Bitcoin, Open Transactions és netsemlegesség – avagy a tökéletes megoldás

Szerző: Brock Lorber

Legalábbis az USÁban jó ideje képezi már élénk viták tárgyát a netsemlegesség – vagyis hogy beavatkozhatnak-e a netszolgáltatók a netes forgalmkba vagy sem; lassíthatnak-e bizonyos forgalomtípusokat, vagy mindent egyenlően kell-e kezelniük? Nálunk ez a téma legalábbis egyelőre annyira talán még nem aktuális, de odafigyelni attól még érdemes a fejleményekre, mert inkább mások kárán tanuljunk, mint a sajátunkon. És hogy hogy jön ehhez a témához a Bitcoin? Nos, a következőképp:

Lehet ennek a problémának egy igen ésszerű és hatékony megoldása, ami valamilyen oknál fogva még egyik oldalnak sem jutott eszébe, pedig ezáltal mindkét fél megkaphatná, amit akar. Mondhatni ez lenne a tökéletes kompromisszum: ha valamennyi díjazásban részesülnének azok a konkrét szolgáltatók és más közvetítő egységek, amelyek együttesen megteremtik az összeköttetést a felhasználó és az általa keresett tartalom között. A szolgáltatói oldal is elégedett lehet, mert szép bevételhez juthat (amiből infrastruktúrát és fejleszthet), és a felhasználói oldal is, mert nem kell sokat fizetnie, és mert (a fejlesztés nyomán) a szolgáltatás is egyre jobb lesz.

Ezen elmélet gyakorlati megvalósítására pedig kiváló lehetőséget biztosít a FellowTraveler kriptofőkönyve, az OpenTransactions. Az OT szerverei ugyanis hagyományos pénz mellett bitcoint is elfogadnak, és vakított zsetonokat adnak értük (más szóval, a szerverek nem tudják, hogy a kriptográfiai aláírással ellátott zsetonjaik kikhez kerülnek az aláírás után). Ezeket a zsetonokat aztán már szabadon cserélgethetik egymás közt a felhasználók – a többszöri elköltést pedig az OT szerverei akadályozzák meg.

Míg a Bitcoin rendszere a bitcoinok hamisíthatatlanságát biztosítja, addig az OT a maga vak aláírásaival a valódi névtelenséget, valamint a tranzakciók azonnali és teljes lebonyolításához szükséges mechanizmust. Ez pedig még jobban kidomborítja a Bitcoinnak azt a fontos előnyét, hogy automatizált rendszerek is rendkívül könnyen kezelhetik.

Az OT-szerverzsetonnal egybe-fokhagymacsomagolt (garlic wrapped) szerver-kérelmek borravalót (vagy vámot/díjat, ahogy tetszik) fizethetnek az útközben érintett szervernek és/vagy routereknek. Az így megszerezhető bevétel pedig arra ösztönzi az érintetteket, hogy tovább fejlesszék és bővítsék a net infrastruktúráját (főleg a P2P-hálózatokban), egyre hatékonyabb és dugómentesebb útvonalakat alakítva ki így a hálózatban.

És bár a vállalati brosúra-weboldalad nyilván nem fog vagyonokat termelni, az önkéntes részvételre olyan jelentős mértékben alapozó szolgáltatások, mint az i2p, a Tor és a bittorrent bizony valóban jól járhatnak ezzel az anyagi tényezővel; a résztvevők így drága bányászgépek vásárlása nélkül is könnyen juthatnak bitcoinhoz.

A legtöbbet persze azok keresik majd ily módon, akik ezeket a szolgáltatásokat nyújtják, mivel ők maguk díjfizetés nélkül használhatják őket. A torrent-leecherek fizethetnek a seedereknek, és egymás után indulhatnak be az egyre újabb i2p-routerek és Tor-csomópontok.

Mi több, a Bitcoin-OT kombó forradalmasíthatja az online tartalomforgalmazást is: a zenekiadók és filmstúdiók például a torrentezők beperelése helyett csatlakozhatnak hozzájuk és begyűjthetik az őket megillető díjazást a megosztott tartalmaikért, és a hírszolgáltatók is megtalálhatják végre a középutas megoldást az ingyenes és a fizetős tartalom között. A videó- és képmegosztó oldalak pedig így már nem csak a hirdetésbevételeiket oszthatják meg a legnépszerűbb feltöltőikkel.

Van azonban a bitcoin-szerverzseton cserének egy gyenge pontja is, amelyre az elmúlt hónapok során több esemény is emlékeztethetett mindenkit: ha egy szerver bezár vagy lerobban, odavesznek a bitcoinok is.

A FellowTraveler ezt a problémát sokszoros redundanciával és adatösszesítéssel (alacsony bizalmi szintű szerverekre tervezett rendszermodellel) oldotta meg: ha egy adott szerver ki is esik (akár pont alólad, miközben épp használod), akkor sincs semmi gond, mert a rábízott bitcoinok a rendszer többi szerverénél is használhatóak maradnak. Így bárki működtethet OT-szervert, és bezsebelheti az azon áthaladó tranzakciók után járó díjakat.

Mindemellett persze az Open Transactions számos más eszközt is kínál: konkrét fizetéstervekkel működő “okos” szerződéseket, kereskedelmi piacokat, offline csekkeket és pénzkosarakat, hogy csak néhányat említsünk. Az alacsony bizalmi szintű modellel kiegészülve ezek az eszközök a lehető legjobbat hozhatják ki az OT-ből és a leendő örököseiből – és ezzel együtt értelemszerűen a Bitcoinból, valamint a szerverek és a routerek működtetőiből is.

Forrás: The Daily Attack

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.