Interjú dr. Pajor Dáviddal, egy magyar bitcoin lobbistával

A bitcoin jelenlegi magyarországi jogi státuszával és a várható szabályozással kapcsolatban dr. Pajor Dáviddal készítettünk interjút, aki a Magyar Bitcoin Egyesület egyik alapítójaként a bitcoin magyarországi felhasználásához szükséges jogi háttér előkészítésén dolgozik és az ehhez kapcsolódó lobby tevékenységben is részt vesz.

dr. Pajor Dávid, egy magyar bitcoin lobbista

– Mikor hallottál előszőr a bitcoinról?

A bitcoinról először 2013. szeptemberében hallottam, egy ismerősömtől, aki már akkor komolyabban foglalkozott vele.

– Magyarországon tudtommal jelenleg nincsen még  semmilyen jogi szabályozás bitcoinnal kapcsolatban. Mit gondolsz mennyi idő múlva fog ez megváltozni?

Az egyesület, fő célja a magyar szabályozás elősegítése. Közreműködés a jogalkotó és szabályozó-felügyelő szervekkel egy, a felhasználást elősegítő, támogató jellegű szabályozás kialakításában. Konkrét ötleteink és irányvonalunk van, ami remélhetőleg a döntéshozók számára is racionális és támogatható lesz. Optimistán még idén, de lekésőbb a 2015-ös SZJA-bevallások leadásának határideje előtt számítok valamilyen konkrét szabályra.

– Korábbi előadásodban kifejtetted, hogy a bitcoint nem tekinted elektronikus pénznek, sem készpénzhelyettesítő eszköznek. Továbbá sem utalvány, sem pedig a magánpénz fogalma nem húzható rá. Ingóságként meg főként az áfa fizetési problémák miatt nehezen kezelhető. Akkor tulajdonképpen jogilag minek tekinthető jelenleg a bitcoin és mire számítasz hogyan fog a jövőbeli szabályozás alakulni Magyarországon?

Jelenleg leginkább az ingóság kategóriába sorolható a bitcoin. Továbbra is fenntartom, hogy pénznek, magánpénznek, utalványnak külön erre vonatkozó iránymutatás hiányában nem tekinthető a bitcoin, mivel ezen eszközök jogszabályban rögzített fogalmi definíciójába nem fér bele. Úgy gondolom, hogy a szabályozás egyik lehetősége lenne a kategórizálás elvégzése, de ezt a poént nem szeretném előre lelőni, nehogy idő előtt támadások érjék.

– Az év elején az origo.hu-nak a NAV azt válaszolta, hogy a „bitcoin eladása nem hasonlít az ingóság értékesítéséhez”. Kifejtenéd, hogy ennek ellenére miért gondolod azt, hogy mégis leginkább ingóságnak tekinthető a bitcoin?

Az origo.hu cikke elég érdekes, hivatkozik többek között a NAV-állásfoglalására, azonban azt nem másolja be és nem is idézi. Ismereteim szerint állásfoglalásaiban a NAV kifejezetten tartózkodik a konkrét megfogalmazásoktól és állásfoglalásoktól, hivatkozva arra, hogy nem ismerik a konkrét ügyet. Ráadásul amennyiben azt mondanák, hogy valami nem a bitcoin (ingóság), akkor rögtön meg kellene mondani, hogy mégis mi. Az origo cikket nem kommentálnám ezért bővebben.

– David Hedqvist a bitcoin.se tulajdonosa szeretett volna bitcoinnal kereskedni a honlapján és a svéd hatóságok állásfoglalását kérte az ügyben, hogy keletkezik-e ÁFA fizetési kötelezettsége. A svéd hatóságok nem tudtak dönteni így az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását kérték.  Mit gondolsz az Európai Unió Bíróságának az ügyre vonatkozó döntése hogyan befolyásolhatja a magyar szabályozás alakulását?

Bármely uniós szerv hivatalos állásfoglalása alapvetően meg fogja határozni a tagállamok szabályozását. A magam részéről meglepődnék, ha konkrét állásfoglalás születne. Ennek oka, hogy a tagállamokon belül eltérő megközelítéseket alkalmaznak és ameddig nem születik kifejezett jogforrás, aminek az EU-s szabályrendszerrel összehasonlítva vizsgálhatnának, nem fognak az egyik vagy másik oldalra állni – szerintem.

– Véleményed szerint a magyar törvényalkotók milyen szabályozással szolgálnák leginkább a magyar állampolgárok érdekeit?

A magyar szabályozás, vagy bármely hivatalos szerv állásfoglalása akkor szolgálná leginkább az ország es az állampolgárok/felhasználok érdekeit, ha az a tényleges felhasználást megkönnyítő és lehetővé tevő irányt mutatna, támogatva a bitcoin használatát.

– Az előző kérdésemben azért is használtam a „magyar állampolgárok” kifejezést, mert az is érdekelne, hogy szerinted szolgálja-e azok érdekét is egy ilyen szabályozás, akik (jelenleg még) nem használják a bitcoint?

