitcoin lenne A pénz.

Forrás: Bitcoin Magazine

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.