Bitcoin: Fontosabb, mint hinnéd

Szerző: Kevin Carson

Neal Stephenson regénye, “A gyémántkor” (The Diamond Age) egy olyan jövőben játszódik, ahol a gazdasági tranzakciók túlnyomó többségét ún. “sötéthálózatokba” emelték át a kódolt valuták és az e-kereskedelem, megfosztva így a kormányokat azok nyomon követésének és szabályozásának lehetőségétől, kártyavárként döntve romba a világ adóalapjait – és ezzel együtt a legtöbb nemzetállamot is. A kódolt valuták és a “sötéthálózati” gazdaság valós világbeli alkalmazásának ötletét olyan gondolkodók népszerűsítették, mint Daniel de Ugarte és John Robb; meglátásuk szerint ezek alkothatják a kiüresedő államok eljövendő korában kialakuló új, rugalmas közösségeinek alapjait.

Ennek ismeretében képzelhetitek, hogyan reagáltam, amikor értesültem a Bitcoinról, a “P2P elektronikus pénzrendszerről”, amelyet Jason Calacanis és LAUNCH-béli kollégái az általuk eddig látott “legveszedelmesebb projektnek” bélyegeztek (2011 május 15.). Ez ugyanis nem csak a “valaha is megalkotott legveszélyesebb nyílt forráskódú projekt”, de “magának az internetnek a megalkotása óta” is a legveszedelmesebb, mivel “kormányokat buktathat meg, gazdaságokat destabilizálhat és ellenőrizhetetlen globális csempészáru-piacokat hozhat létre”.

A Bitcoin igazi szépsége abban rejlik, hogy nincs központi hálózata, amit lekapcsolhatnának. A bitcoin asztali számítógépek és mobil készülékek között mozog, nyilvános kulcs-kódolás útján. A felhasználói ellen indított kollektív hajtóvadászat, perelés és büntetés nélkül semmilyen egyéb módon nem lehet felszámolni (és hogy ez a módszer mennyire hatékony, azt jól tudjuk a jogvédőknek a fájlcserélők ellen folytatott hadjáratának fejleményeiből).

Jelenleg hatmillió bitcoin van forgalomban, összesített értékük mintegy 40 millió dollárra rúg. A bitcoinokat egy bonyolult algoritmus állítja elő, és soha nem lesz belőlük 21 milliónál több. Mivel azonban áruból és szolgáltatásból ezután is egyre több lesz, megindul a bitcoinok értéknövekedése és deflálódása. Kritizálták is már emiatt a rendszert (ajánlott olvasmány a téma kapcsán – a ford.) – és amiatt is, hogy egyelőre mindenki számára szokatlanok a mértékegységei, és ezzel összezavarja az egyszerű felhasználókat. Az alternatív valuták rajongójaként a magam részéről ezt még azzal a kritikával egészíteném ki, hogy csak bitcoin-tranzakciók útján lehet bitcoinhoz jutni egyáltalán – ami pedig kétségkívül hátrány a Tom Greco által javasolt egyéb “kölcsönös hitelelszámoló-hálózatokhoz” képest.

A Greco által felvázolt kölcsönös hitel nem a korábbi tranzakciók értékét tárolja, hanem csak a jelenlegi vagy jövőbeli áruk és szolgáltatások értékének cseréit, adásvételét és mozgását jegyzi, a fedezetet pedig maguk az áruk és a szolgáltatások adják. A nagy gazdasági világválság idején virágzó helyi cserehálózatokhoz hasonlóan a kölcsönös hitel rendszere is folyamatos és zökkenőmentes cserelehetőséget biztosít “pénz hiányában” is. Mindettől függetlenül azonban, fenntartásaim ellenére is rendkívül érdekesnek és izgalmasnak találom a Bitcoint.

Rick Falkvinge, a svéd Kalózpárt alapítója “a bankrendszer Napsterének” nevezte (Falkvinge.net, 2011 május 11.); szerinte egy technológiának soha nem a legtöbb opciót és variációt kínáló változata terjed el és válik elfogadottá a legszélesebb körben, hanem mindig a legfelhasználóbarátabb. Mint írja, “Általában úgy tíz év telik el egy technológia kifejlesztése vagy első alkalmazása és a már széles körű elterjedésre is alkalmas, kellően könnyen kezelhető változatának kidolgozása között.” És való igaz: valóban megvolt már tíz éve minden szükséges technológia a zenék megosztásához, mielőtt Fanning megalkotta volna a Napstert. A videómegosztás is ment már jó tíz éve a téma szakijai között, mielőtt felbukkant volna a YouTube. Falkvinge szerint ezekhez hasonló jelentőséggel bír a Bitcoin is a kódolt e-pénz témakörében, és hasonló hatást is gyakorol majd a bankrendszerre, mint a BitTorrent a zeneiparra.

Falkvinge a következőképpen írja le a következményeket: “A világ kormányai rövidesen elveszíthetik az ellenőrzést a polgáraik pénzügyei felett. Elveszíthetik a vagyonlefoglalás és az adósságbehajtás lehetőségét. … A világ minden rendőrsége a világ minden fegyverével sem megy semmire a kódolt gazdasággal szemben. … Meglátásom szerint a munkavállalás lehetőségeit kiszélesítő, ellenőrizhetetlen, decentralizált “tömeggazdaság” összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben fogja újradefiniálni a társadalmat, mint az ingyenes rapzene-letöltés lehetősége.”

Ez pedig írásom központi témája: az olyan nem-állami területek kialakulása, melyekben valóban felvirágozhatnak az alacsony működési költségű, informális házi gazdaságok – és amelyekhez már nem ér el az állam keze. Ahol nem tudnak mesterséges hiányt előidézni, belépési korlátokat emelni, vagy épp sarcot gyűjteni az uzsorásoknak, háziuraknak és jogtulajdonosoknak. A Bitcoin jelentősége felbecsülhetetlen. A kódolt pénz fejlődése eddig csak az Altair-korszakában tartott, most azonban már akkor is közel vagyunk az Apple II korához, ha végül – esetleg, netalán – mégsem épp a Bitcoin hozná majd el azt.

Forrás: The New Nation

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.