Egy bitcoinra vonatkozó konkrét szabályozás összességében az ország megítélésén is sokat javíthatna szerintem. Ráadásul, amennyiben sikerülne elsőként olyan jogi környezetet teremteni, ahol nem csak nyilatkozat, vagy közlemény útján rendezné ezen eszközök helyzetét az államigazgatás, hanem konkrét jogforrás születne, azzal jelentős tőke is áramlana az országba. Gondolom ezt azért, mert jelenleg úgy tekinthetjük, hogy a jogi környezet mindenhol kiszámíthatatlan, a jelenlegi akarathoz igazodik, de konkrét kötereje sehol sincs az alkalmazott szabályoknak. Pedig jó pár helyen az általános pénzügyi fogalmak megerőszakolásán alapszik a jelenlegi helyzet (pl. UK, Németország)

– Bitcoin ellenes lobbistákra is számítasz, vagy nincs is rájuk szükség ahhoz, hogy egy esetleges bitcoin ellenes szabályozás születhessen Magyarországon?

Nem számitok bitcoin ellenes szabályozásra, mert egyelőre az Union belül – főleg a vezető államokban – egyértelmű az irány: támogatni a bitcoint és kedvező környezetet biztosítani a használathoz. Hatalmas öngól lenne Európa közepén szembe menni a trendekkel, nem csak politikailag, de gazdaságilag is, hiszen tudunk pár sikeres magyar bitcoinos vállalkozásról.

– A Bitcoin, mint technológia az életünk számos területét érintő paradigmaváltó potenciált hordoz magában. Mi a tapasztalatod mennyire vannak tisztában ezzel a magyar döntéshozók és hogyan állnak a kérdéshez?

A döntéshozok hozzáállásáról sejtéseim és informális információim vannak. Azért azt tudni kell, hogy a szabályozási kérdésekben nincsen szabad kezük, az unios központi szervek komoly felügyeletet gyakorolnak. Eddig úgy gondolom, hogy jó a hazai hozzáállás, csak kicsit lassúak a folyamatok.

– Akkor a „kivárni és majd meglátjuk mi lesz” szabályozói hozzáállást (pl. Izrael) nem tartod jó megoldásnak?

Azért nem tartom követendő példának ezt a hozzáállást, mert a növekedést és a kapcsolódó iparág fejlődését látva úgy gondolom, hogy egyre inkább erősödik – az amúgy a  kiinduló ötlet szerinti – a fizetőeszközkénti felhasználás. Ez pedig sok olyan problémát felvet (adózás, ÁFA, fogyasztóvédelem), amire ugyanúgy szigorú szabályok vonatkoznak. És ha azt látják idővel a hatóságok, hogy az ő szemszögükből ezeknek a szabályoknak a megkerülésével folynak a bitcoinos tranzakciók, akkor sokkal ellenségesebben fognak hozzáállni és inkább a megszorító jellegű szabályozások kerülnének előtérbe. Míg, ha elébe mennek a helyi bitcoin-közösségek a dolognak és a  döntéshozókat, jogalkotókat beavatva a működésbe, közösen dolgozzák ki a szabályokat, akkor mindez a félreértés elkerülhető, valamint egyből olyan szabályozás alakítható ki, amely minden fél érdekét szolgálja.

– A bitcoin jogi szabályozása kapcsán jelenleg általában még csak fizetőeszközként való alkalmazásairól beszélnek. Mit gondolsz a blokklánc technológiára épülő, de fizetési alkalmazásokon túlmutató lehetőségek (pl.: blokklánc alapú szerződésrendszerek és szerződések) jogi szabályozási lehetőségeiről? Reális jövőképnek tartod, hogy közigazgatási rendszerek és szolgáltatások blokklánc alapú technológiával működjenek?

Egyelőre a blokklánc alapú fizetési rendszerek az első színtér, ahol ez a szisztéma, technikai megoldás megjelent. Ez rögtön egy olyan terület, ahol nagy fokú biztonság szükséges, hiszen mindenkinek a zsebére megy a játék. Első körben ezen a téren kellene hivatalosan is elfogadottá tenni ezt a technológiát. Egyelőre ugyanis a központi szervek úgy látom, hogy egyáltalán nincsenek meggyőződve a biztonságáról és teljesen más irányba megy az elektronikus közigazgatás, elektronikus ügyintézés kialakítása. Majd ha a fizetőeszközök terén szabályozottan is működőképes lesz a rendszer, akkor lehet és érdemes szerintem tovább lépni.

– Mit gondolsz a bitcoin libertariánus eszmeisége mennyire különíthető el a technológiától és ez hogyan befolyásolhatja a szabályozók hozzáállását?

Szerintem az ideológiát a szabályozás szempontjából szerencsés lenne elkülöníteni a technológiától. A döntéshozók az ideológiai alapú megoldásoktól inkább tartanak, főleg e körbe sorolható szerintem a libertariánus felfogás. A jogi szabályozások nagy mértékben politikai szemszögből születnek és az az ideológiákat tekintve kényes talaj. A technológia jó és előre mutató, ezt kell előtérbe helyezni.

– Mi a véleményed az MNB  ismételt figyelmeztetéséről?

Az MNB-ben tudtommal folyamatosan folyik valamilyen munka a bitcoinnal kapcsolatosan. Jelenleg ezen figyelmeztetések a fogyasztóvédelmi feladat ellátásával kapcsolatosan születnek, nem a szabályozással, vagy a felügyelettel kapcsolatban.

Az azonban valamilyen irányt ismét mutat, hogy a februári kategóriateremtéssel – fizetésre használható virtuális eszközök – már meghatározott felhasználási kört megerősítette azzal, hogy már egyértelműen az elektronikus fizetésre használt más technológiákkal hasonlítja össze. Ezzel némi elköteleződés is látható, innen elég nehéz lenne egy például ingóságként azonosítást megmagyarázni.